Elsőként két EU-s rendelet hazai alkalmazáshoz szükséges szabályozást említett, amelyek az egységes európai igazságügyi térség működését erősítik. A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, más néven az új Brüsszel I. rendelet a polgári ügyekben történő uniós igazságügyi együttműködés alapvető jelentőségű jogforrása – közölte. Ez – néhány ügytípus kivételével – általános jelleggel és egységesen szabályozza, hogy a polgári ügyekben melyik tagállam bírósága előtt indítható eljárás, és biztosítja ezeknek az ítéleteknek az elismerését és végrehajtását a többi tagállamban.

Az új rendelet megszünteti a végrehajthatóvá nyilvánítási, úgynevezett exequatur eljárást – hívta fel a figyelmet.

A polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló rendeletről azt mondta, ezáltal az unió azon állampolgárai részesülhetnek gyors, hatékony és szélesebb körű védelemben, akiknek életét, testi vagy lelki épségét, személyes szabadságát, biztonságát, illetve nemi integritását potenciális veszély fenyegeti. A rendelet legfőbb célkitűzése, hogy továbbra is a saját tagállamban elrendelt polgári jogi, védelmi intézkedés szerint védelemben részesüljön az, aki más tagállamba utazik. A szabályozás alkalmazásával az Unió teljes területén érvényesíthető a nemi alapú vagy a szoros kapcsolatban állók közötti erőszak megakadályozásáért hozott hatósági vagy bírósági határozat.

Az államtitkár kitért a Ház előtt fekvő javaslat azon rendelkezéseire is, amelyek a bírósági végrehajtásról szóló rendelkezést módosítják.

Hangsúlyozta, hogy a végrehajtók munkáját számos kritika érte a végrehajtást kérők és az adósok oldaláról is. Az igazságügyi tárca az elmúlt időszakban fokozott figyelemmel kísérte a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara működését és az önálló bírósági végrehajtók működése felett gyakorolt felügyeletet – mondta.

A végrehajtás főbb keretei húsz éve lényegében állandóak, a feladatot 198 önálló bírósági végrehajtó végzi. Az ő számuk az utóbbi tíz évben lényegében változatlan maradt, a végrehajtási ügyek száma viszont háromszorosára, évi kétszázezerről, hatszázezerre nőtt – közölte. A végrehajtási ügyek átlagos ügyértéke tíz év alatt 550 ezerről egymillió egyszázezer forintra nőtt, de a végrehajtók pénzügyi eredményessége csökkent – hívta fel a figyelmet.

A végrehajtás feletti felügyeletet továbbra is az igazságügyért felelős miniszter gyakorolja – folytatta, de kiemelte, hogy a kamara és a végrehajtói szervezet feletti állami felügyeletet meg akarják erősíteni. Egyik első lépésként megteremtik annak a lehetőségét, hogy egy miniszteri biztost rendelhessenek ki a kamarához, akinek feladata lehet a kamara gazdálkodásának és adminisztrációjának teljes átvilágítsa.

A törvényjavaslat további témáira áttérve arról is beszélt, hogy civil szervetekkel kapcsolatos eljárásokban 2015. január 1-jétől lehetséges, bizonyos esetekben pedig kötelező lesz az elektronikus ügyintézés. Hozzátette, hogy a civil szervezetek közhiteles nyilvántartása a szervezetekkel kapcsolatos tájékoztatást elősegítő újabb adatokkal bővül majd.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár előterjesztői zárszavában arról beszélt: a bírósági végrehajtást rendbe kell tenni és oldani kell a bizalmatlanságot. Megjegyezte: a fő kérdések még nincsenek terítéken, arra kér felhatalmazást, hogy egy éven belül kidolgozhassák a reformra irányuló javaslatokat. Egyúttal arra kérte a képviselőket, hogy ne magát a végrehajtást támadják, mert az szükséges az igazságszolgáltatás működéséhez. Ez végrehajtók nélkül nem megy, más kérdés, hogy kik azok, milyen feltételekkel dolgoznak, ki felügyeli őket – tette hozzá.

(MTI, Igazságügyi Minisztérium)