CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2021 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Kerti kutak engedélyezése- az Alkotmánybíróság 13/2018. (IX. 4.) AB határozata
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az Országgyűlés 2018. július 20-i rendkívüli ülésnapján elfogadta a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvényt (továbbiakban: módosító törvény), amelynek 1. § és 4. §-át az Alkotmánybíróság 13/2018. (IX. 4.) AB határozatában alaptörvény- ellenesnek állapította meg.

2018. november 11.

A módosító törvény 2028. december 31. napjáig adott volna arra határidőt, hogy a módosító  törvény hatálybalépése előtt engedély nélkül szabályszerűen létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmény esetében fennmaradási engedély iránti eljárást vízgazdálkodási bírság megfizetése nélkül meg lehessen indítani. Továbbá a törvényjavaslathoz fűzött indokolás szerint a  módosító törvény célja olyan szabályozás kialakítása lett volna, amely 80 méteres kútmélységig nem teszi szükségessé sem engedélyezési, sem bejelentési eljárás lefolytatását. Ennek megfelelően engedély és bejelentés nélkül létesíthető a  80 m-nél sekélyebb és házi vízigényt meg nem haladó vízkivételt biztosító vízilétesítmény. Az  engedélyezési kötelezettség fenntartása szükséges azonban a  hideg és termálkarszt készletekbe (víztestekbe) történő beavatkozás mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül, valamint mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül a  gazdasági célú vízkivételek esetében.


A fent ismertetett rendelkezések országgyűlés általi elfogadása megtörtént, azonban a rendelkezések kihirdetésére nem került sor. Ezek értelmében a tárgykört érintő jelenleg hatályos rendelkezések az alábbiak:


A kerti kutak engedélyeztetése között meg kell különböztetni az új kút létesítésére vonatkozó létesítési engedélyt, illetve az engedély nélkül, vagy attól eltérően készült akár ásott, akár fúrt kútra vonatkozó fennmaradási engedélyt. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) 29. §-a értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül, illetve az engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

 

A fennmaradási engedély megadásának három feltétele van tehát:
- a kérelem beadásának 2018. december 31-ig meg kell történnie,
- a kérelem tárgya olyan vízkivételt biztosító vízilétesítmény lehet, amely 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül, illetve az engedélytől eltérően készült el,
- és ekkor is csak abban az esetben engedélyezhető, ha az engedély megadásának feltételei fennállnak.

A kutak utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: korm. rendelet) 1. §-a alapján a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője gyakorolja, ennek keretében a 24. § rendelkezései alapján a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges:


a)    olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,


ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és


ac) nem gazdasági célú vízigény;
b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;


c) az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.


Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a létesítési és a fennmaradási engedély kiadására jogosultak között, a fennmaradási engedély kiadására jogosultak köre a létesítési engedély kiadására jogosultak köre szerint oszlik el. A fent felsorolt feltételek közül bármelyik nem teljesül, a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút engedélyezési eljárása.

 

LexPraxis Szerkesztőség

 

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

13

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR