CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2021 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Mit mérlegel jövőre a fogyasztóvédelmi hatóság, ha büntet?
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A legtöbb vállalkozásnak minden bizonnyal volt már része „szúrópróbaszerű”, vagy bejelentésre érkező fogyasztóvédelmi ellenőrzésben, és az is könnyen előfordulhat, hogy egy panaszos fogyasztó emlegette, hogy a fogyasztóvédelemhez fordul. A jövő évtől hatályos új fogyasztóvédelmi szabályokról talán nem korai már jó előre tájékozódni.

2021. április 15.

2022 májusától több fogyasztóvédelmi rendelkezés is bővül és módosul, ezen belül a Fogyasztóvédelemről szóló törvény Fogyasztóvédelmi Hatóság eljárásra vonatkozó része is. A változások között van többek között az is, hogy a hatóság szankció kiszabása esetén milyen szempontokat vesz figyelembe, mit mérlegel. A bírság összegére vonatkozó rendelkezést is kiegészíti a jogalkotó.

A fogyasztóvédelmi hatóság

 

Már ezen a ponton fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság kifejezés egy gyűjtőfogalom: Magyarországon több hatóság is van, melyek szektorspecifikusan fogyasztóvédelmi feladatokat látnak el. Ilyen például a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal vagy a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal. Mivel az alábbiakban a fogyasztóvédelemről szóló törvénnyel összefüggő változásokat foglaljuk össze, ennek megfelelően jelen írásunkban mindig a kormányhivatalokban működő fogyasztóvédelmi hatóság jogkörét tárgyaljuk.

A 2022-ben bekövetkező változások

 

A fogyasztóvédelemről szóló törvény 2022 májusától kimondja, hogy amennyiben a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, akkor a jogkövetkezmények alkalmazásakor a jogkövetkezmények meghatározása során az alábbi szempontokat köteles figyelembe venni:

a) a jogsértés jellege, súlya, mértéke és időtartama, a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége;
b) a vállalkozás által tett intézkedések, amelyek a fogyasztók által elszenvedett kár csökkentésére vagy megtérítésére irányulnak;
c) a vállalkozás által korábban elkövetett bármely jogsértés;
d) a vállalkozás által a jogsértés révén elért pénzügyi előnyök vagy elkerült veszteségek, ha az arra vonatkozó adatok rendelkezésre állnak;
e) a jogsértéssel érintett áruk értéke;
f) a  vállalkozással szemben ugyanazon jogsértésért más tagállamokban kiszabott szankciók a  határokon átnyúló esetekben, ha az ilyen szankciókra vonatkozó információk az (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet által létrehozott mechanizmuson keresztül elérhetők.
g) az eset egyéb enyhítő vagy súlyosító körülményei.

 

Továbbá a fogyasztóvédelmi hatóság 2022 májusától, amennyiben kiterjedt jogsértésért vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésért felelős kereskedővel szemben jár el, akkor a bírság összege

a) a vállalkozás nettó árbevételének legalább 4%-a,
b) ha a vállalkozás árbevétele nem állapítható meg, akkor legalább 2 millió euró.

A fogyasztóvédelmi hatóság lehetséges szankciói jogszabálysértés megállapítása esetén

 

Amennyiben a hatóság (hivatalból vagy fogyasztói bejelentésből induló) ellenőrzése során fogyasztóvédelmi jogsértést állapít meg, akkor az alábbi szankciókat alkalmazhatja:

- elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
- megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását,
- határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást,
- a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja az áru forgalmazását,
illetve értékesítését,
-a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges,
-a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását,
-fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

A fogyasztóvédelmi hatóság mérlegelési szempontjai

 

Mielőtt a fogyasztóvédelmi hatóság a szankció kiszabása mellett dönt, illetve azt mérlegeli, hogy a fentebb felsorolt szankciók közül melyiket alkalmazza, a jogszabály azt is meghatározza, hogy milyen körülményeket kell figyelembe vennie. (Megjegyzendő, hogy vannak olyan esetek, amikor a mérlegelés lehetősége kizárt, és azonnal bírságot kell kiszabnia a hatóságnak.)

 

A jogsértés következtében hozott hatósági döntéseknél az áruk értéke is jelentős tényező.

Tehát, ha az eladott okostelefon vételára meghaladja a 10.000 forintot, akkor arra a kötelező, most már sávos jótállás vonatkozik, így az értékesítéskor a szabályosan kitöltött jótállási jegyet kell átadni a fogyasztónak. A jótállási jegyre vonatkozó előírásokról az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet rendelkezik.

A hatóság döntése szempontjából így más megítélés alá eshet, ha egy 15.000 Ft-os turmixgép esetében marad el a jótállási jegy átadása, vagy egy 300.000 Ft-os okostelefon eladásakor sérti meg a vállalkozás a jótállás jegy átadására vonatkozó kötelezettségét.

 

A jogsértő kereskedelmi gyakorlat ismétlését szintén fontos tényezőként értékeli a fogyasztóvédelmi hatóság. Amennyiben például a vállalkozás egy a vásárlók könyvében tett bejegyzésre mint írásbeli panaszra nem küldi meg harminc napon belül az írásos, érdemi válaszát, akkor megsérti a fogyasztóvédelemről szóló törvény rendelkezését, de csak egyszeri alkalommal. Ha azonban ez már ismételten, sorozatosan előfordul, folyamatosan nem válaszol az írásban érkező panaszokra, és emiatt újabb fogyasztóvédelmi eljárások indulnak vele szemben, akkor látszik, hogy a vállalkozás nem foglalkozik a fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel. Ilyen esetekben már súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazása is indokolt lehet.

 

Az is jelentős tényező, hogy mennyi időn keresztül, meddig folytatta a vállalkozás a jogsértő magatartást, például egy napig vagy akár több évig. Súlyosabb megítélés alá esik például, ha egy éven keresztül folyamatosan rosszul, jogszabálysértő módon tüntette fel az árait a vállalkozó. Azonban, ha csak egy adott nap reggelén, üzletnyitáskor történt a jogsértés, és a vezető észlelte a hiányosságot és kijavította, akkor ezt méltánylást érdemlő körülményként veheti figyelembe a hatóság.

 

A fogyasztóvédelmi hatóság azt is figyelembe veszi a döntése során, hogy az adott fogyasztóvédelmi jogsértéssel mekkora előnyt ért el az ellenőrzött vállalkozás. A fogyasztóvédelemről szóló törvény és az árrendelet rendelkezései szerint a termék eladási árát, az egységárát, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni, továbbá több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár vagy szolgáltatási díj felszámítására. Ha a vállalkozás több hónapig kettős árfeltüntetést alkalmazott, tehát az üzletében egy termékre egyidejűleg vonatkozóan több árat is feltüntetett, és végig a drágább áron értékesített, az adott hónapok alatt a vállalkozás számára jelentős anyagi előny jöhetett létre. A vállalkozás bevétele máshogyan alakult volna, ha az alacsonyabb áron adja el az adott terméket.

 

Amikor a hatóság a szankcióról dönt, figyelembe veszi először is a jogsértés súlyát. Tehát nagyobb súlya van annak, ha az adott vállalkozás például egy 10 000 forint eladási ár feletti tartós fogyasztási cikk eladásakor egyáltalán nem töltött ki és adott át jótállási jegyet a fogyasztónak, és enyhébb súlyú jogszabálysértés az, ha a jótállási jegyen csak egy-egy kötelező tartalmi elemet mulasztotta el feltüntetni. A jogsértés súlyának megállapítása során az is jelentős, hogy a vállalkozás csak egy vásárlónak adott el jótállási jegy kiállítása nélkül terméket, vagy több ezer fogyasztónak.

 

Az is fontos tényező a mérlegelés során, hogy egy üzletlánc üzleteiről van szó, vagy kizárólag egyetlen egy helyi üzletben sértette meg a vállalkozás a jótállási jegy átadására vonatkozó jogszabályi kötelezettséget, vagy egy áruházlánc esetén az ország területén található valamennyi üzletében.

 

 (Cikkünket teljes terjedelmében az Ellenőrzési Tanácsadó áprilisi számában olvashatják)

Dr. Kiss Benedek Damarisz

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

16

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR