A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés a magyar igazságszolgáltatás magas színvonalú, az Alaptörvénynek megfelelő, országosan egységes, kiszámítható és időszerű működéséhez szükséges jogi kereteket megteremtette. A most elfogadott törvénymódosítás e kereteken nem változtat.

Előzmények

Az új bírósági rendszer kialakításáról és megerősítéséről ország alkotmányos újjászervezésének keretében, valamint Magyarország 2012. január 1-jén életbe lépő Alaptörvényének szellemében új döntött a kormány és az Országgyűlés. Az új törvény megerősítette az igazságszolgáltatás függetlenségét és ésszerű bírósági struktúrát hozott létre. Az bírósági reform egyúttal biztosítja a szükséges forrásokat és a jogszabályi környezetet a bíróságok számára az ésszerű időn belüli ítélkezéshez.  A koncepció kialakítását a - közel 1600 fős - Magyar Bírói Egyesület (MABIE) által szervezett konferencia-sorozat, illetve ennek összegző megállapításai előzték meg; tárgyalások folytak továbbá más bírósági vezetőkkel, és a többi jogi hivatásrend (ügyvédek, közjegyzők) képviselőivel is.

A bírósági rendszer működésének újragondolása elkerülhetetlen volt, hiszen napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy az 1997. évi bírósági reformmal bevezetett modell nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A bírósági igazgatás fő letéteményese korábban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) és annak elnöke (a Legfelsőbb Bíróság elnöke) volt. A havonta – általában - egy alkalommal ülésező OIT azonban nem volt képes eleget tenni a döntési kötelezettségének és ez az azonnali határozatot igénylő helyzetek megoldását gátolta, akadályozta az operatív működést. Az OIT elnöke egyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, azonban mindkét tisztség egész embert kívánt és nehezen volt összeegyeztethető az OIT elnökének igazgatási és az Legfelsőbb Bíróság elnökének szakmai szerepe. Az OIT tagok egyéb tisztségük mellett látták el tagsági feladataikat, ezért nem voltak kellően felkészültek a hatáskörileg túlterhelt OIT feladatainak ellátásához. Az OIT bíró tagjai pedig rendszerint a bírósági vezetők közül kerültek ki, akik felett az ellenőrzést, a munkáltatói jogokat maga az OIT gyakorolta. Tehát a bírósági vezetők tulajdonképpen önmagukat ellenőrizték és saját bíróságuk feletti kontrollt gyakoroltak. Az OIT elnök irányította ugyan az OIT Hivatalát, de csak áttételesen a hivatalvezetőn keresztül, ezért a Hivatal gyakran nem az OIT szerveként, hanem önálló tényezőként működött és a közvetett irányítás miatt nem látta el kellő színvonalon az előkészítő és végrehajtó feladatait.

Ezek a problémák pedig a bírósági tevékenység lényegi elemére, a bírósági ítélkezésre és annak időszerűségére is hatást gyakorolnak.

Az új törvény megszünteti azt az állapotot, hogy a bírósági perek rendre évekig elhúzódtak, és az sem volt ritka, hogy egy-egy ügyben tíz év is eltelt az ítélethozatalig. Ez megingatta az emberek igazságszolgáltatásba vetett hitét és bizalmát is.

Az OBH elnök és az OBT hatáskörei

Az új bírósági szervezeti és igazgatási struktúra bevezetése óta a központi igazgatást az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke látja el; az elnök egyszemélyi felelőssége mellett. Az OBH Elnökéhez kerülnek az OIT és az OIT elnökének központi igazgatási jogkörei. Az OBH elnökét a - legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező - bírák közül az Országgyűlés választja 2/3-os többséggel a Köztársasági Elnök jelölésére. A konstrukció szerint tehát elválik a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) elnökének és a bírósági igazgatási vezetőjének a személye.

A bírósági hivatalon (OBH) kívül a rendszer elemét képezi – a kizárólag bírákból (akiket a bírák választanának) álló – Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) is. Az OBT-nek alanyi jogon tagja a Kúria elnöke is. Az OBT ellenőrzi és felügyeli az OBH elnökének tevékenységét, véleményezi döntéseit.

A fentiek által egy operatív, a problémákra azonnal reagálni tudó igazgatási vezetés állhat fel; a hatékony jogosítványokkal rendelkező OBH elnöke és a közvetlen irányítása alatt álló hivatal. A döntések rövid idő alatt megszülethetnek és az – OIT-tal ellentétben – ebben a rendszerben az igazgatás nem válik lobbi érdekek színterévé.

Ugyanakkor az OBH elnöke sem működhet kontroll nélkül, mert az Országgyűlés elmozdíthatja tisztségéből (a Köztársasági Elnök, vagy az OBT indítványára) és felette ellenőrző-felügyeleti jogkört gyakorol az OBT.

Előnyként jelentkezik, hogy a Kúria elnöke a szakmai vezetésért felelős, míg az OBH elnöke pedig az igazgatási kérdésekben dönt. Ezzel egy tiszta konstrukció jött létre, ahol a szakmai és igazgatási hatáskörök nem keverednek.

A hétfőn elfogadott törvénymódosítás az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke igazgatási feladatainak egy részét az Országos Bírói Tanács (OBT) hatáskörébe helyezi, továbbá a már meglévő ellenőrzési jogosítványok mellé továbbiakat biztosít az OBT számára. A módosítás szerint az OBT a bíró lemondása esetén hozzájárulhat ahhoz, hogy a lemondási idő 3 hónapnál rövidebb legyen, illetve a bírót lemondási időre vagy egy részére mentesítheti a munkavégzés alól. Az OBT a bíró nyugállományba helyezése vagy a felső korhatár elérése esetén dönt a felmentési időre vonatkozóan a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejéről. Az OBT felmentést adhat a bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti egységben bíráskodó hozzátartozója közötti összeférhetetlenség esetében, továbbá kivételesen indokolt esetben elrendelheti a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését.

Az OBH elnöke bizonyos jogosítványait csak az OBT által meghatározott elvek mentén gyakorolhatja a jövőben. Ez érvényesül például abban az esetben, ha az OBH elnöke a bírói pályázati eljárás során a bírói tanács által felállított rangsortól el kíván térni, vagy abban az esetben, ha a túlterhelt bíróság helyett az eljárásra más bíróságot jelöl ki.

A törvénymódosítás az Országos Bírói Tanács számára egyetértési jogot biztosít mind a bírósági vezetői kinevezések, mind a bírói álláspályázatok elbírálása során arra az esetre, ha az OBH elnöke a véleményező bírói testület által nem támogatott pályázót kívánna kinevezni, illetve a bírói testület által felállított rangsortól el kívánna térni.

Megerősítést nyert, hogy az OBH elnöke kizárólag az általa kinevezett bírósági vezetők, valamint az OBH-ba beosztott bírák ellen kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását.

Újdonság, hogy az OBH elnökének az OBT költségvetésére tett javaslatát az OBT véleményének kikérésével kell összeállítania.

A módosítás rendezi azt a kérdést is, hogy egyes OBH-elnöki intézkedésekkel szemben milyen jogorvoslati lehetőségekre van mód.

Megszűnt annak a lehetősége is, hogy az OBH elnöke mandátumának lejártakor az új elnök megválasztása hiányában az OBH elnökének megbízatása meghosszabbodjon. Rögzítették azt is, hogy helyettesítésre jogosult hiányában az OBH elnökének feladatait az OBT elnöke látja el.

Az OBH elnökének ezentúl nemcsak az Országgyűlésnek, hanem a parlament szakbizottságának is be kell majd számolnia évente a bíróságok általános helyzetéről és igazgatási tevékenységéről.

Emellett általános szabályként mondják ki a törvény az OBH elnökének döntéseivel kapcsolatos indokolási kötelezettséget. A korábban is meglévő általános jogorvoslati lehetőségek erősítése mellett, a módosítás lehetőséget teremt arra, hogy a bíró az OBH elnökének szabályzatával szemben alkotmányjogi panasszal éljen, amelynek eredményeként az Alkotmánybíróság a sérelmezett szabályzatot megsemmisítheti.

Még átláthatóbb OBT működés

A módosítás emellett tovább növeli a működés átláthatóságát is annak biztosításával, hogy az OBH elnöke és az igazságügyért felelős miniszter mellett a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke is részt vehet OBT ülésein tanácskozási joggal.

A törvény az eljáró bíróság kijelölése kapcsán jogorvoslati jogot biztosít a peres feleknek, a fellebbezést a Kúria rövid határidővel, nemperes eljárásban bírálja el, a vizsgálat csak a kijelölés szabályszerűségére irányul.

Bírák kinevezése, bíróságok kijelölése

A törvénymódosítás a bírói álláspályázat eredményével szemben is jogorvoslatot biztosít, a pályázók a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál élhetnek kifogással, mely során a közigazgatási és munkaügyi bíróság a kinevezési és pályázati feltételek teljesülését vizsgálja. A bíróság megszűnése, illetve hatáskörének, illetékességi területének csökkenése esetére a törvény előírja az OBH elnöke számára, hogy különböző bírói álláshelyeket ajánljon fel az áthelyezendő bíró számára, aki ezek közül választhat, egyúttal megszünteti a felajánlott bírói álláshely visszautasítása esetére vonatkozó felmentési okot, így a bíró áthelyezése semmilyen körülmények között nem eredményezheti a bíró szolgálati viszonyának megszűnését.

A bíróságok kijelölésével kapcsolatban úgy pontosították a szabályt, hogy az OBH elnöke ezentúl csak az OBT által meghatározott elvek figyelembevételével jelölhet ki az illetékes helyett más, azonos hatáskörű bíróságot, ha az ügy elbírálása a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt ésszerű időn belül másként nem biztosítható, és mindez nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével. A perben érintett felek fellebbezhetnek a kijelöléssel kapcsolatban, amit a Kúria bírál el. Az OBH elnökének, illetve a Kúriának az eljáró bíróság kijelölésével kapcsolatos gyakorlata mind szélesebb körben való ismertté tétele érdekében a törvénymódosítás elfogadásával biztosították az eljáró bíróság kijelöléséről szóló határozat mellett a határozat elleni jogorvoslati kérelmet elbíráló határozatnak az interneten történő közzétételét is.

A törvénymódosítás a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Sajtóirodája)