Az alapszabályában meg kell határozni
a)    a vagyoni hozzájárulás azon mértékét, amelynek teljesítése minden tag számára kötelező;
b)    a tag által a szövetkezet részére teljesítendő vagyoni hozzájárulás mértékét;
c)    a tag személyes közreműködésének lehetséges módjait;
d)    a szövetkezet és a tag gazdasági együttműködésének meghatározását;
A szövetkezet tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra irányulhat.
Az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni.

Az iskolaszövetkezet éves nettó árbevételének legalább 85%-át a személyes közreműködést vállaló tagok között a személyes közreműködésük arányában fel kell osztani.
Az iskolaszövetkezet alapszabályának módosított jogszabályi környezetnek való megfeleléshez szükséges módosítását 2016. december 31-ig köteles elvégezni.

Az iskolaszövetkezet az adózott eredményének (nyereségének) legalább 10%-át oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapba köteles helyezni. Az iskolaszövetkezet oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapja fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül. Az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alap felhasználása célhoz kötött, a szövetkezet tagjainak oktatását, képzését, továbbképzését fedezi.

Szövetkezeti tagsági jogviszony létesítése és megszűnése

A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor vagy kérelem alapján, tagfelvétellel keletkezik.
A tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulás szolgáltatása és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködés teljesítése.
A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell a szövetkezet alapszabályában foglaltak elfogadásáról és a vállalt vagyoni hozzájárulásról. Személyes közreműködés vállalása esetén a tagfelvételi kérelemben annak tartalmát is meg kell határozni.

A szövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke tizenöt százalékát; a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke harmadát.
Minden tag köteles a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig a pénzbeli vagyoni hozzájárulásának legalább harminc százalékát, valamint a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásának egészét szolgáltatni. A szövetkezet működésében személyes közreműködést nem vállaló tag a vagyoni hozzájárulásának egészét köteles a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig szolgáltatni.

A nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig nem szolgáltatott pénzbeli vagyoni hozzájárulásokat a tag a szövetkezet bejegyezésétől számított egy éven belül köteles szolgáltatni.

A tagsági jogviszony megszűnik, ha
a) a tag a szövetkezetből kilép;
b) a tag az alapszabályban, közgyűlési határozatban, illetve a tagfelvételi kérelemben vállalt vagyoni hozzájárulását vagy pótbefizetési kötelezettségét – meghatározott időpontig – és az ügyvezetés harmincnapos felszólítása ellenére sem teljesítette;
A harmincnapos határidő eredménytelen elteltével a vagyoni hozzájárulását nem teljesítő tag tagsági jogviszonya a határidő lejáratát követő nappal megszűnik.
c) a tag meghal vagy megszűnik;
d) a bíróság a tagot kizárja;
e) a szövetkezet átalakulással, egyesüléssel, szétválással vagy jogutód nélkül megszűnik.
Az iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony megszűnik a tanulói vagy a hallgatói jogviszony megszűnésével.

A szövetkezet a tagokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tag nevét és lakcímét vagy – nem természetes személy tag esetén – székhelyét, a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját.
Tagi munkavégzés esetén a tagnyilvántartásnak tartalmaznia kell a tagi munkavégzési jogviszony keletkezésének, megszűnésének időpontját, szüneteltetésének kezdő és végső időpontját is.

Tagi munkavégzési jogviszony esetén a tagsági jogviszony keletkezését és megszűnését követő öt napon belül a tag, illetve a volt tag részére a nyilvántartás személyére vonatkozó adattartalma alapján igazolást kell kiállítani.

Az iskolaszövetkezet tagjainak legalább nyolcvanöt százaléka olyan személyes közreműködést vállaló természetes személy kell legyen, aki
- középfokú iskolával, kollégiummal, alapfokú művészeti iskolával (a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmény) tanulói jogviszonyban álló tanuló, vagy
- felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgató.
Korlátozottan cselekvőképes kiskorú (tizennegyedik életévét betöltötte, de tizennyolc év alatti és nem cselekvőképtelen) tag jognyilatkozatának érvényességéhez a törvényes képviselője beleegyezése szükséges.

Az iskolaszövetkezet alapításában és működésében tagként részt kell vennie
- nevelési-oktatási intézménynek vagy fenntartójának, vagy
- felsőoktatási intézménynek.
Az iskolaszövetkezetnek – a nevelési-oktatási intézményen és annak fenntartóján, valamint a felsőoktatási intézményen kívül – nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja.

Szakmai gyakorlat iskolaszövetkezetben

Amennyiben az iskolaszövetkezetnek van nevelési-oktatási intézmény tagja, amely szakiskola vagy szakközépiskola, a gyakorlati képzés feladatait részben vagy egészben az iskolaszövetkezet is elláthatja, ha rendelkezik a gyakorlati képzés megszervezéséhez szükséges feltételekkel.

Amennyiben az iskolaszövetkezetnek van felsőoktatási intézmény tagja, a gyakorlati képzés feladatait részben vagy egészben az iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója együttesen gyakorolhatja.

Az iskolaszövetkezet útján megszervezett gyakorlati képzés esetén a szakmai gyakorlatot – a szolgáltatás fogadójának nyilatkozata alapján – az iskolaszövetkezet is igazolhatja, ha az iskolaszövetkezet hallgató tagjának a személyes munkavégzés (szakmai gyakorlat) során a felsőoktatási képzésben megszerzett elméleti ismereteit kellett felhasználnia, és a szolgáltatás fogadója megfelelt a szakmai gyakorlóhellyel, a gyakorlati képzés tartalma pedig a szakmai gyakorlattal szemben jogszabály által támasztott követelményeknek.

Ha a gyakorlati képzést az iskolaszövetkezet keretében szervezik meg, a tag és az iskolaszövetkezet gazdasági együttműködése keretében – az alapszabályban – meg kell határozni a gyakorlati képzés során előállított termékek értékesítésével és az ebből származó nyereség szétosztásával kapcsolatos kérdéseket. Ha az iskolaszövetkezet keretében szervezik meg a gyakorlati képzést, az iskolaszövetkezet a tagjaival – a szakképzésről szóló törvény rendelkezései szerint – tanulószerződést is köthet.

Az iskolaszövetkezet a szolgáltatás fogadójával kötött megállapodást köteles az Oktatási Hivatalnak annak megkötésétől számított öt munkanapon belül megküldeni. Az Oktatási Hivatal a szakmai gyakorlattal kapcsolatos követelmények teljesülését a szolgáltatás fogadójánál is ellenőrizheti.

Tagok személyes közreműködése – Diákmunka

Az iskolaszövetkezetnek a tagjaival tagsági megállapodást kell kötnie.
A tagi megállapodásnak tartalmaznia kell
a) az iskolaszövetkezet és a tagja közötti gazdasági együttműködést,
b) a tag által vállalt feladatok körét,
c) a személyes közreműködés módját és azokat a konkrét feladatokat, amelyek az iskolaszövetkezeti tag személyes közreműködése körébe tartoznak,
d) a tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazások legkisebb összegét, valamint
e) az iskolaszövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján.
Külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás esetén az iskolaszövetkezetnek és a tagnak esetenként meg kell állapodniuk
a) a szolgáltatás fogadójának személyében,
b) a teljesítendő konkrét feladatokban,
c) a tag díjazásának összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
d) a feladat teljesítésének helyében, valamint
e) a feladat teljesítésének tartamában.

A külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodásra a Ptk. megbízásra vonatkozó, az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodásra kizárólag a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A nem külső szolgáltatásra irányuló szemmélyes közreműködés akár munkaviszony, akár megbízási jogviszony keretei között is ellátható.

A külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tag károkozása vagy személyiségi jog megsértése esetén az iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadójának megállapodása alapján az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni.
A szolgáltatás fogadója részére történő feladatteljesítés során a külső szolgáltatás teljesítésében résztvevő tagnak okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért az iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel.
A szolgáltatás fogadója együttműködik az iskolaszövetkezettel, így különösen biztosítja az iskolaszövetkezet képviselőjének a feladatteljesítés helyére történő belépést, tájékoztatja az iskolaszövetkezetet a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges körülményekről.

Az iskolaszövetkezet az állami adó- és vámhatóság felé köteles a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötésének napján bejelenteni
a) az iskolaszövetkezet adószámát,
b) az iskolaszövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, diákigazolványa számát.

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, az általa külső szolgáltató részére végzett munka során részére az alábbi munkajogi vélelem illeti meg – függetlenül attól, hogy megbízásra vonatkozó szabályok szerint kerül foglalkoztatásra:
- Ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz,  ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
- Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.
- A szabadságra vonatkozó rendelkezések alkalmazásánál a munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek keretében minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár.

Ez körülbelül 21 nap éves alapszabadság leosztása.
- A szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazásnak el kell érnie a kötelező minimálbért.
- Ha az iskolaszövetkezet tagja a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésére – ideértve a munkaviszony, illetve a polgári jogi jogviszony keretében történő munkavégzés esetét is – a fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kerülhet sor.

- Ha az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésre munkaviszony, illetve polgári jogi jogviszony létrehozása nélkül kerül sor, az iskolaszövetkezet tizenhatodik életévét be nem töltött tagja csak olyan tevékenységet láthat el, amelyet a vele jogviszonyban álló nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja alapján a tanítási órák keretében is ellát, vagy amely kapcsolódik a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek rendeltetésszerű működésével összefüggő, a tanulói jogviszonyból származó kötelezettségeinek teljesítéséhez.

Az iskolaszövetkezet és nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja, aki a személyes közreműködését harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében teljesítette, a fennálló tagsági megállapodását a módosított jogszabályi környezetnek megfelelően 2016. december 31-ig módosíthatja. Amennyiben a felek ezen időpontig a tagsági megállapodást megfelelően nem módosítják, a tagsági megállapodás, valamint a tagsági megállapodás keretében létrejött munkaviszony 2017. január 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik.

A külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötésével egyidejűleg a korábban Mt. szerinti munkaviszony megszűnik. A munkaviszony megszűnése esetén az Mt. 80-81. §-a megfelelően alkalmazandó. Ennek értelmében a (korábban) munkavállaló tag addigi munkaköri feladatait köteles átadni és az iskolaszövetkezettel el kell számolnia. Az Mt. szabályainak megfelelően ki kell fizetni munkabérét, egyéb  járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályban előírt igazolásokat.

dr. Torgyik-Vargha Edina