A mezőgazdasági őstermelők szervezeti formáit és adózását érintő tavalyi, nagy jelentőségű változások közismertek. Az adózási lehetőségeket tovább árnyalták az átalányadót érintő új megoldások a 2022-es évtől. Az elmúlt időszak tapasztalataira tekintettel érdemes összefoglalóan is áttekinteni az őstermelőket érintő nyilvántartási és ellenőrzési szabályokat.

A családi gazdaságokról szóló törvény (Csatv.) 2021. január 1-jei hatályba lépését megelőző néhány nappal megjelent a Magyar Közlönyben a családi gazdaságokról szóló törvény végrehajtásáról szóló 665/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet), amely az őstermelők, az őstermelők családi gazdasága, valamint a családi mezőgazdasági társaságok vonatkozásában alkalmazandó nyilvántartási, valamint ellenőrzési szabályok részleteit tartalmazza. A jelzett változásokat többször is frissített tematikus kiadványokban összegeztük külön tárgyalva a szervezeti formák és nyilvántartás, valamint az adózás és adóellenőrzés kérdésköreit. 
 

A mezőgazdasági őstermelők nyilvántartása

Mezőgazdasági őstermelő az a magánszemély, aki

• a 16. életévét betöltötte,
• a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szerepel és
• saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.

Az a magánszemély, akinek 2020. december 31-én hatályos őstermelői igazolványa volt, 2021. január 1-től a Csgtv. szerint mezőgazdasági őstermelő. Az őstermelői tevékenység mezőgazdasági őstermelőként hatósági nyilvántartásba vételt követően végezhető. A természetes személyt a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásba a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: Agrárkamara) jegyzi be. A mezőgazdasági őstermelő az Agrárkamaránál nyújthatja be a nyilvántartásba vétele iránti kérelmét, amelyhez az Agrárkamara honlapjáról letölthető nyomtatványok állnak rendelkezésre. 

Az őstermelői tevékenység nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézést (nyilvántartásba vételt, adatmódosítást, törlést) a közzétett formanyomtatványokon postai úton az Agrárkamara megyei ügyintéző szervének címezve vagy az érvényes lakcímkártyáján szereplő, bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti megyében található bármelyik kamarai ügyfélszolgálati irodában díjmentesen kérelmezhető. 

Az elektronikus úton történő ügyintézés várhatóan csak 2023. január 1-jétől fog lehetővé válni.

Az ügyintézés során az alábbi érvényes dokumentumokat kell bemutatni

• személyazonosításra alkalmas igazolvány (személyi igazolvány vagy vezetői engedély vagy útlevél),
• lakcímet igazoló igazolvány,
• adóigazolvány (adóazonosító jel igazolása),
• magánokiratba foglalt meghatalmazás, ha nem személyesen jár el,
• a 18. életévét be nem töltött magánszemély esetén a törvényes képviselőjének (lehet pl. szülő(k) vagy gyámhivatal) nyilatkozata.

Ezeken túlmenően az ügyintézés során megadandó adat az általa használt földterületek adatai, a végzett tevékenység meghatározása és a termelés adatai: 

• növénytermesztés esetén: a földterület helye, területe (hektárban), művelési ága, használat jogcíme; a termesztett növénykultúra megnevezése, termőterület (kultúránként hektárban), értékesíteni kívánt termék neve;
• állattartás esetén: állattartó épület helye, alapterület (m²-ben), használat jogcíme, férőhely száma, milyen állatfaj elhelyezésére szolgál, értékesíteni kívánt termék neve;
• vadon gyűjthető termékek esetén: vadon gyűjtött termék neve, engedély adatai. [Vhr. 1. számú melléklete]

A mezőgazdasági őstermelő nyilvántartásba vétele iránti kérelméről az Agrárkamara bejegyző határozattal dönt. A nyilvántartásban szereplő őstermelői tevékenységeket a magánszemély egyéni vállalkozóként nem végezheti. Az őstermelői nyilvántartásban nem szereplő tevékenység egyéni vállalkozóként végezhető.

Az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartása

Az őstermelők családi gazdasága olyan önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkező közösség, amelyet legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő létesítheti annak érdekében, hogy az őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végezzék. 

Az őstermelők családi gazdasága a nyilvántartásba vétellel jön létre, és – a mezőgazdasági őstermelőkhöz hasonlóan – a nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg a tevékenységét. Az őstermelők családi gazdaságát szintén az Agrárkamara jegyzi be a nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az Agrárkamara honlapjáról letölthető nyomtatványon az őstermelők családi gazdaságának képviselője jogosult benyújtani.  A családi gazdaság nyilvántartásba vételi kérelmén meg kell adni a képviselő és a tagok adatait, valamint a családi gazdaság központjának adatait. A kérelemhez csatolni kell a családi gazdaságot alapító szerződés másolatát, valamint a hozzátartozói minőségről szóló igazolásokat.

