A tagországoknak 2016. június 17-ig kell a nemzeti jogba átültetniük a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről szóló európai uniós rendelkezéseket. A Kktv. hatálya a jövőben kiterjed a könyvvizsgálói hálózat tagjaira is, valamint azon külföldön tevékenységi engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló gazdálkodókra is, amelyek Magyarországon végeznek jogszabályon alapuló kötelező könyvvizsgálói tevékenységet. A javaslat bevezeti az „illetékes főhatóság”, a „fő könyvvizsgáló partner” és a „szoros kapcsolat” fogalmakat, és pontosítja a nemzetközi könyvvizsgálati standardok fogalmát.

2013. július 01-től kezdődően – a korábban működő Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság helyett –  közfelügyeleti hatóságként a Nemzetgazdasági Minisztérium Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Főosztálya jár el. A módosítás hatályba lépésével jelentősen bővülnek a közfelügyeleti hatóság feladatai többek közt a kamara által alkotandó nemzeti standardok jóváhagyása, a könyvvizsgálói tevékenység folytatásának igazolása, a kamarai tag könyvvizsgáló minősítésének visszavonása és képzése tekintetében.

Jogszabályi kötelezettségen alapuló, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál (ilyenek a Magyarországon tőzsdén jegyzett társaságok, hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások) könyvvizsgálói tevékenységet végző könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek tekintetében a minőségellenőrzési feladatokat a közfelügyeleti hatóság végzi. Az említett körbe nem tartozó vállalkozások minőségellenőrzését a továbbiakban is a kamara látja el, azonban a kamarai minőségellenőrzések másodfokú hatóságaként a közfelügyeleti hatóság jár el.

A javaslat a könyvvizsgálói függetlenségre vonatkozó szabályt kiterjeszti a könyvvizsgálat eredményét közvetlenül, vagy közvetve befolyásolni képes személyek körére, amennyiben a vizsgált gazdálkodó szervezet mellett ezen személyek döntéshozatalában sem vehet részt a könyvvizsgáló. A törvény kiegészül a korábbi megbízott könyvvizsgáló foglalkoztatásának tilalmára, valamint a szakmai szkepticizmusra vonatkozó rendelkezésekkel. Utóbbi előírások szerint a könyvvizsgálónak különösen figyelemmel kell eljárnia a valós értékekre, az eszközök értékvesztésére, a céltartalékokra, valamint a gazdálkodói tevékenység folytatására vonatkozó képesség szempontjából lényeges jövőbeni cash-flowra vonatkozó vezetői becslések vizsgálatakor.

A javaslat a pénzmosási törvényből eredő rendelkezések mellett további eseteket határoz meg, amelyekben a könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget nem köti titoktartási kötelezettség. Ilyenek például a minősítéssel kapcsolatos eljárások, vagy az újonnan megbízott könyvvizsgálóval való együttműködés.

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége legfeljebb öt üzleti évre szólhat, ennek lejártával be kell szüntetnie a könyvvizsgálói eljárásban való részvételét.

A Kktv. módosítással összhangban sor kerül a tőzsdéről, hitelintézetekről, biztosítókról, befektetési vállalkozásokról szóló törvények módosítására is.

A törvényjavaslat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról is rendelkezik. Ennek hatályba lépésével a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatása mentes lesz a személyi jövedelemadó alól, így ezen a jogcímen kifizetésre kerülő összegből a munkáltatónak nem kell személyi jövedelemadót és járulékokat levonnia, továbbá ezen összeg után szociális hozzájárulási adót sem kell fizetnie.