JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP
A parlament pénteken sarkalatos törvényben rögzítette, hogy a személyi jövedelemadó (szja) egykulcsos. Az ország gazdasági stabilitásáról szóló jogszabályban lefektetett államadósság-csökkentési szabályt először a 2016-os költségvetés elkészítésénél kell alkalmazni, addig a 2011. tavaszi konvergenciaprogramban rögzített hiányszámok szerint kell tervezni a büdzsét.
A gazdasági stabilitási törvényt - amely eredetileg a pénzügyi stabilitás címet viselte, ám egy fideszes módosító indítvány megváltoztatta azt - a kormánypártok támogatásával fogadta el a Ház. A minősített többséget igénylő részeket 260 igen és 41 nem, az egyszerűt pedig 261 igennel, 39 nem ellenében fogadták el. A Jobbik nemmel szavazott, az MSZP és az LMP képviselői nem vettek részt az ülésen.
A jogszabály rögzíti az államadósság-csökkentés szabályait, az Államadósság-kezelő Központ jogállását, a Költségvetési Tanács szervezeti és eljárási rendjét, a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait, valamint a hitelintézeteknek nyújtható állami kölcsön szabályait. A törvény tervéről Orbán Viktor kormányfő egy május végi interjúban beszélt először, jelezve, hogy elkészítését magára osztotta.
Az államadóssággal kapcsolatban - a végül Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyezte - törvény úgy rendelkezik, hogy a 2016-os költségvetés elkészítésénél kell először alkalmazni a jogszabályban lefektetett államadósság-csökkentési szabályt, amely szerint az államadósság tervezett értékének - az előző évhez viszonyított - növekedési üteme nem haladhatja meg a büdzsében meghatározott várható infláció és a bruttó hazai termék várható reálnövekedési üteme felének a különbségét. Matolcsy György indoklása szerint ez egy éves szinten vett gazdasági visszaesés esetén átmenetileg magasabb államadósságot eredményezhet, míg "jó időkben" szigorúbb feltételeket szab. A rendelkezés 2015-ös hatálybalépéséig a 2011. tavaszi konvergenciaprogramban rögzített hiányszámok szerint kell tervezni a költségvetést az adósságráta csökkenésének biztosítása érdekében.
Egy zárószavazás előtti módosítással azt is kimondták: a kormánynak a féléves adatok alapján felül kell vizsgálnia az adósságszabály érvényesülését, s arról tájékoztatnia kell a Ház szakbizottságát és a Költségvetési Tanácsot. Az eredeti verzió szerint az adósságcsökkentési szabály teljesülését negyedévente kellett volna vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeként a kabinet költségvetés-módosító javaslatot terjeszt a Ház elé, ha veszélybe kerül az államadósság csökkenése. Az államadósság-mutató számításakor a devizában fennálló adósságot keletkeztető ügyleteket azonos árfolyamon kell figyelembe venni.
Szigorítják az önkormányzati hitelfelvételt is: a helyhatóságok a jövőben kormány-hozzájárulás nélkül csak EU-s fejlesztésekhez szükséges kölcsönt, az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelt és likvid hitelt vehetnének fel. Egy módosító javaslattal e sort bővítették: így a Fővárosi Önkormányzatnak és a megyei jogú városoknak százmillió forint, országos, nemzetiségi önkormányzatoknak húszmillió forint, egyéb helyhatóságoknak pedig tízmillió forint alatti, fejlesztési célú kölcsönt lehetne felvenniük.
A közteherviselés szabályai szerint az szja adókulcsa 2013. január 1-jétől, a társasági adóé pedig 2015 elejétől kötelezően egységes. A családi kedvezmény gyermekenkénti mértékét a gyermekszámtól függően eltérően kell megállapítani, azzal, hogy magasabb mértékű családi kedvezményt három vagy több gyermek nevelése esetén kell nyújtani. A családi kedvezmény mértéke nem lehetne alacsonyabb az előző évi mértéknél.
Kimondják azt is, hogy jogszabály a hatálybalépése előtti időszakra vonatkozóan nem növelheti a fizetési kötelezettséget, nem bővítheti a fizetésre kötelezettek körét, nem szüntethet meg vagy korlátozhat kedvezményt, mentességet. Adókivetésről vagy az adózók körének bővítéséről szóló jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak kell eltelnie. A benyújtáskor még különböző módon szabályozták volna az adószabályok kihirdetésének határidejét: eredetileg úgy szólt volna a rendelkezés, hogy a fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, illetve kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó törvényt csak az év első napján lehet hatályba léptetni, s azt a hatálybalépés előtt legalább 60 nappal ki kell hirdetni, míg az új fizetési kötelezettséget megállapító törvényt fél évvel korábban.
Továbbra sem kell azonban alkalmazni a határidős szabályt, ha a fizetési kötelezettséget EU-döntésnek való megfelelés miatt állapítják meg. Nem kell alkalmazni az említett határidőszabályt akkor sem, ha az Alkotmánybíróság vagy az EU-s bíróság döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a büdzsében erre meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó összeg nem is pótolható a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás sérelme nélkül. Erre az esetre az új alaptörvény átmeneti rendelkezései azt tartalmazzák, hogy e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó hozzájárulást kell megállapítani. A korábbi tervek szerint a parlamenti választás évében sem kellett volna alkalmazni bizonyos határidőket.
A törvény kibővült a hitelintézeteknek nyújtható kölcsönökről szóló fejezettel. Ennek értelmében a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását "potenciálisan veszélyeztető helyzetben" az állam a jegybank által kibocsátott kötvényt szerezhet, vagy a magyar székhellyel rendelkező hitelintézetnek kölcsönt nyújthat. Az így szerzett értékpapírt az államháztartásért felelős miniszter kölcsönadhatja azoknak a bankoknak, amelyek van székhelyük az országban. E kölcsönért a szakminiszter olyan feltételeket ír elő, hogy a kölcsön a magyar székhelyű vállalkozások finanszírozási forrásainak bővítését szolgálja.
(MTI)
További hírek
Az örökbefogadói díj a társadalombiztosítás rendszerében
Új szabályok a sertés ágazat támogatásaiban: mi vár a gazdákra?
Visszaváltási díj a számvitelben
A szerző tevékenység tb-kérdései
Szolgalmak és a szolgáló telek kisajátítása
A NAV 2024-es ellenőrzési terve – mi történik, ha az adóhatóság mulaszt?
Két vagy több munkáltató által nyújtott kölcsön
A polgármesteri munkakör átadása
A több munkáltató által létesített munkaviszony
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
12
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR