A tárgyidőszakot vizsgálva megállapítható, hogy további visszaesés történt az engedélyezett és a folyósított lakáscélú hitelek számában és összegében, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. 2010 első félévéről a lakossági lakáshitelezési tevékenységet folytató pénzintézetek teljes köre (22 bank, 3 jelzáloghitel-intézet, 135 takarékszövetkezet, 2 hitelszövetkezet) szolgáltatott adatokat.

Eszerint 2010. június 30-án a lakáshitelek állománya 4294 milliárd forint volt – ez a 2009. évi GDP több mint 16 százalékának felel meg –, ennek 66 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki. 2002 óta az állomány összege folyamatosan emelkedik.

Nyolc év távlatában a legdinamikusabb növekedés 2002 és 2003 között történt, akkor egy esztendő alatt az állomány több, mint kétszeresével bővült. 2004 és 2008 között a teljes és a devizaalapú állomány egyenletesen nőtt. A 2009. végi adatokkal összehasonlítva a teljes hitelállomány összege több, mint 9 százalékkal, a devizaalapú állományé 16 százalékkal emelkedett.

Ez a növekedés azonban nem a devizaalapú hitelezés további terjedésével magyarázható, sokkal inkább a forint és az euró, illetve a svájci frank egymáshoz viszonyított árfolyamváltozásának eredménye.

Figyelemre méltó változás, hogy 2009 első félévéhez képest csökkent a problémamentes hitelek aránya, ugyanakkor majdnem duplájára nőtt a külön figyelendő, valamint az átlag alatti, kétes vagy rossz minősítést kapott hiteleké. Ez azt jelenti, hogy 2010 júniusában 58 ezer követelésnél a törlesztési késedelem 31–60 nap közötti, 31 ezer esetében pedig a 61, de akár a 365 napot is meghaladhatja.

2010 első félévében több, mint 21 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 111 milliárd forint értékben. Az engedélyezett hitelek számában az előző év első félévihez képest 31 százalékos, összegét tekintve 38 százalékos csökkenés következett be. A 2009 első felétől kezdődő visszaesés tehát tovább folytatódott, ami együttesen tükrözi a pénzpiaci válság hatását a hitelintézetek hitelpolitikájára és a lakosság hitelfelvevő képességére.

A 2010 első félévében engedélyezett lakáscélú hitelek összegének 4 százaléka volt államilag támogatott, szemben az előző év azonos időszakának 27 százalékos arányával. A csökkenést a támogatott forinthitelek felvételének szigorítása magyarázza (2009 második felében több hónapos felfüggesztést követően).

A devizaalapú hitelezés visszaszorulása is folytatódott: az ilyen típusú kölcsönök a tárgyidőszakban engedélyezett hitelek számának 36 százalékát, összegének közel 48 százalékát tették ki, szemben a 2009 első félévi 56, illetve 66 százalékkal. A devizaalapú hitelezés csökkenésében két tényező játszott szerepet: egyrészt 2010 tavaszán új szabályokat vezettek be a jelzálogkölcsönök esetében (a hitel aránya a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka lehetett a forintalapú hiteleknél, az eurókölcsönöknél 60, egyéb devizahiteleknél pedig maximum 45 százalék); másrészt a forint árfolyamváltozása (gyengülése) az euróval és főleg a svájci frankkal szemben megemelte a törlesztőrészleteket, ami meggondolásra késztette a lakosságot a devizaalapú hitelfelvételt illetően.

A folyósított lakáshitelek számában és összegében szintén jelentős változás történt. Az elmúlt években tapasztalható emelkedés 2008 első félévétől megtört: a folyósítások számában 22 százalékos, összegében 34 százalékos a csökkenés 2009 első félévéhez képest.

(A rovat híreinek forrása a Gazdasági Rádió Online)