A törvény alapvetően öt fontos pillérre épül, amelyek fennállása a jelenleg hatályos helyzetben legnagyobb problémát jelentették.
Az első, hogy az állam több feladatot fog magára vállalni, mivel az elmúlt években ellátási kötelezettségek sokaságát írta elő úgy az önkormányzatok számára, hogy az ahhoz szükséges finanszírozási hátteret nem biztosította. Ehhez szorosan kapcsolódik a második pillér, amely a feladatfinanszírozás rendszerét módosítja és az új törvény értelmében stabilizálja az önkormányzatok helyzetét, így nem fognak likviditási gondokkal küzdeni. A hivatali struktúra újragondolása már egy nagyobb méretű és nagyobb társadalmi visszhangot kiváltó pillére a törvénynek, amely úgy rendelkezik, hogy a kétezer főnél kisebb lakosságú településeken nem lesz önálló hivatal. Ez a kitétel közel négyszáz önkormányzatot érint. A lakosság életét kevésbé érinti a strukturális átszervezés, mivel a településeken a helyi önkormányzat és polgármester is megmarad, közös hivatalok fogják a helyi ügyek intézését biztosítani. A negyedik irányvonal az új kötelezettségvállalási rendszer, amely a hitelfelvételi lehetőségeket korlátozza, ezáltal is elősegítve a likviditási gondok megoldását. Végül az új törvényességi felügyeleti rendszer újragondolása került az ötödik helyre.
Az önkormányzatok felkészülése szempontjából nagyon fontos, hogy az új törvény fokozatosan fog életbe lépni, 2013 januárjától egészen 2014-ig tolódnak ki a hatályba lépések.

Az új önkormányzati törvény szigorúan meghatározza a választópolgár, kormányhivatal és a képviselő-testület fogalmain túl a helyi önkormányzást és annak jogait, kötelezettségeit.

A törvény kimondja, hogy a helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg. Települési önkormányzatok ezután a községekben, városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek. A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak.
A nagyközségi címet azok a községi önkormányzatok használhatják ezután, amelyek a törvény hatálybalépésekor nagyközségi címmel rendelkeztek, továbbá, amelyek területén legalább háromezer lakos él.
Megyei jogú város a megyeszékhely város és az Országgyűlés által a törvény hatálybalépése előtt megyei jogúvá nyilvánított város.

Önkormányzati feladat- és hatáskörök
A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatai különösen:
1. településfejlesztés, településrendezés,
2. településüzemeltetés,
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése,
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások,
5. környezet-egészségügy,
6. óvodai ellátás,
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása,
8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások,
9. lakás- és helyiséggazdálkodás,
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása,
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és, -ártalmatlanítás,
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok,
14. a kistermelők, őstermelők számára értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is,
15. sport, ifjúsági ügyek,
16. nemzetiségi ügyek,
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában,
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása,
19. hulladékgazdálkodás,
20. távhőszolgáltatás.

Továbbá a helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.
A helyi önkormányzat az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. Ilyenkor a megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról.
A járásszékhely városi, valamint a városi önkormányzat olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani.
A megyei jogú város települési önkormányzat azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek.
Budapest főváros kétszintű önkormányzata a fővárosi és a kerületi szintű önkormányzatokból áll. A fővárosi, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok önkormányzati alapjogaikat tekintve egyenlőek, feladat- és hatásköreik egymástól eltérnek. A fővárosi önkormányzat olyan önkormányzat, amely a települési és a területi önkormányzat feladat- és hatásköreit is elláthatja. A főváros területe kerületekre tagozódik, minden fővárosi kerületben települési önkormányzat működik.

A fővárosi önkormányzat feladata különösen:
1. törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalak, sugár- és gyűrűirányú közutak, kiemelt tömegközlekedési csomópontok, kiemelt közparkok és közterek kezelése, fejlesztése, üzemeltetése, valamint ezeken a területeken a közterület-felügyelet működtetése, illetve a főváros teljes területén a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői feladatok ellátása, forgalomszervezés,
2. a kerületek határain átnyúló településrendezés, terület- és településfejlesztés,
3. településtisztaság (közutak locsolása, síkosság-mentesítés),
4. szociális ellátások biztosítása,
5. állategészségügyi feladatok,
6. az érintett kerületek véleményének kikérésével közutak, közparkok, közterek elnevezése,
7. saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodás,
8. fővárosi szintű sport és szabadidősport,
9. közvilágítás biztosítása, köztemetők fenntartása, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása,
10. helyi közösségi közlekedés biztosítása és működtetése, valamint a főváros területén a parkolás feltételrendszerének kialakítása,
11. távhőszolgáltatás, ivóvíz-ellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és –ártalmatlanítás, hulladékgazdálkodás,
12. környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,
13. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem,
14. fővárosi helyi adóval kapcsolatos feladatok;,
15. gazdaságszervezés és -fejlesztés, turizmussal kapcsolatos feladatok,
16. az országos szerepkörrel összefüggő kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, közművelődési tevékenység támogatása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása
17. a kiemelt kulturális örökség védelme
18. a hajléktalan ellátás
19. a tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása.

A kerületi önkormányzat feladata különösen:
1. helyi közutak, közterek és parkok kezelése, fejlesztése és üzemeltetése,
2. tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása,
3. a parkolás-üzemeltetés,
4. általános közterület-felügyeleti hatáskör a kerület közigazgatási határán belül,
5. helyi településrendezés, településfejlesztés,
6. helyi településrendezési szabályok megalkotása (fővárosi településrendezési terv alapján),
7. turizmussal kapcsolatos feladatok ellátása,
8. ipari és kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos szabályozási jogkörök,
9. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások,
10. óvodai ellátás,
11. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások,
12. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása,
13. a helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme,
14. saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodás,
15. helyi adóval kapcsolatos feladatok,
16. a kistermelők, őstermelők számára értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is,
17. kerületi sport és szabadidősport támogatása, ifjúsági ügyek,
18. közreműködés a helyi közbiztonság biztosításában,
19. nemzetiségi ügyek.

A törvény részletesen taglalja az egyes képviselők megválaszthatóságát, jogait, kötelezettségeit és külön kitér a méltatlanságra, továbbá az összeférhetetlenségre, illetve annak fennállásakor kötelező eljárásra. A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjaira vonatkozó külön szabályozást is részletesen taglalja a törvény, például külön megemlíti, hogy a nem képviselő tag a megválasztását követően a képviselő-testület előtt rá vonatkozóan esküt tesz és erről okmány ír alá. Rendelkezik a törvény továbbá a nem képviselő tagok összeférhetetlenségi és méltatlansági eseteiben alkalmazandó eljárásokról is.

A képviselő-testület
Hatáskörét, működését pontosan körülírja és szigorúan szabályozza a törvény. Nem ruházható át például hatásköréből intézmény alapítása, átszervezése, közterület elnevezése, műalkotás állítása, területszervezési kezdeményezés.
A képviselő-testület működésének megfelelően az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül köteles megtartani, amelyet a polgármester hív össze és vezet le, majd megalkotja a testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét és a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság az alpolgármester(ek)t. Évente legalább hat alkalommal köteles ülést tartani. A testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. Köteles zárt ülést tartani önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén; az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása; fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor; a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, annak tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
A települési képviselő-testület más települési képviselő-testülettel társult képviselő-testületet alakíthat, amely esetben a képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik.

Önálló község alakítása
A választópolgárok kezdeményezésére, helyi népszavazás alapján új község alakítható az olyan – földrajzilag és építészetileg – elkülönült, lakott településrészből, amely választópolgárainak közössége képes a helyi önkormányzás jogának önálló gyakorlására, a községi önkormányzat számára meghatározott feladatok önállóan vagy társulás útján történő teljesítésére a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül úgy, hogy ezeknek a feltételeknek az a település is megfeleljen, amelyből az új község megalakult. A helyi népszavazást a település teljes közigazgatási területére kell kitűzni.

Települések egyesítése
Helyi népszavazás alapján az érintett képviselő-testületek határozatukkal kezdeményezik az egybeépült községek, valamint város és község egyesítését, egyidejűleg javaslatot tesznek az új település nevére. Az egyesítéstől a községek jogai és kötelezettségei az új községet, várost illetik és terhelik. A települések egyesítésével megszűnt község a nevét településrész-névként megtartja.

Fővárosi kerület létrehozása, a kerületi határok megváltoztatása
Fővárosi kerület létesítését, kerület megszüntetését bármelyik, területileg közvetlenül érintett kerületi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezheti az Országgyűlésnél. A kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezése esetén az érintett kerületi önkormányzat képviselő-testülete a kerületi tagozódás megváltoztatása kérdésében helyi népszavazást köteles elrendelni.

A helyi önkormányzatok gazdálkodása
Önkormányzati vagyon
Saját bevételnek számítanak
a) a helyi adók;
b) saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj;
c) átvett pénzeszközök;
d) külön törvény szerint az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj;
e) az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei.

A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

Az önkormányzat gazdálkodása
A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik. A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.
A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel.

A helyi önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszere
A helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó, törvényben meghatározott feladatok ellátása működési kiadásainak fedezetét az Országgyűlés a feladatfinanszírozás rendszerén keresztül, feladatalapú támogatással biztosítja.
A támogatás biztosítása az alábbi szempontok figyelembe vételével is történik:
a) takarékos gazdálkodás;
b) a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele;
c) a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele.
A feladatalapú támogatás összegét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

A helyi önkormányzatok belső kontrollrendszere
A helyi önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Magyar Államkincstár, az ellenőrzési hatóság, az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik.
A jegyző köteles belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

Adósságrendezés
A helyi önkormányzat fizetőképességének megszűnése esetén az önkormányzat pénzügyi helyzetének rendezése adósságrendezési eljárás keretében történik. A helyi önkormányzat az adósságrendezési eljárás ideje alatt a képviselő-testület által elfogadott válságköltségvetés alapján gazdálkodik. Az adósságrendezésbe nem vonható be a helyi önkormányzat használatába, vagyonkezelésébe adott, nem az önkormányzat tulajdonát képező vagyon, továbbá hazai vagy uniós forrásból nyújtott fejlesztési támogatásból származó bevételek.
Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás lezárásáig terjedő időtartamban, a miniszter egyedi döntése alapján, egyedi beruházási kiadások teljesíthetők, különös tekintettel európai uniós támogatással megvalósuló beruházásokra és derogációs kötelezettség teljesítésére.

A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete
Az Országgyűlés törvényben szabályozza a helyi önkormányzatok jogállását, feladat- és hatásköreit, a kötelezően ellátandó feladatait, kötelező szervtípusait, működésének garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait. Az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásáról a Kormány javaslatának az Országgyűléshez való benyújtását követő soron következő ülésén határoz. E napirend tárgyalására meg kell hívni az érintett helyi önkormányzat polgármesterét. A polgármester jogosult a képviselő-testület feloszlatással kapcsolatos álláspontját az Országgyűlés döntésének meghozatala előtt ismertetni. Ha az Országgyűlés a képviselő-testületet feloszlatja, az új képviselő-testület megválasztására vonatkozó időközi választást a feloszlatás Országgyűlés által meghatározott időpontjától számított három hónapon belül kell kitűzni.

A köztársasági elnök dönt az érintett helyi önkormányzatok kezdeményezésére – az ország területének közigazgatási tagozódásával, valamint területszervezéssel kapcsolatosan előkészített – városi cím adományozásáról, továbbá a község alakításáról, egyesítéséről, a községegyesítés megszüntetéséről, a város, község elnevezéséről. Megbízza az illetékes kormányhivatal vezetőjét – ha az Országgyűlés a helyi képviselő-testületet feloszlatja –, hogy az új képviselő-testület megválasztásáig terjedő időre gyakorolja azokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket a jogszabály a polgármesternek állapít meg, halaszthatatlan esetben döntsön olyan ügyekben, amelyek a képviselő-testület átruházható hatáskörei.

A Kormány a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter irányításával, a kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.

A helyi önkormányzatokért felelős miniszter közreműködik a helyi önkormányzatok feladatát és hatáskörét, a polgármester, a főpolgármester, a kormányhivatal tevékenységét érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében

A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter irányítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét és kezdeményezi a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását. Előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket.

A törvényességi felügyelet eszközei, terjedelme
A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának célja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása, jegyzője működése jogszerűségének biztosítása.

A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja a helyi önkormányzat:
a) szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét;
b) döntéseinek jogszerűségét;
c) törvényen alapuló jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladat-ellátási kötelezettségének teljesítését.

Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása azokra a helyi önkormányzat és szervei által hozott határozatokra:
a) amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának vagy
b) jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye,
c) amelyet a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott, a mérlegelési jogkörben hozott döntések esetében a kormányhivatal kizárólag a döntéshozatali eljárás jogszerűségét vizsgálhatja.

A törvényességi felhívás
Ha a kormányhivatal jogszabálysértést észlel, a törvényességi felügyelet körében legalább harminc napos határidővel felhívja az érintettet annak megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidon belül az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a kormányhivatalt írásban tájékoztatni. A megadott határidő eredménytelen leteltét követien a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési jogkörben dönt.

Törvényességi felügyeleti bírság megállapítása
A kormányhivatal a helyi önkormányzattal szemben törvényességi felügyeleti bírságot állapíthat meg,
a) ha a jegyző a kormányhivatal felhívása ellenére a megadott határidon belül nem tesz eleget a jegyzőkönyv megküldési kötelezettségének;
b) ha a polgármester, a jegyző határidőben nem tesz eleget a kormányhivatal információkérésre irányuló megkeresésének;
c) ha a törvényszék megállapítja, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási, határozathozatali, feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének nem tett eleget és a bíróság által tűzött határidő eredménytelenül eltelt;
d) ha a kormányhivatal kezdeményezése alapján a képviselő-testület nem folytatja le határidőben a polgármester, valamint a polgármester a jegyző ellen a fegyelmi eljárást.
A törvényességi felügyeleti bírság legkisebb összege esetenként a köztisztviselői illetményalap, legmagasabb összege esetenként a köztisztviselői illetményalap tízszerese.