A törvénymódosítás oka, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az idén elmarasztalta Magyarországot a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt, mert "az elítéltnek nincs meg a reményhez", az ítélete felülvizsgálatához való joga – emlékeztetett Répássy Róbert.

Közölte: a kormány kezdeményezésére módosított törvény bevezeti a hivatalból induló, automatikus kegyelmi eljárást azoknál az elítélteknél, akiknél a bíróság az életük végéig kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét.

Répássy Róbert kijelentette, a igazságügyi tárca álláspontja szerint a törvénymódosítással a magyar jogalkotó végrehajtotta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletét.A tényleges életfogytiglant a bírák "minden aggály nélkül alkalmazhatják", hiszen az új kegyelemi eljárás lehetővé teszi azt, hogy negyven év letöltött büntetés után felülvizsgálható legyen a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés – mutatott rá.

Répássy Róbert szólt arról, hogy a kegyelmi döntések nyilvánosságra hozatala mindaddig nem oldható meg jogilag, míg az ítélet nem nyilvános adat.

Elmondta, a kegyelemre való alkalmasságot egy büntetőbírókból álló kegyelmi bizottság vizsgálja majd. A testület öt tagját a Kúria elnöke jelöli ki. A törvény úgy fogalmaz, hogy a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit vizsgálja meg a bizottság – tette hozzá.

Répássy Róbert közölte, a bizottsági indokolt vélemény köti az igazságügyi minisztert, de nem köti a köztársasági elnököt. Tehát az igazságügyi tárca vezetője az államfőhöz változtatás nélkül továbbítja a kegyelmi bizottság javaslatát. A köztársasági elnök ez alapján továbbra is szabadon mérlegeli a kegyelem megadását – magyarázta.

Mint elmondta, az államfő nem csak úgy dönthet, hogy valakit szabadlábra helyez, hanem úgy is: törlik az ítéletből a feltételes szabadságra bocsátás kizárást. Ezzel még automatikusan nem kerülne szabadlábra az elítélt, hanem bíróság által megvizsgálható a feltételes szabadságra bocsátása.

A törvény jövő évben lép hatályba. Az államtitkár számítása szerint az első olyan ügyek, amelyekben ezt az új eljárást alkalmazhatják, 25 év múlva kerülnek sorra.

Mint magyarázta, 1999 óta van tényleges életfogytiglan a magyar büntetőjogban, és a 2000-es évek elejétől alkalmazzák azt a bíróságok. Tehát egy életfogytiglanra ítélt 14 évi büntetését tölthette le eddig – mondta Répássy Róbert.

Közölte, egy hónappal ezelőtti adatok szerint Magyarországon 275 ember van, akit életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek, közülük mintegy 40 tényleges életfogytiglanra ítélt. A 40 ítéletből még nem mindegyik jogerős – jegyezte meg Répássy Róbert.


(MTI, Igazságügyi Minisztérium)