JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP
A kormány elfogadta a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztését, illetve törvényjavaslatát az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításról. A javaslat célja, hogy tovább erősítse a legfőbb ügyész függetlenségét és szakmaiságát. Az Alkotmánybíráékhoz hasonlóan 6 évről 9 évre emeli a legfőbb ügyész megbízatási idejét, és a kinevezés feltételeként írja elő az ügyészi tapasztalatot.
A megbízatás meghosszabbítása annak érdekében javasolt, hogy az ügyészségnek az Alkotmánybíróság által is hangsúlyozott függetlensége még inkább kifejezést nyerjen. A legfőbb ügyész megbízási idejének meghosszabbításának különös jelentősége van a legfőbb ügyész függetlenségében.
Ez a legfőbb ügyész függetlensége különösen fontos, ha arra gondolunk, hogy az általa irányított ügyészségnek kiemelt szerepe van a korrupció elleni bűnüldözésben. A kormány által javasolt változtatások között van a legfőbb ügyész kiválasztásának további politikamentesítése is. A törvénymódosítás értelmében ezentúl legfőbb ügyésszé "kívülről" nem választható senki, csak olyan személy lehet a legfőbb ügyész, aki ügyészi tapasztalattal eleve rendelkezik. Ügyész az a választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet, akinek egyetemi jogi végzettséges van, és külön jogszabály szerinti szakvizsgával rendelkezik. Eddig a legfőbb ügyésszé történő kinevezéshez is elég volt az ügyésszé történő kinevezés feltételeit teljesíteni. Összefoglalva tehát: ha támogatja az OGY a törvényjavaslatot, akkor a jövőben a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kilenc évre választja a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül.
A jogszabálytervezet javaslatot tesz arra is, hogy katonai ügyész kinevezésének az általános feltételeken túl az is, a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen. Az életszerűséget szem előtt tartva, arra is javaslatot tesz a tárca, hogy egy ügyész, ha (baleseti) rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy a 65. életévét betöltötte, vagy az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött ügyész felmentését e jogcímre hivatkozással maga kéri, akkor szolgálati viszonyát a legfőbb ügyész felmentéssel megszüntetheti.
A most elfogadott törvényjavaslat mellett az Országgyűlés hétfőn megkezdte annak az alkotmánymódosításnak az általános vitáját, amely a legfőbb ügyész jogállását érinti. Ennek is kiemelt célja, a legfőbb ügyész függetlenségének megszilárdítása.
A legfőbb ügyész a törvényjavaslat szerint a jövőben nem interpellálható, vagyis nem köteles interpellációra válaszolni. Erre a változtatásra azért volt szükség, mert az interpelláció a politikai ellenőrzés parlamenti eszköze, és az Országgyűlés az interpelláció elfogadásáról való döntés során politikai véleményt formál a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyészség tevékenységéről, ezért az interpelláció nehezen illeszthető az ügyészség alkotmányos jogállásához.
További hírek
Menetlevél elvesztésének következményei
Letiltás jutalékból
Emelkednek a közlekedési szabályszegések közigazgatási bírságtételei
Megváltozott a környezetkímélő gépkocsi fogalma
Bizonylati fegyelem-felmerülő kérdések
Tartozások behajtási sorrendje
Változások az alanyi adómentességben: Mit hoz 2025 a kisvállalkozásoknak?
Új szabályok az etikai eljárás szabályaiban
Az örökbefogadói díj a társadalombiztosítás rendszerében
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
23
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR