Az Ab a törvény alkotmányosságának megítélése során a közszolgálati jogviszonyok sajátosságaiból és az ezekkel összefüggő alkotmányossági követelményekből indult ki. A kormánytisztviselők közhivatalt viselnek, jogviszonyuk nem szerződésen alapul, jogaikat és kötelezettségeiket törvény határozza meg. Megbízatásukat közigazgatási határozattal, kinevezéssel nyerik el, és közigazgatási döntéssel történik felmentésük is. A törvényi szabályozás azonban nem felel meg a közigazgatás törvény alá rendeltségének, ami a közigazgatási döntésekkel szemben – így kormánytisztviselő felmentésére irányuló döntéssel szemben is – azt a követelményt támasztja, hogy jogszabály határozza meg a döntés jogi kereteit. Az Ab továbbá úgy ítélte meg, hogy a kormánytisztviselő munkáltatója számára indokolási kötelezettség nélkül biztosított felmentési jogkör aránytalanul és ezért alkotmányellenesen korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot. Az európai bíróságok joggyakorlatával összhangban az Ab azt is megállapította, hogy a felmentés jogszerűségének elbírálásához szempontot adó törvényi szabályok hiánya miatt sérelmet szenved a hatékony bírói jogvédelemhez való jog, és ezzel összefüggésben – a kormánytisztviselő kiszolgáltatottsága okából – sérülhet az emberi méltósághoz való jog is.

Az Alkotmány keretei között a törvényhozó széles körű döntési szabadsággal rendelkezik a felmentés feltételeinek szabályozásában, ez a döntési szabadsága azonban nem terjed odáig, hogy korlátlan döntési jogkört adjon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére. Az Ab nem vitatja, hogy a közigazgatás hatékonyságának, teljesítményének és színvonalának emelése indokolhatja a közigazgatásban dolgozó tisztviselők felmentési védelmének megkönnyítését, azonban az Országgyűlésnek olyan szabályt kell alkotnia, amely összhangot teremt a kormánytisztviselők alkotmányos jogainak védelme és a kormányzati célok megvalósítása között.

Az Ab figyelemmel volt az európai normákra, az Európai Szociális Karta és az Európai Unió Alapjogi Chartájának az indokolatlan elbocsátással szembeni hatékony védelemre vonatkozó szabályaira, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által a köztisztviselők jogállásáról alkotott ajánlásra is, amely a köztisztviselők felmentésével kapcsolatosan követelményként fogalmazza meg, hogy a köztisztviselői jogviszony megszüntetésére csak törvényben meghatározott esetekben és okokból kerüljön sor.

Az Ab az alkotmányellenes rendelkezést 2011. május 31-i hatállyal semmisítette meg. Ennek indoka az, hogy a közzététel napjával történő megsemmisítés következtében lényegében lehetetlenné vált volna a kormánytisztviselők lemondása is. A megsemmisítés időpontjával az Ab megfelelő időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az Alkotmánnyal összhangban álló új szabályok megalkotására.

Az Ab megsemmisítette a törvénynek az államigazgatási szervekkel munkaviszonyban álló munkavállalók felmentésével kapcsolatos hasonló rendelkezéseit is.

Az Ab egyebekben az indítványokat elutasította.

A határozathoz Dr. Bihari Mihály, Dr. Paczolay Péter és Dr. Stumpf István alkotmánybírák párhuzamos indokolást fűztek.

A határozatot a Magyar Közlöny 2011/14. számában hirdették ki.