A végrehajtási rendelet részletesen meghatározza, hogy milyen dokumentumokkal igazolható a hozzátartozói minőség. A családi gazdaság tagjainak a nyilvántartásba vétel iránti kérelmen nyilatkozniuk kell, hogy folyamatosan részt vesznek a gazdaság, a termelési eszközök működtetésében, és más őstermelők családi gazdaságának nem tagjai.

Az ügyintézés során az alábbi érvényes dokumentumokat kell bemutatni:

• személyazonosításra alkalmas igazolvány (személyi igazolvány vagy vezetői engedély vagy útlevél),
• magánokiratba foglalt meghatalmazás, ha nem személyesen jár el,
• a 18. életévét be nem töltött magánszemély esetén a törvényes képviselőjének (lehet pl. szülő[k] vagy gyámhivatal) nyilatkozata,
• Az őstermelők családi gazdasága alapításának céljából kötött írásbeli szerződés.

Az őstermelők családi gazdaságának tevékenységével kapcsolatos ügyeket is személyesen lehet intézni, de 2021. január 1-jétől szintén lehetőség van postai úton benyújtani a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az Agrárkamara megyei ügyintéző szervének címezve.

Amennyiben a képviselő nem személyesen jár el, akkor az eljáró személy képviseleti jogosultságát meghatalmazással kell igazolni. A családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelméről az Agrárkamara szintén bejegyző határozattal dönt.

A családi mezőgazdasági társaság nyilvántartása

A családi mezőgazdasági társaság nem egy önálló új működési forma, hanem egy minősítés. 

A minősítés megszerzéséhez az alábbi feltételek szükségesek:

• gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat;
• legalább két tag, akik mindegyike egymással hozzátartozói láncolatban állnak;
• kizárólag mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység folytatása.

A családi mezőgazdasági társaság minősítést az Agrárkamaránál kell kérelmezni. A kérelmet az Agrárkamara által rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.  

Az ügyintézés során csatolni kell a következő dokumentumokat:

• családi mezőgazdasági társaság létesítő okirata, mely rendelkezik
• - a tagok tulajdonában vagy használatában levő egyes mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld használatának a társaság részére történő átengedéséről,
• - a mezőgazdasági termelőeszközöknek és a vagyoni értékű jogoknak a társaság részére történő átengedéséről,
• - a személyes közreműködés formájáról, annak elszámolási rendjéről.

A kérelem alapján a családi mezőgazdasági társaság nyilvántartásba vételéről az Agrárkamara dönt. A családi mezőgazdasági társaság nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a gazdasági társaság, a szövetkezet vagy az erdőbirtokossági társulat a cégbíróság vagy törvényszék által már bejegyzésre került.

Az őstermelők és az őstermelők családi gazdaságának hatósági ellenőrzése

A végrehajtási rendelet részletesen szabályozza az őstermelők és családi gazdaságok vonatkozásában a hatósági ellenőrzés kereteit. Az őstermelők és az őstermelők családi gazdaságának hatósági ellenőrzésére a Kormány a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (a továbbiakban: NÉBIH) jelölte ki.

A NÉBIH ellenőrzi:

• az őstermelő és az őstermelők családi gazdaságának tevékenységét, 
• a mezőgazdasági őstermelő, valamint az őstermelők családi gazdaságának képviselője által közölt és nyilvántartásba vett adatok és nyilatkozatok valódiságát, valamint
• az őstermelői tevékenység során előállított és forgalomba hozott termékek értékesítésének jogszerűségét.

A NÉBIH a tevékenység nem jogszerű folytatásának megállapítása esetén – az eset összes körülményét, így különösen az érintettek érdekei sérelmének körét, súlyát mérlegelve – bírságot szabhat ki, illetve elrendelheti az őstermelő, illetve az őstermelők családi gazdasága által jogellenesen forgalmazott termék forgalomból való kivonását, a mezőgazdasági őstermelő költségére történő megsemmisítését.

A NÉBIH a következő esetekben az alább meghatározott őstermelői ellenőrzési bírságot szabja ki:

A NÉBIH nemcsak bírságot szabhat ki, hanem jogosult elrendelni az őstermelői termék értékesítésének felfüggesztését, ha az őstermelői nyilvántartásban szereplő és az értékesítés helyszínén lévő őstermelői termékek köre egymástól eltér. A felfüggesztés addig tart, amíg véglegesen lezárul az őstermelői tevékenység jogszerűségének vizsgálatára irányuló eljárás.

Fontos figyelemmel lenni arra, hogy súlyos vétség esetén a NÉBIH el is tilthatja a mezőgazdasági őstermelőt az őstermelői tevékenységtől.