A bankrendszer első félévi eredménye 175 milliárd forint volt, a befizetendő bankadó összege pedig szeptember végéig 65 milliárd forint körül volt. Az első félévi eredmény tehát elvileg nyújtott fedezetet a bankadó befizetésére, de ha már nem átlagot nézünk, akkor kiderül, hogy 12 bank esetében nem volt elég nyereség, vagyis a tőkéből kellett befizetniük együttesen mintegy 20 milliárd forintot.

Ennek az az oka, hogy a magyar bankrendszer egyre inkább polarizálódik, még veszteséges bankok is vannak.
Az eredmény szempontjából a 175 milliárd forint 20 százalékkal alacsonyabb összeg, mint amennyi ez 2009 első félévében volt. A hitelezési volumenek ugyanakkor nem nőttek, sőt, esetenként csökkentek. A nyereség egyrészt a költségek jelentős csökkentéséből adódott, másrészt pedig az állampapírok eredménye járult hozzá.

A kamatkülönbözet sem nőtt jelentősen, a portfolió romlása miatt viszont az értékvesztés nőtt.

A vállalati portfolióban 6,7 százalékról 7,5 százalékra nőtt a bedőlt hitelek aránya. A lakossági 4,2-ről 5,3 százalékra nőtt a bedőlt hitelek aránya, de ez még nem a mélypont, míg a vállalatok esetében úgy tűnik, nem romlik már tovább a helyzet.

A hitelezés még nem bővült, főként a vállalati oldalon, ahol forinthitelek esetében még csökkent is az állomány.

A devizaárfolyamok mozgása jelentősen befolyásolta a bankok mérlegfőösszegét. Forintban nominálisan emelkedés látszik, de ebben tulajdonképpen a svájci frank erősödése játszik szerepet.

A bankrendszer tőkeoldalon ugyanakkor nagyon erős. Kérdés, hogy a gazdaság növekedésével milyen stratégiát választanak a bankok, akarnak-e aktívak lenni a bankok a magyar piac hitelezésében.

(A rovat híreinek forrása a Gazdasági Rádió Online)