SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK
A legnagyobb körültekintés mellett is előfordulhat, hogy a munkáltató hibásan állapítja meg a magánszemély részére kifizetett juttatás adó- és járulékkötelezettségét. A hibát a feltárást követően célszerű haladéktalanul rendezni. 2018. január 1-jétől az adókülönbözet elszámolásáról az Szja tv., a járulékkülönbözet elszámolásáról a Tbj. rendelkezik.
Foglalkoztatás szabályosan, okosan 2021 Különszám >>
Az adókülönbözet elszámolása
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 15/A. §-a szerint, ha a munkáltató az összesített igazolás kiállítását követően, illetőleg a kifizető a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően feltárja, hogy a magánszemély adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, akkor a feltárt hibát köteles nyilvántartásba venni, és a magánszemély állami adó- és vámhatóságához 15 napon belül bejelentést tenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az adókülönbözet összegét, a kifizetés jogcímét, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontját. A munkáltató (kifizető) a bejelentéssel egyidejűleg köteles a magánszemélyt értesíteni, kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri.
Ha a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, akkor a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott adó, adóelőleg után önellenőrzési pótlékot köteles megállapítani, bevallani, és megfizetni.
A munkáltató (kifizető) az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól abban az esetben mentesül, ha teljesíti a bejelentési, valamint az önellenőrzési pótlék megállapítási és bevallási kötelezettségét.
A munkáltató bejelentése alapján az adókülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetőleg javára.
Abban az esetben, ha a munkáltató (kifizető) a járulék és az adó/adóelőleg javítása kapcsán azt észleli, hogy az őt terhelő kötelezettségeket is hibásan teljesítette, akkor önellenőrzéssel kell az adatokat helyesbítenie, de a „Havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról” elnevezésű, 08-as jelű bevallás „M” lapján szereplő adatokat nem érintheti a módosítás. Minden más esetben a munkáltató (kifizető) az önellenőrzési pótlék megállapításával, bevallásával és megfizetésével teljesíti adókötelezettségét, és önellenőrzésre nincs szüksége.
Ha a munkáltató (kifizető) jogutód nélkül megszűnt
Előfordulhat, hogy a munkáltató (kifizető) jogutód nélküli megszűnését követően a magánszemély tárja fel, hogy a munkáltató (kifizető) az adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, akkor erről a tényről a magánszemély bejelentést tehet az állami adó- és vámhatósághoz.
A bejelentés alapján az adókülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a magánszemély javára, amennyiben az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adót, adóelőleget vont le, vallott be és fizetett meg.
A járulékkülönbözet elszámolása
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 52/A. § (1) bekezdése alapján, ha a munkáltató, kifizető a magánszemélynek teljesített kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően feltárja, hogy a magánszemélyt terhelő járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, akkor a feltárt hibát köteles nyilvántartásba venni.
Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű járulék levonását eredményezte, akkor a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint önellenőrzési pótlékot köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.
A hiba nyilvántartásba vételét követően a munkáltatónak először azt kell megvizsgálnia, hogy az érintett magánszeméllyel fennáll-e még a munkaviszony.
Amennyiben a munkáltató a magánszeméllyel még munkaviszonyban áll, akkor a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően a feltárt hiba következményeként keletkezett járulékkülönbözetet a magánszemély részére a munkáltató köteles visszatéríteni, illetőleg a következő kifizetéskor levonni. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, akkor a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített járulékkülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján köteles bevallani, megfizetni, illetőleg lehetősége van visszaigényelni. Amennyiben a járulékkülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, akkor a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennálló összegéről és a magánszemély adóazonosító jeléről értesíti a magánszemély állami adó- és vámhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel.
Amennyiben a járulék-megállapítás során a hibát nem munkáltató, hanem kifizető követte el, akkor a kifizető a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról, az adóazonosító jel feltüntetésével 15 napon belül köteles bejelentést tenni a magánszemély állami adó- és vámhatóságához, és egyidejűleg köteles a magánszemélyt értesíteni, kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri.
A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetőleg javára.
Ha a járulékkülönbözet elszámolása meghiúsult, akkor a munkáltató abban az esetben mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól, ha az önellenőrzési pótlék megállapítására, bevallására és a bejelentési kötelezettség teljesítésére vonatkozó kötelezettségét teljesíti.
Ha a munkáltató a magánszeméllyel a járulékkülönbözetet elszámolta, akkor abban az esetben mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól, ha az önellenőrzési pótlék megállapítására és bevallására vonatkozó kötelezettségét teljesíti.
A kifizető abban az esetben mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól, ha az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási és bejelentési kötelezettségét teljesítette.
Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló magánszemélytől a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le, de azt a Tbj. 50. § (5) bekezdése alapján bevallotta és megfizette (a foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles bevallani és megfizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges), akkor köteles a biztosítottat terhelő le nem vont járulékok összegének és a magánszemély adóazonosító jelének közlésével értesíteni a magánszemély állami adó- és vámhatóságát. Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató által le nem vont, a biztosítottat terhelő járulékot határozattal írja elő a magánszemély terhére, és szükség esetén intézkedik az előírt járulék beszedése iránt. Amennyiben a magánszemélyt terhelő járulék összege megfizetésre, beszedésre került, akkor az állami adó- és vámhatóság erről a magánszemély volt munkáltatóját értesíti, aki (amely) az általa a Tbj. 50. § (5) bekezdése szerint jogszerűen bevallott, biztosítottat terhelő járulékot önellenőrzéssel helyesbíti, a visszajáró összegről rendelkezik.
Ha a munkáltató (kifizető) jogutód nélkül megszűnt
Ha a magánszemély a munkáltató jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató a járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulék levonását eredményezte, akkor erről a tényről az adóazonosító jel feltüntetésével bejelentést tehet az állami adó- és vámhatósághoz. A bejelentés alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a magánszemély javára, amennyiben az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató a magánszemélytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulékot vont le, vallott be és fizetett meg.
Az adó- és járulékkülönbözet bejelentése
Az adó- és járulékkülönbözet elszámolására vonatkozó bejelentés teljesítéséhez az állami adó- és vámhatóság az AJK jelű nyomtatványt rendszeresítette, mely kizárólag elektronikus úton nyújtható be.
Az eljárás lefolytatására a bejelentéssel érintett magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, mindezek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye szerinti első fokú állami adó- és vámhatóság jogosult. Amennyiben az illetékes adóhatóság így nem állapítható meg, akkor az eljárásra az Észak-budapesti Adóigazgatóság lesz az illetékes.
A hibajavítás elmulasztásának következménye
A magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó és járulék pontos megállapítása, levonása és bevallása, illetve az ehhez kapcsolódó hiányosságok mielőbbi feltárása és rendezése a munkáltatónál, kifizetőnél kiemelten fontos, mert ha a hibát egy adóellenőrzés során tárják fel, akkor a megállapítás az Art. 218. §-a szerint jelentős anyagi következménnyel járhat.
Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő járulék megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tett eleget, akkor az adóhatóság az adóhiányt, az adóbírságot és a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére – a rá vonatkozó szabályok szerint – állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye.
Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tett eleget, akkor az adóhatóság az adóhiányt a magánszemély terhére, az adóbírságot és a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére – a rá vonatkozó szabályok szerint – állapítja meg.
Fontos hangsúlyozni a különbséget, vagyis azt, hogy az adóhatóság által megállapított hiba esetén az adóhiány is a munkáltató (kifizető) terhére kerül megállapításra, ha a hiba a járulék elszámolását érinti. Ha a hiba a személyi jövedelemadó elszámolásával kapcsolatos, akkor az adóhiány a magánszemély terhére kerül megállapításra.
Az adóhatóság az adóhiányt, illetve az adóbírságot és a késedelmi pótlékot is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha az adóelőleget, adót, járulékot a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől levonta, de az ezzel összefüggő bevallási kötelezettségének nem tett eleget.
Dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász, adószakértő
További hírek
Új szabályok a sertés ágazat támogatásaiban: mi vár a gazdákra?
Visszaváltási díj a számvitelben
A szerző tevékenység tb-kérdései
Szolgalmak és a szolgáló telek kisajátítása
A NAV 2024-es ellenőrzési terve – mi történik, ha az adóhatóság mulaszt?
Két vagy több munkáltató által nyújtott kölcsön
A polgármesteri munkakör átadása
A több munkáltató által létesített munkaviszony
Keresőképtelenség ellenőrzése: mit tehet a munkáltató?
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
22
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR