A módosítások célja az összefonódás-ellenőrzési rendelkezések hatékonyabbá, ügyfélbarátabbá, egyben átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tétele úgy, hogy az összefonódások engedélyezésére vonatkozó szabályokat be nem tartó vállalkozásokkal szemben is hatékony és adekvát eszközök álljanak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rendelkezésére.

A szabályozás kiigazítására elsősorban az engedélykérés joghatásának tisztázása, a végrehajtási tilalom egyértelmű kimondása, érvényesülése korlátainak meghatározása, az egyszerűsített és a teljes körű engedélyezési eljárás élesebb elhatárolása, valamint az előzetes egyeztetés jogintézményének bevezetése érdekében van szükség.

A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy az engedély megadásáig az összefonódás nem hajtható végre, azaz az irányítási jog nem gyakorolható. A végrehajtási tilalom kimondása mellett megengedi, hogy az eljáró versenytanács egyedi kérelemre, a körülmények mérlegelésével hozzájáruljon az irányítási jogoknak az engedély megszerzése előtti gyakorolásához, ha az a rendes üzletmenet folytatásához és a befektetés értékének megőrzéséhez feltétlenül szükséges, és amennyiben egy esetleges tiltó vagy az engedélyt feltételhez, illetve kötelezettségszabáshoz kötő határozat esetén is biztosítható az abban foglaltak betartása.

A módosítás emellett törvényi alapot teremt az engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően a GVH gyakorlatában jelenleg is biztosított előzetes egyeztetésre, továbbá számos helyen pontosítja a Versenytanács jogalkalmazási gyakorlatában kikristályosodott, törvényi szabályozást igénylő kérdésekben az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, amelyek így egyértelművé és kiszámíthatóbbá válnak.

A speciális egyezségi eljárás új jogintézmény. Ez akkor alkalmazható, ha a jogsértő elismeri a tettét, annak jogi megítélését és a bírságot, továbbá lemond a jogorvoslati jogáról. A versenyhatóság szempontjából előnyös a gyors lezárás, mert elmarad az évekig húzódó per, míg az ügyfél - engedékenysége következtében - 10 százalékkal csökkentett bírsággal kalkulálhat.

A törvényjavaslat újrarendezi a személyes adatokhoz és az egyes törvény alapján védett adatokhoz való hozzáférésre, az ezen adatok kezelésére és az iratbetekintésre vonatkozó szabályokat. A módosítás célja, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény (Tpvt.) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénnyel (Ket.), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénnyel (Infotv.), illetve az egyes védett adatokat meghatározó törvényekkel összhangban szabályozza a védelmet élvező adatok kezelésének kérdését.

Az iratbetekintés szorosan kapcsolódik az üzleti titok köréhez. Jelenleg egy adat üzleti titokká nyilvánítását a hatóságtól kell kérni, ha viszont hozzájárul, akkor sérül az ellenfél joga. A tervezet szerint az adat gazdája nyilvánítja azt üzleti titokká, és mindaddig az marad, amíg az eljáró versenytanács - kérelemre - meg nem fosztja ettől a jellegétől.

A probléma lényege az, hogy az üzleti titokká nyilvánítás sértheti az ellenfél jogorvoslati jogát, mivel nem ismeri az abban foglaltakat. Ha a versenytanács engedélyezi az ellenfélnek az üzleti titok megismerését, akkor is csak azután tekinthet be abba, ha jogerőssé válik az engedélyező határozat.

Az átlátható szabályozás érdekében beépíti a törvényjavaslat a Tpvt.-be a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény (Grt.) megtévesztő és jogellenes összehasonlító reklám tilalmára vonatkozó rendelkezéseit, valamint a versenyhatóság, illetve a bíróság ezekkel összefüggő eljárásának szabályait.

A törvényjavaslat teljeskörűvé teszi a GVH jogállására, szervezetére és foglalkoztatási jogviszonyaira vonatkozó szabályokat, egységes besorolási rendszert és kiszámítható előmeneteli rendet teremt meg, és tisztázza a hivatal jogállását szabályozó rendelkezéseket.

A törvényjavaslat tartalmazza emellett egyes eljárási szabályok- a GVH jogalkalmazási gyakorlatának tapasztalatai, illetve az európai uniós és nemzetközi versenyjogi fejlemények nyomán szükségessé váló - módosítását, így a bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárások, valamint az ágazati vizsgálat szabályainak kiigazítását.

(KIM Sajtó Osztály, MTI)