SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

A táppénz és munkabér kérdései karantén miatti távollét esetén
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A vírus gyors ütemű terjedése miatt egyre több munkáltatót érinthet dolgozója karantén miatti távolléte. A legegyszerűbb forgatókönyv szerint, ha a munkavállaló betegsége miatt nem tud munkát végezni, keresőképtelen, így betegsége fennállásának idejére táppénzre jogosult. A lehetőségek köre azonban ezzel még korántsem zárult le.

2020. szeptember 25.

Bérszámfejtés 2021 Különszám >>

 

A keresőképtelenség esetei

 

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 43. § (1) bekezdése alapján táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj-ben meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A keresőképtelenség eseteit az Ebtv. 44. §-a tartalmazza. Az alábbiakban kiemelt három esetkör szerint keresőképtelen
a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni,
b) akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud,
c) a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli (méltányosságból adható táppénz annak a szülőnek is, aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja).

 

Az a dolgozó tehát, aki betegsége miatt nem tud munkát végezni, keresőképtelen, így betegsége fennállásának idejére táppénzre jogosult. A tovább két esetkör már részletesebb elemzést igényel.

Hatósági elkülönítés, járványügyi zárlat

 

A hatósági elkülönítéssel és járványügyi zárlattal kapcsolatban viszont szükséges néhány fogalom tisztázása. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 65. § (1) bekezdése szerint az egészségügyi államigazgatási szerv járványügyi megfigyelés vagy járványügyi zárlat alá helyezi azt, aki meghatározott fertőző betegségben szenvedő személlyel érintkezett és feltehetően maga is a betegség lappangási szakában van. A járványügyi megfigyelés alá helyezett személy a megfigyelés tartama alatt foglalkozása gyakorlásában, kapcsolattartási jogában és mozgási szabadságában korlátozható (Eütv. 66. § (1) bekezdés). A járványügyi zárlat szigorított, speciális követelményeken alapuló megfigyelés, illetve elkülönítés, amelyet e célra kijelölt helyen kell foganatosítani (Eütv. 67. § (1) bekezdés). Fentiek alapján tehát az a dolgozó, akit az egészségügyi államigazgatási szerv járványügyi megfigyelés vagy járványügyi zárlat alá helyezett szintén jogosult a táppénzre.

 

Hatósági házi karanténról akkor beszélünk, amikor a járványügyi hatóság meghatározott országokból történő beutazás esetén vagy fertőzés vagy megbetegedés esetén előírja, hogy a járványügyi intézkedés alá vont személy a számára meghatározott lakást, ahhoz tartozó bekerített helyet vagy egyéb, egészségügyi intézménynek nem minősülő helyet a határozatban meghatározott ideig nem hagyhatja el (Eütv. 67/A. § (1) bekezdés). Mivel ebben az esetben a karanténba helyezett személy nem beteg és nem is érintkezett fertőző betegségben szenvedő személlyel, a hatósági házi karantén nem alapozza meg a keresőképtelenséget, és így ennek időszakára táppénz sem jár. E körbe tartozik a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet alapján a külföldről érkező magyar állampolgár részére elrendelt 10 napos időtartamú hatósági házi karantén is.

Gyermek otthoni ápolása

 

A 12 évesnél fiatalabb – méltányossági táppénz esetén a 12 évesnél idősebb, de 18 évesnél fiatalabb – beteg gyermekét otthon ápoló szülő jogosult a táppénzre, amennyiben ezt a háziorvos igazolja (gyermekápolási táppénz). Előfordulhat azonban olyan eset, hogy a gyermek azért nem mehet iskolába, mert az osztályában fertőzött gyermek volt. Amennyiben a gyermek nem beteg, de életkora miatt otthoni felügyeletet igényel, és emiatt a szülő nem tud eleget tenni munkavégzési kötelezettségének, a szülő nem jogosult táppénzre.

 

Mit tehet a munkáltató, ha a dolgozó táppénzre nem jogosult, de a hatósági házi karantén miatt, vagy a nem beteg gyermekének otthoni felügyelete okán munkavégzési kötelezettségének nem tud eleget tenni?

 

Kézenfekvő megoldás, hogy – ha az adott munkakörben lehetőség van rá – a munkáltató és a munkavállaló az otthoni munkavégzésben állapodik meg. Ha erre nincs lehetőség, a távollét időtartamát szabadság kiadásával kell lefedni. Előfordulhat azonban, hogy nem megoldható sem az otthoni munkavégzés, sem a szabadság kiadása. Ebben az esetben irányadó a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (a továbbiakban: Mt.) – a köztisztviselők tekintetében pedig a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvénynek (a továbbiakban: Kttv.) – az az előírása, amely szerint a munkavállaló – köztisztviselő – mentesül a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára (Mt. 55. § (1) bekezdés k) pont, Kttv. 79. § j) pont). A munkavállaló a távollét okáról és várható időtartamáról köteles tájékoztatni a munkáltatót. Ilyen esetben azonban a távollét időtartamára a munkavállalót – köztisztviselőt – más távollétekkel ellentétben nem illeti meg távolléti díj (Mt. 146. § (3) bekezdés, Kttv. 144. § (3) bekezdés). Ugyanakkor a munkavállalót és a köztisztviselőt a kiesett munkaidőre – ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesülnek a munkavégzés alól – a felek megállapodása szerint díjazás illeti meg, így akár a távolléti díj teljes összege is kifizethető részükre (Mt. 146. § (2) bekezdés, Kttv. 144. § (2) bekezdés). A felek megállapodása esetén tehát biztosítható a munkavállaló jövedelme.

 

Ha azonban ilyen megállapodás nem jön létre a felek között, a munkavállalónak nem csupán fizetés nem jár a távollét időtartamára, de – járulékfizetés hiányában – társadalombiztosítása is szünetel. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 43. § (1) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett az a belföldi személy, aki nem biztosított és – a Tbj. valamely jogcíme alapján – egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult. Ezért a munkavállaló arra az időszakra, amelyre mentesült a munkavégzési kötelezettsége alól, és díjazásban nem részesül, köteles megfizetni a 7.710,- Ft/hó (257,- Ft/nap) összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot (Tbj. 25. § (3) bekezdés). A Tbj. 44. § (1) bekezdése alapján ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv – így a munkáltató – is teljesítheti.

Foglalkoztatási akadály a munkáltató oldalán

 

A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni (Mt. 51. § (1) bekezdés). Ugyanez a kötelezettség terheli az államigazgatási szervet is a kormánytisztviselő vonatkozásában a Kttv. 75. § (1) bekezdése alapján. Előfordulhat azonban, hogy e kötelezettségét a munkáltató nem tudja teljesíteni. Az ilyen időszak állásidőnek minősül, és ennek időtartamára a munkavállalót alapbér illeti meg (Mt. 146. § (1) bekezdés). Ugyanígy a kormánytisztviselőt is illetmény illeti meg a kiesett munkaidőre, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni (Kttv. 144. § (1) bekezdés).

Ha viszont a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségét elháríthatatlan külső ok miatt nem tudja teljesíteni, nem jár alapbér a munkavállalónak. Így például, ha a munkáltató azért nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségének, mert például a munkavállalóinak egy része karanténba került, vagy vis maior miatt szünetel az alapanyag-beszállítás, a munkáltató nem köteles alapbért fizetni. Természetesen ebben az esetben is szóba kerülhet a felek megállapodása a bérfizetéssel kapcsolatban, ennek hiányában pedig az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség illetve annak átvállalása.

 

Nem tekinthető vis maior helyzetnek, ha a munkáltató saját hatáskörben hoz olyan döntést, amely alapján nem teszi lehetővé a munkavégzést olyan dolgozóknak, akik egyébként az általános szabályok alapján nem kerülnek járványügyi intézkedés hatálya alá. Ilyen eset lehet például az, amikor a munkáltató elővigyázatosságból otthonmaradásra kötelezi a 409/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet szerinti kontaktszeméllyel közös háztartásban élő munkavállalót, vagy azt a munkavállalót, akinek hőemelkedése van, de a keresőképtelenségét nem állapítják meg. Ezeknek a dolgozóknak a távollétük idejére alapbér illetőleg illetmény jár.

 

Dr. Balás Endre

önkormányzati szakértő

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

19

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR