A módosító törvény 2028. december 31. napjáig adott volna arra határidőt, hogy a módosító  törvény hatálybalépése előtt engedély nélkül szabályszerűen létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmény esetében fennmaradási engedély iránti eljárást vízgazdálkodási bírság megfizetése nélkül meg lehessen indítani. Továbbá a törvényjavaslathoz fűzött indokolás szerint a  módosító törvény célja olyan szabályozás kialakítása lett volna, amely 80 méteres kútmélységig nem teszi szükségessé sem engedélyezési, sem bejelentési eljárás lefolytatását. Ennek megfelelően engedély és bejelentés nélkül létesíthető a  80 m-nél sekélyebb és házi vízigényt meg nem haladó vízkivételt biztosító vízilétesítmény. Az  engedélyezési kötelezettség fenntartása szükséges azonban a  hideg és termálkarszt készletekbe (víztestekbe) történő beavatkozás mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül, valamint mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül a  gazdasági célú vízkivételek esetében.

A fent ismertetett rendelkezések országgyűlés általi elfogadása megtörtént, azonban a rendelkezések kihirdetésére nem került sor. Ezek értelmében a tárgykört érintő jelenleg hatályos rendelkezések az alábbiak:

A kerti kutak engedélyeztetése között meg kell különböztetni az új kút létesítésére vonatkozó létesítési engedélyt, illetve az engedély nélkül, vagy attól eltérően készült akár ásott, akár fúrt kútra vonatkozó fennmaradási engedélyt. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) 29. §-a értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül, illetve az engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

A fennmaradási engedély megadásának három feltétele van tehát:
- a kérelem beadásának 2018. december 31-ig meg kell történnie,
- a kérelem tárgya olyan vízkivételt biztosító vízilétesítmény lehet, amely 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül, illetve az engedélytől eltérően készült el,
- és ekkor is csak abban az esetben engedélyezhető, ha az engedély megadásának feltételei fennállnak.

A kutak utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: korm. rendelet) 1. §-a alapján a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője gyakorolja, ennek keretében a 24. § rendelkezései alapján a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges:

a)    olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

ac) nem gazdasági célú vízigény;
b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;

c) az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a létesítési és a fennmaradási engedély kiadására jogosultak között, a fennmaradási engedély kiadására jogosultak köre a létesítési engedély kiadására jogosultak köre szerint oszlik el. A fent felsorolt feltételek közül bármelyik nem teljesül, a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút engedélyezési eljárása.

LexPraxis Szerkesztőség