További felmerülő kérdés, hogy a feltöltést, ami 5 millió Ft lenne, azt csak bankon keresztül fizethetik be a pénztárába? 
A cégnek van rövid lejáratú hitele (tagi betétnek könyvelt, de állítólag a család adott kölcsön neki). Ha magánszemélytől (külsős) kölcsön volt, akkor a kölcsönt adó lemondhat-e a visszafizetésről és ez a magánszemélynek és a kft.-nek milyen adóterhekkel jár? Ha maga az ügyvezető marad a befizető, azaz tagi betétről dönt, akkor a feltöltési kötelezettségből eredő bevételéből ezt a tagi betétet vissza is veheti, mint tagi betét visszafizetés? 
Felmerült még, hogy a kft. törzstőkéjét emeljék fel, de ez újabb „hitelt” igényelne, mert nincs rá pénzügyi fedezete. Lehetne-e egyáltalán „hitelből” tőkét emelni.
 
Az esetleges 5 millió forintos befizetés kizárólag csak bankon keresztül lehetséges. A pénztárba történő befizetéssel sem érne sokat a cég, mivel a pénzkezelési szabályzat előírásai alapján a befizetett összeget még aznap a bankban kell elhelyezni.

Kölcsönügyletről, így a tagi kölcsön ügyletről is szerződést kell kötni a Ptk.-ra vonatkozó legfontosabb szabályok mellett (futamidő, kamat, visszafizetés, garancia). A készpénzben befizetett nagyobb összeg esetén lényegében azonnali kötelezettség merül fel a banki befizetésre. Ennek elmaradása súlyos büntetést eredményezhet. A tagi hitelt vissza kell fizetni, feltéve, hogy ha erre a cég is pénzügyileg alkalmas lesz. 

A tagi hitelt vissza kell fizetni, feltéve, hogy ha erre a cég is pénzügyileg alkalmas lesz.

A jegyzett tőke emelését a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet elszámolni. A saját tőke/jegyzett tőke arány helyre állítására is alkalmas lehet az ázsiós tőkeemelés. Az ázsió mértékét a Ptk. nem szabályozza, így a mérték meghatározása tulajdonosi hatáskörbe tartozik. Az arány helyreállítása érdekében minél nagyobb összeget célszerű a tőketartalékba helyezni. A tulajdonos tőketartalékba csak jegyzett tőkeemeléssel egyidejűleg helyezhet vagyont. A jegyzett tőke emelését a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet elszámolni. A tőkeemeléshez kapcsolódóan adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

Ha a társaság nem tud, vagy nem kíván élni a saját tőke rendezésével, akkor a vonatkozó Ptk. szabály alapján olyan társasági formává kell átalakulnia, amelynek a jegyzett tőke követelményét még teljesíteni tudja. Ebből következően az Rt.-nek kft.-vé, vagy ha a kft. jegyzett tőke minimumát sem tudja teljesíteni, akkor bt.-vé kell átalakulnia. Tehát a kft. bt.-vé alakulhat át.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az Számviteli törvény 140. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint a jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a saját tőke elemei csak pozitívak lehetnek, attól függetlenül, hogy a jogelődnek lehet valamelyik tőkeeleme negatív. Amennyiben létezne negatív tőkeelem, az jellemzően a veszteséges gazdálkodás miatt az eredménytartalék. Mindent egybevetve a kérdésben foglaltak alapján a legcélszerűbb megoldás az lenne, ha a kft. átalakulna bt.-vé, mert akkor az anyagiakkal sem kell küszködni.