A Kormány 2020. november 4-étől ismét veszélyhelyzetet hirdetett, és ennek következtében az aktuális helyzetnek megfelelően napról napra újabb szigorítások lépnek életbe. A szigorítások sok esetben jelentősen megnehezítik a munkahelyek működését, így a Kormány lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy amennyiben egy vállalkozás tevékenysége, működésének sajátossága lehetővé teszi, akkor átálljanak távmunkavégzésre, feltéve, hogy az átállás nem gátolja a munkavállalókat a feladataik teljes értékű elvégzésében.

A vállalkozások veszélyhelyzetben történő továbbműködésének elősegítése érdekében a Kormány 2020. november 11-én kihirdette a távmunkával kapcsolatos szabályoknak a veszélyhelyzet során történő alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: kormányrendelet). A kormányrendelet a kihirdetés másnapján, 2020. november 12-én hatályba is lépett.

Változás a távmunka munkajogi szabályaiban

A kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató megállapodásban eltérhetnek a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek a távmunkára vonatkozó 196. §-ától.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint ez a rendelkezés biztosítja, hogy veszélyhelyzet időtartama alatt a munkáltatók és a munkavállalók a Munka Törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó előírásaitól eltérően is megállapodhatnak. Például szabadon választhatóvá válik a munkavégzés helye, illetve a távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat.

Változás a távmunka munkavédelmi szabályaiban

A kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt nem kell alkalmazni a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A. §-át. Ez a rendelkezés a távmunkavégzés eltérő munkavédelmi szabályait tartalmazza, például azt, hogy „a munkahelyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket”.

A kormányrendelet a veszélyhelyzetre tekintettel lehetővé teszi, hogy a munkáltató és a munkavállaló rugalmasabban, a vállalkozás működésének sajátosságaihoz igazítva alakítsák a távmunkára vonatkozó munkavédelmi szabályokat, eltérve a munkavédelemről szóló törvény rendelkezéseitől.

A kormányrendelet rendelkezik továbbá arról, hogy távmunkavégzés esetén a munkáltató köteles tájékozatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.

Változás a távmunka adózási szabályaiban

A kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt eltérően lehet alkalmazni a távmunkával kapcsolatos költségtérítés adókötelezettségére vonatkozó szabályokat.

Az átmenetileg hatályos rendelkezés szerint a távmunkavégzésre tekintettel kifizetett költségtérítéssel szemben igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munkaszerződésben foglaltak szerint, a távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (jelenleg 16.100 forint). Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, akkor a havi összeget a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányosan kell megállapítani.

Fontos, hogy abban az esetben van lehetőség igazolás nélküli költségelszámolásra, ha a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben nem számol el tételes költséget internethasználati díj, illetve a munkavégzési hely bérleti díja, közüzemi díja jogcímén.

Ha például a munkáltató a távmunkavégzéssel összefüggésben havi 16.100 forint költségtérítést fizet a munkavállaló részére, akkor az elszámolás során adóelőleg nyilatkozatot kell tennie a magánszemélynek, melyben kéri, hogy a munkáltató az adóelőleg-megállapítása során az igazolás nélkül elszámolható költséget vegye figyelembe. A munkáltató ennek megfelelően nulla forint adóelőleg-alapot állapít meg. Tehát nem keletkezik a kifizetett költségtérítés után sem adókötelezettség, sem járulékkötelezettség, sőt az elszámolt összeget az adóbevallásban sem kell feltüntetni.

A kormányrendelet szabályai – melyek a jelenlegi szabályozás szerint 2021. február 7. napjáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnéséig lesznek hatályban – hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalkozások a koronavírus-világjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzet alatt is tovább tudjanak működni.

dr. Németh Ildikó
jogász és adótanácsadó

Lezárva: 2020. november 13.