A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A monetáris tanács tavaly májusban csökkentette a jegybanki alapkamatot 0,90 százalékra. A monetáris tanács a kamatfolyosón sem változtatott keddi ülésén.

Maradt 0,9 százalékon az alapkamat

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a várakozásoknak megfelelően az MNB Monetáris Tanácsa 0,90 százalékon hagyta az alapkamatot, valamint változatlanul hagyta az egynapos betéti és hitelkamatlábakat is.

Az utóbbi hónapokban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköze a 3 hónapos betétállomány szűkítése azon célból, hogy a kereskedelmi bankok a jegybank eszközeinek igénybevétele helyett a reálgazdaságot finanszírozzák, illetve állampapírokat vásároljanak.

A BUBOR kamatláb már 0,21 százalékra csökkent

Ennek hatására a bankközi kamatlábak, valamint a rövid lejáratú referenciahozamok történelmi mélypontra süllyedtek, így a kiemelten fontos, számos hiteltermék árazásának alapjául szolgáló 3 hónapos BUBOR kamatláb már 0,21 százalékra csökkent.

A Monetáris Tanács decemberben március végére 750 milliárd forintban határozta meg a 3 hónapos betéti állomány célzott értékét, így a leglényegesebb kérdés, hogy tovább korlátozza-e az állomány nagyságát, amit délután 3 órakor tesznek közzé. Egyúttal az MNB friss előrejelzései is napvilágot látnak az Inflációs Jelentésben.

Ebben már a 3 százalékos inflációs cél elérését is előre jelezhetik, ami korlátozhatja a további monetáris lazítások esélyét. Szigorítani ugyanakkor mindaddig nem szükséges, amíg a várható infláció a 2-4 százalékos toleranciasávon belül marad, így 2018 közepéig nem számítunk az alapkamat emelésére.

Elemzők: megfelelt a várakozásoknak az alapkamat tartása

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint az utóbbi hónapokban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköze a 3 hónapos betétállomány szűkítése.

Az elemző 2018 közepéig nem számít az alapkamat emelésére, mindaddig, amíg a várható infláció a 2-4 százalékos toleranciasávon belül marad. Varga Zoltán, az Equilor elemzője szerint is megfelelt a várakozásoknak az alapkamat tartása.

Az elemző szerint a 3 hónapos jegybanki betéti eszköz 750 milliárd forintról 500 milliárd forintra való korlátozása hátterében az áll, hogy a bankrendszeri likviditás – elsősorban a lakossági devizahitelek forintosításához kötődő devizaswapok lejáratainak, valamint a lejáró állami devizakötvények forintból történő megújításának köszönhetően – a második negyedévben a korábbiaknál nagyobb mértékben fog csökkenni, így a betéti állomány további korlátozása döntő mértékben ezen hatásokat ellensúlyozza, és elősegíti, hogy a tartósan laza monetáris kondíciók fennmaradjanak.

(MTI)