A kérdésben felmerülő esetben 2021. október 11-én szűnt meg a munkavállaló (alkalmazotti) főállása, ezt követően igénybe vette a 90 napos álláskeresői járulékot, amely 2022. január 09-én járt le. Az illetékesek tájékoztatása szerint ezt követően 40 napig még él a tb-jogviszony, majd annak „rendezése” a munkavállaló-biztosított feladata. 
A biztosított rendelkezik őstermelői engedéllyel, bevétele 2021 őszén lett először (2-300 ezer forintnyi összesen), amit a jövőben továbbfejlesztene.
Mi a teendő, vagyis:
Mikortól és mit kell fizetnie „maga után” (egy őstermelőkből álló csoportban könyvelő írta, hogy őstermelőknek nem kell tb-t fizetniük, mert biztosítási jogviszonynak számít)?
Milyen bevételi határtól kell adóznia, annak bevallási módja hogyan történik? 
Fenti engedélyek mellett végezhet-e kiegészítő tevékenységet? 

A válaszhoz szükséges kiindulási pont az, hogy az őstermelői tevékenység valóban biztosítási jogviszonyt jelent, de ez nem jelenti automatikusan a járulékfizetés alóli mentességet. 

Feltételezhető, hogy a kérdező is átalányadózónak minősül, amely adójogi értelemben egy rendkívül kedvező állapot. Azonban a járulékfizetési kötelezettség fennáll, de ebben a tekintetben létezik mentesítő szabály is.
A mezőgazdasági őstermelő biztosítottnak minősül a 2021. január 1-jétől hatályos a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján.

Nem válik ugyanakkor őstermelőként biztosítottá

• az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja;
• az a személy, aki egyéb jogcímen biztosított; valamint
• a saját jogú nyugdíjas és az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A járulékfizetés tekintetében az őstermelő, és ebbe beleértendő a tevékenységét a tárgyévben kezdő őstermelő is a tárgyhó első napján érvényes minimálbér (jelenleg 2020-ben 200 000 Ft) 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a Tb járulékot, melynek mértéke: 18,5 százalék.

2021-től az őstermelői tevékenység mellett kiegészítő tevékenységek is végezhetőek a tárgyévi árbevétel 25%-át meg nem haladó mértékben. Kiegészítő tevékenységre a földforgalmi tv. 5. § 14. és 18. pont szabályai kell tekinteni, mely szerint:
Kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése.
Mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, a méhanya nevelés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás.

Amennyiben az árbevételben a kiegészítő tevékenységből származó árbevétel eléri vagy meghaladja a 25%-ot, a korábbi évekhez hasonlóan, a kiegészítő tevékenység bevételei az összevont adóalap részeként, mint önálló tevékenység fog ezen árbevétel részeként adózni. (10% költséghányad, 90% jövedelem, vagy tételes költségelszámolás szabályai).

Az a bizonyos mentesítő szabály

Létezik azonban mentesítő szabály is, melynek lényege, hogy a mentesítő szabályt az őstermelő alacsony szintű bevétele eseteiben lehet alkalmazni. 

Ez annyit jelent, hogy a mentesítő szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az őstermelőnek a mezőgazdasági tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét. Amennyiben ez esetlegesen így alakulna, akkor a Tb járulékot az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után kell megfizetnie. Fontos, hogy a támogatás nem része a bevételnek. A havi járulékalap a tárgyévet megelőző évi bevétel 15 százalékának egytizenketted része lesz a Tbj. 41. § (1)-(3) bekezdések értelmében.

A 2021-es járulékfizetési kötelezettség megállapításakor irányadó a 2020-as adóév, melynek lényege, hogy amennyiben az őstermelő bevétele 2020-ban nem haladta meg a 8 millió forintot, akkor 2021-ben a 2020-ban megszerzett bevételének a 15 százaléka után köteles a járulékot megfizetni.

Példa a biztosítotti kötelezettségekre

Az őstermelő 2021. évi járulékkötelezettségének megállapítása során az őstermelő 2020. évi bevétele 5 000 000 forint volt, amely alatta volt a 8 millió forintos értékhatárnak.
Járulékfizetési kötelezettség:
1. 5 000 000 x 0,15 = 750 000
2. 750 000 x 18,5 = 135 750 /Éves szintű fizetési kötelezettség/
3. 135 750 / 12  = 11 313 /Havi szintű fizetési kötelezettség/

Megjegyzendő, hogy annak természetesen nincs akadálya, hogy az őstermelő az előírtnál magasabb összegű járulékfizetést vállaljon, erre lehetősége nyílik a már biztosítási jogviszonnyal rendelkező őstermelőnek.

Leipán Tibor