Az Európai Unió jelenlegi fogyasztóvédelmi politikai stratégiája általános célként fogalmazza meg, hogy az Unióban a polgár akárhol vásárol (legyen akár sarki bolt vagy honlap), biztos lehet benne, hogy egyformán hatékony védelemben részesül.

Nem lehet ez másként Magyarországon sem, így olyan fogyasztóvédelmi politikát kellett alkotni, mely hazánk polgárainak egyformán magas szintű védelmet biztosít bármilyen termék megvásárlása vagy szolgáltatás igénybe vétele esetén.

E cél eléréséhez szükség van a hazai fogyasztóvédelmi politikai szemléletváltásra: a fogyasztót magabiztossá kell tenni, hogy saját ügyeit kellő felelősségtudattal tudja kezelni, emellett a speciálisan védendő fogyasztók (gyermekek, fiatalkorúak, idősek, fogyatékossággal élők) helyzetét hatványozottan kell erősíteni.

A IV. középtávú fogyasztóvédelmi politika végrehajtásához szükséges kormányhatározat három területen ír elő kormányzati intézkedéseket:
• a fogyasztóvédelem állami intézményrendszerének fejlesztése,
• a békéltető testületek szerepének fenntartása,
• a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó civil szervezetekkel való együttműködés új alapokra helyezése.

Az új fogyasztóvédelmi politikában meghatározott legfontosabb feladatok:
• határozott állami fellépés és szerepvállalás erős, jól működő állami fogyasztóvédelmi hatósággal,
• arányos és következetes szankcionálási gyakorlat bevezetése a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásai során,
• a fogyasztói közérzet javítása érdekében a mainál erősebb, tudatosabb fogyasztói magatartás elősegítése,
• a békéltető testületek alternatív vitarendezésben betöltött szerepének biztosítása, valamint
• a célkitűzések megvalósítása érdekében együttműködés a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó civil szervezetekkel.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)