A törvénymódosítás szerint a polgárőrszervezet csak az alapító okiratban székhelyeként feltüntetett területen láthatja el a tevékenységét, azaz tagjai csak az adott település bel- és külterületein végezhetnek feladatokat. Ez alól kivétel, ha a rendőrséggel vagy más állami, önkormányzati rendvédelmi, közbiztonsági szervezettel, adóhatósággal, a környezet- és természetvédelmi szervekkel erről írásban megállapodnak. A polgárőrség csak a rendőrséggel kötött írásbeli megállapodás alapján végezheti tevékenységét, és együttműködési kötelezettség terheli a rendvédelem többi állami és önkormányzati szereplőjével. Polgárőr mostantól csak nagykorú, büntetlen előéletű ember lehet, tevékenysége során pedig nem hordhat olyan ruházatot, amelynek a viselése jogszabályba ütközik.

Az ehhez kapcsolódó szabálysértési törvény módosításának köszönhetően elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal büntethető a polgárőr, ha feladatait nem a módosított polgárőrségről szóló törvény rendelkezéseinek megszegésével végzi. A szabálysértési eljárás bírósági hatáskörbe tartozik. Kiegészült a törvény a közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzésének szabályozásával is, így az, aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti, szintén elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal büntethető.

A szabályozásra azért volt szükség, mert egy jogállam nem engedheti meg, hogy a közbiztonság fenntartását civil szerveződések törvényi felhatalmazás hiányában, állami kontroll nélkül, a hivatalosság látszatát keltve végezzék.

A közelmúltban a kormány már szigorította a Büntető Törvénykönyvet azzal összefüggésben, hogy egy új bűnözési forma, az "egyenruhás bűnözés" jelent meg Magyarországon. A most elfogadott polgárőrtörvény és a szabálysértési törvény ennek újabb megerősítése.

(kormany.hu)