Az igazságügyi tárca tájékoztatása szerint mindössze 51 adós kezdeményezett magáncsődeljárást, noha korábban a Magyar Nemzeti Bank és a Bankszövetség is több tízezerre becsülte azok számát, akiknek mentőöv lehetne a családi csőd intézménye. A szeptemberben életbe lépett magáncsőd rendszerének felállítása igencsak drága mulatság volt: három minisztérium mindeddig összesen 626 millió forint állami pénzt költött el az intézkedésre. Az igazságügyi tárca a magáncsődbe jelentkezettek számát régóta titkolta.
A NAIH közreműködésének köszönhetően a tárca végül csaknem két hónap elteltével kiadta a kért adatokat.
Mint ismert, szeptember elsején lépett hatályba az a jogszabály, amely alapján jelentkezni lehet a családi csődvédelembe. (Szeptember közepéig senki sem jelentkezett.) E szerint legalább öt, de legfeljebb hét évig ellenőrzi az adós költekezését a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kirendelt vagyonfelügyelő.

A törvény célja, hogy olyan adósságrendezési eljárást tegyen lehetővé, ami segít szabályozott keretek között rendezni a fizetési nehézségekkel küszködő magánszemélyek adósságát. Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek van vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme, de nem elegendő az adósság törlesztésére. A kérelem feltétele egyebek mellett az, hogy az összes tartozás 2 és 60 millió forint között legyen, ne haladja meg a magánszemély vagyonának dupláját, és legyen legalább egy olyan tartozás, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint 500 ezer forint. A csődvédelem alatt az adósnak nem kell számolnia végrehajtási, kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel, végrehajtói költségekkel, és kilakoltatástól sem kell tartania.

Forrás: MNO