JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP
A megújult Pp. – a hatékonyság növelése érdekében – a felek számára előírja az eljárás lefolytatását elősegítő, aktív közreműködést. A feleknek az új Pp. alapján igazmondási kötelezettségük mellett mindent meg kell tenniük, hogy a per korai szakaszában a jogvita elbíráláshoz szükséges tények és bizonyítékok rendelkezésre álljanak. Pontosan láthatóvá kell, hogy váljon, a felek milyen joguk védelmét kérik és milyen körülmények alapján. Ennek hiányában sem perfelvételre, sem a per érdemi tárgyalására nem kerülhet sor.
Az új Pp. alapján a felperes köteles a törvényben meghatározott, a korábbi szabályoknál sokkal szigorúbb tartalmi és formai feltételeknek mindenben megfelelő keresetlevelet előterjeszteni. Ennek hiányában a bíróságnak – hiánypótlás nélkül – vissza kell utasítania a keresetlevelet.
Azonban, ha ezen fokozott elvárásnak a felperes keresetlevele megfelel, akkor az alperes is köteles a kézbesítéstől számított 45 napon belül pontos és ugyancsak részletes védekezést vagy beszámítási igényt előterjeszteni. Az alperes érdemi védekezése a felperes keresetének tükörképe, ellenpárja kell, hogy legyen. A védekezés továbbra is lehet valamely perakadályra hivatkozó (eljárásjogi) és a perbeli igényt érdemben vitató (anyagi jogi) jellegű, akár egyszerre mindkettő is.
Azonban lényeges változás a korábbi perjogi szabályokhoz képest, hogy az alperesnek egyértelmű és pontos védekezést kell előterjesztenie, nem elegendő általánosságban vitatnia a felperes követelésének jogalapját és annak összegét. Nem elegendő annyit írnia a védekezésében például, hogy „vitatom a felperes igényét” „nem tartozom” „nem alapos, nem jogos a felperes követelése”. Az alperesnek pontosan és részletesen kell nyilatkoznia a keresetlevél minden olyan részére, amellyel szemben ellenvetése van, amellyel szemben védekezni kíván, így minden kérelemre, tényállításra, jogra, jogi érvelésre és bizonyítékokra is.
Amennyiben a keresettel szemben az alperes a bíróság felhívása ellenére nem terjeszti elő érdemi védekezését, vagy nem él a felperessel szemben fennálló követelése beszámításával sem, a bíróság köteles tárgyalás tartása nélkül az alperest a kereseti kérelem szerint kötelezni. A bíróság ez esetben nem mérlegelheti, és nem vizsgálhatja a felperes keresetét, annak megalapozottságát. A perrendi kódex alapján úgy kell tekinteni, hogy az alperes azért nem terjesztett elő védekezést, mert a felperes keresetét mindenben elismeri. A bíróság – a törvény kötelező rendelkezése alapján – köteles bírósági meghagyást kibocsátani a nem védekező alperessel vagy alperesekkel szemben. Ha az alperes ezen meghagyással szemben tizenöt napon belül nem él ellentmondással, a meghagyás jogerőre emelkedik, és ugyanúgy végrehajtható, mint egy jogerős bírósági ítélet.
(OBH)
További hírek
A DÁP alkalmazása 2025-től: jönnek a részletkérdések...
Végelszámolás KIVA alany esetén
Így maradhat minden esetben adómentes a borravaló
Értékesített és lízingelt gépjármű áfája
Már a szállodákba is megérkezett a mesterséges intelligencia
Ismét élesítik a nemzeti tengelysúlymérő rendszert
Kisteherautó-lízing nyomán felmerülő kérdések
Elvesztett átalányadózás: de mikortól?
A haszonélvezet megszüntetése
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
29
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR