E tekintetben a legfontosabb módosításokat a következő törvényekben találjuk:

-    a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény (a továbbiakban: Módtv. 1.)

-    az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv. 2.)

A Módtv. 1. több korábban engedélyköteles tevékenység folytatását engedély helyett bejelentéshez köti, az általános szabálysértési hatósági hatáskört a járási hivataloktól a rendőrséghez, az általános építésügyi hatósági hatáskört pedig a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjétől a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz telepíti 2020. március 1-től. Megszűnteti a megyeszékhely járási hivataloknak a megye teljes területére vonatkozó illetékességgel ellátott hatásköreit. E hatásköröket a kormányhivatal fogja gyakorolni. Ezzel összefüggésben a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítja a kereskedelmi igazgatásra, a vásárokra, a piacokra, és a bevásárlóközpontokra, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására és a zenés, táncos rendezvények engedélyezésére vonatkozó Korm. rendeleteket.

A Módtv. 2. alapján 2020. március 31-gyel megszűnnek az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságok, a közigazgatási bíráskodást nyolc törvényszéken működő közigazgatási kollégium és a Kúria közigazgatási kollégiuma végzi. A Módtv. 2. fentiekkel összefüggésben módosítja a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény egyes szabályait is. Változnak az illetékességi szabályok, a közigazgatási nemperes eljárások szabályai, és a járási hivatalok döntéseivel szemben igénybe vehető fellebbezési lehetőség megszűnése miatt a közigazgatási pereket megelőző, perelhárító megoldást is beépít a jogalkotó a Kp-be. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítását követően a közhatalmat gyakorló szerv is élhet alkotmányjogi panasszal, amennyiben hatáskörének gyakorlását az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az Alaptörvénybe ütköző módon korlátozza.

A Módtv. 2. módosítja a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvényt is. Bevezeti a jogegységi panaszt és a törvénykezési hely létrehozatalának lehetőségét. A Módtv. 2. módosítja az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény egyes szabályait is. Módosulnak a megkeresésre, a zárt adatkezelésre és egyes hiánypótlásra vonatkozó szabályok. Az Ákr. módosítása alapján 2020. április 1-től nincs helye fellebbezésnek a járási hivatal döntése ellen, e döntések közigazgatási perben támadhatók meg. A Módtv. 2. a perjogi szabályok módosításával összefüggésben módosítja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt. A módosítás közigazgatási szerződésnek minősíti az Mötv. rendelkezései alapján létrejövő megállapodásokat, és változnak a közös önkormányzati hivatal létrehozására vonatkozó valamint a törvényességi felügyeleti eljárással kapcsolatos egyes részletszabályok is.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény is változik a Módtv. 2. alapján, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosításával összefüggésben. A jogalkotó törli a törvényből a nemperes eljárásokra vonatkozó szabályokat, és közigazgatási szerződésnek minősít egyes, a nemzetiségi önkormányzatok által kötött közigazgatási szerződéseket. Változnak a nemzetiségi önkormányzatok véleményezési és egyetértési jogának gyakorlásával kapcsolatos szabályok, és módosulnak a nemzetiségek tagjait e minőségükben érintő egyes – egyedi vagy általános jellegű – közigazgatási hatósági aktusok felülvizsgálatának kezdeményezésére vonatkozó rendelkezések is.

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényt a Módtv. 2. módosította. A törvény módosítása alapján az anyakönyvi szerv helyett az anyakönyvvezető hatáskörébe kerülnek az ismeretlen holttest anyakönyvezésével összefüggő hatáskörök, az anyakönyvvezető jegyzi be a nyilvántartásba az elhunyt személy személyazonosító igazolványa és lakcímét igazoló hatósági igazolványa érvénytelenítésének tényét. 2020. január 1-től az anyakönyvvezető a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéről szóló értesítést közvetlenül küldi meg az érintett állampolgársága szerinti állam magyarországi külképviselete részére.

A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. évi LXX. törvény alapján megszűnik a jegyző óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentéssel kapcsolatos hatásköre, ezt a hatáskört a jövőben a járási hivatal látja majd el (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. §, a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 38/B. §).

A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvénynek – az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvénnyel történő – módosítása 2020. február 1-től lehetővé teszi a közterület-felügyeletet nem működtető vagy közterület-felügyelőt nem alkalmazó települési önkormányzat számára, hogy a jegyző, vagy a képviselő-testület által kijelölt, a települési önkormányzat alkalmazásában álló köztisztviselő közreműködésével térfigyelő kamerarendszert működtessen.

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel kapcsolatos módosításáról szóló 2019. évi CIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvénynek az alapilletmény-eltérítésre vonatkozó szabályait pontosítja, és módosítja az önkormányzati főtanácsadókra illetve önkormányzati tanácsadókra vonatkozó rendelkezéseket.

A közbeszerzésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CXX. törvény az egyszerűsítés és az adminisztratív terhek csökkentése jegyében több területen is egyszerűsíti a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szabályait 2020-tól. Szűkül azon esetek köre, amelyek fennállása esetén az ún. támogatott szervezeteknek közbeszerzési eljárást kell lefolytatniuk és azon adatok köre, amelyeket az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetniük az ajánlatkérőknek. Rövidülnek egyes határidők, módosulnak az iratbetekintés szabályai, kiegészülnek a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó előírások és megszűnik az összefoglaló tájékoztatással induló eljárás. Ennek eredményeként főszabállyá válik nemzeti eljárásrendben a hirdetmények alkalmazása az eljárások megindítása során.

Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvény a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosításával bővítette a jegyző hagyatéki eljárás során elvégzendő feladatainak körét. Megnyílik a fellebbezés lehetősége a hagyatéki eljáráshoz kiállított adó és értékbizonyítvánnyal szemben, a törvény komplex tájékoztatási kötelezettséget ír elő a jegyző számára és lehetőségük lesz az öröklésben érdekelteknek a hagyatékkal kapcsolatban már a hagyatéki leltár felvételi szakaszában egyezséget kötni, melyet – tárgyalás tartása nélkül – a közjegyző hagy jóvá.

Módosulnak a hagyaték tárgyalás nélkül történő átadásának szabályai is.

A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításával bővülnek a jegyző gyámhatósági feladatai. 2020. január 1-től a települési önkormányzat jegyzője került kijelölésre családvédelmi koordinációért felelős szervként, így a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény alapján a jegyző jár el a hozzátartozók közötti erőszak megelőzésével és ártalmainak csökkentésével kapcsolatban. A Módtv. 1. kiegészíti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény egyes rendelkezéseit a jegyző megkeresésére vonatkozó szabályokkal.

Dr. Balás Endre

LexPraxis Szerkesztőség