Foglalkoztatás szabályosan, okosan 2021 Különszám >>

Az adókülönbözet elszámolása

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 15/A. §-a szerint, ha a munkáltató az összesített igazolás kiállítását követően, illetőleg a kifizető a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően feltárja, hogy a magánszemély adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, akkor a feltárt hibát köteles nyilvántartásba venni, és a magánszemély állami adó- és vámhatóságához 15 napon belül bejelentést tenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az adókülönbözet összegét, a kifizetés jogcímét, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontját. A munkáltató (kifizető) a bejelentéssel egyidejűleg köteles a magánszemélyt értesíteni, kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri.

Ha a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, akkor a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott adó, adóelőleg után önellenőrzési pótlékot köteles megállapítani, bevallani, és megfizetni.

A munkáltató (kifizető) az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól abban az esetben mentesül, ha teljesíti a bejelentési, valamint az önellenőrzési pótlék megállapítási és bevallási kötelezettségét.

A munkáltató bejelentése alapján az adókülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetőleg javára.

Abban az esetben, ha a munkáltató (kifizető) a járulék és az adó/adóelőleg javítása kapcsán azt észleli, hogy az őt terhelő kötelezettségeket is hibásan teljesítette, akkor önellenőrzéssel kell az adatokat helyesbítenie, de a „Havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról” elnevezésű, 08-as jelű bevallás „M” lapján szereplő adatokat nem érintheti a módosítás. Minden más esetben a munkáltató (kifizető) az önellenőrzési pótlék megállapításával, bevallásával és megfizetésével teljesíti adókötelezettségét, és önellenőrzésre nincs szüksége.

Ha a munkáltató (kifizető) jogutód nélkül megszűnt

Előfordulhat, hogy a munkáltató (kifizető) jogutód nélküli megszűnését követően a magánszemély tárja fel, hogy a munkáltató (kifizető) az adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, akkor erről a tényről a magánszemély bejelentést tehet az állami adó- és vámhatósághoz.
A bejelentés alapján az adókülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a magánszemély javára, amennyiben az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adót, adóelőleget vont le, vallott be és fizetett meg.

A járulékkülönbözet elszámolása

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 52/A. § (1) bekezdése alapján, ha a munkáltató, kifizető a magánszemélynek teljesített kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően feltárja, hogy a magánszemélyt terhelő járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, akkor a feltárt hibát köteles nyilvántartásba venni.

Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű járulék levonását eredményezte, akkor a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint önellenőrzési pótlékot köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.

A hiba nyilvántartásba vételét követően a munkáltatónak először azt kell megvizsgálnia, hogy az érintett magánszeméllyel fennáll-e még a munkaviszony.

Amennyiben a munkáltató a magánszeméllyel még munkaviszonyban áll, akkor a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően a feltárt hiba következményeként keletkezett járulékkülönbözetet a magánszemély részére a munkáltató köteles visszatéríteni, illetőleg a következő kifizetéskor levonni. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, akkor a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített járulékkülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján köteles bevallani, megfizetni, illetőleg lehetősége van visszaigényelni. Amennyiben a járulékkülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, akkor a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennálló összegéről és a magánszemély adóazonosító jeléről értesíti a magánszemély állami adó- és vámhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel.

Amennyiben a járulék-megállapítás során a hibát nem munkáltató, hanem kifizető követte el, akkor a kifizető a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról, az adóazonosító jel feltüntetésével 15 napon belül köteles bejelentést tenni a magánszemély állami adó- és vámhatóságához, és egyidejűleg köteles a magánszemélyt értesíteni, kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri.

A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetőleg javára.

Ha a járulékkülönbözet elszámolása meghiúsult, akkor a munkáltató abban az esetben mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól, ha az önellenőrzési pótlék megállapítására, bevallására és a bejelentési kötelezettség teljesítésére vonatkozó kötelezettségét teljesíti.

Ha a munkáltató a magánszeméllyel a járulékkülönbözetet elszámolta, akkor abban az esetben mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól, ha az önellenőrzési pótlék megállapítására és bevallására vonatkozó kötelezettségét teljesíti.
A kifizető abban az esetben mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól, ha az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási és bejelentési kötelezettségét teljesítette.

Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló magánszemélytől a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le, de azt a Tbj. 50. § (5) bekezdése alapján bevallotta és megfizette (a foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles bevallani és megfizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges), akkor köteles a biztosítottat terhelő le nem vont járulékok összegének és a magánszemély adóazonosító jelének közlésével értesíteni a magánszemély állami adó- és vámhatóságát. Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató által le nem vont, a biztosítottat terhelő járulékot határozattal írja elő a magánszemély terhére, és szükség esetén intézkedik az előírt járulék beszedése iránt. Amennyiben a magánszemélyt terhelő járulék összege megfizetésre, beszedésre került, akkor az állami adó- és vámhatóság erről a magánszemély volt munkáltatóját értesíti, aki (amely) az általa a Tbj. 50. § (5) bekezdése szerint jogszerűen bevallott, biztosítottat terhelő járulékot önellenőrzéssel helyesbíti, a visszajáró összegről rendelkezik.

Ha a munkáltató (kifizető) jogutód nélkül megszűnt

Ha a magánszemély a munkáltató jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató a járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulék levonását eredményezte, akkor erről a tényről az adóazonosító jel feltüntetésével bejelentést tehet az állami adó- és vámhatósághoz. A bejelentés alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a magánszemély javára, amennyiben az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató a magánszemélytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulékot vont le, vallott be és fizetett meg.

Az adó- és járulékkülönbözet bejelentése

Az adó- és járulékkülönbözet elszámolására vonatkozó bejelentés teljesítéséhez az állami adó- és vámhatóság az AJK jelű nyomtatványt rendszeresítette, mely kizárólag elektronikus úton nyújtható be.

Az eljárás lefolytatására a bejelentéssel érintett magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, mindezek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye szerinti első fokú állami adó- és vámhatóság jogosult. Amennyiben az illetékes adóhatóság így nem állapítható meg, akkor az eljárásra az Észak-budapesti Adóigazgatóság lesz az illetékes.

A hibajavítás elmulasztásának következménye

A magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó és járulék pontos megállapítása, levonása és bevallása, illetve az ehhez kapcsolódó hiányosságok mielőbbi feltárása és rendezése a munkáltatónál, kifizetőnél kiemelten fontos, mert ha a hibát egy adóellenőrzés során tárják fel, akkor a megállapítás az Art. 218. §-a szerint jelentős anyagi következménnyel járhat.

Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő járulék megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tett eleget, akkor az adóhatóság az adóhiányt, az adóbírságot és a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére – a rá vonatkozó szabályok szerint – állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye.

Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tett eleget, akkor az adóhatóság az adóhiányt a magánszemély terhére, az adóbírságot és a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére – a rá vonatkozó szabályok szerint – állapítja meg.

Fontos hangsúlyozni a különbséget, vagyis azt, hogy az adóhatóság által megállapított hiba esetén az adóhiány is a munkáltató (kifizető) terhére kerül megállapításra, ha a hiba a járulék elszámolását érinti. Ha a hiba a személyi jövedelemadó elszámolásával kapcsolatos, akkor az adóhiány a magánszemély terhére kerül megállapításra.

Az adóhatóság az adóhiányt, illetve az adóbírságot és a késedelmi pótlékot is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha az adóelőleget, adót, járulékot a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől levonta, de az ezzel összefüggő bevallási kötelezettségének nem tett eleget.

Dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász, adószakértő