A katás adózás alapszabályai

Ha egy belföldi adóalany egy olyan katás vállalkozásnak fizet ki akár egy forintot is, akivel kapcsolt viszonyban van, akkor a kifizetett összeg 71,42%-a után 40%-os adót kell bevallania és befizetnie a NAV-nak.
Ahogyan azt a jól ismert, 2021-es szigorítások rendezik, amennyiben egy belföldi adóalany több mint 3 millió forintot fizet ki egy katás vállalkozásnak, a 3 millió forint feletti rész 71,42%-a után 40%-os adót kell bevallania és befizetnie a NAV-nak.

Amire nem vonatkozik a 40%-os plusz adó

• amely után már megfizetésre került a 40 százalékos adó,
• az a bevétel után, amely az Egészségbiztosítási Alapból származik,
• amelyet jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttatnak
• amelyet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.

Adatszolgáltatási kötelezettség

Ha egy katás vállalkozó üzleti kapcsolatba lép egy másik vállalkozóval (akár másik katással is), a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatni kell az üzleti partnert, hogy kisadózónak minősül, és arról is, hogy ha már nem kisadózó, megjelölve a változás időpontját. Ez azért fontos, hogy a számlát befogadó vállalkozás tudja, hogy katással van dolga, és ha meghaladja az értékhatárt, akkor teendője lesz.
Amennyiben egy vállalkozás olyan számlát fizet ki egy katás vállalkozásnak, amely után 40%-os adófizetési kötelezettsége keletkezik, akkor erről írásban tájékoztatja a kisadózó vállalkozást tárgyévet követő év január 31-ig. 
Azaz, ha egy katás vállalkozónak például egy partnertől 15 millió forint bevétele keletkezett, akkor a 3 millió forint feletti rész után a kifizető fizeti meg és vallja be havonta a 40%-os plusz adót, és erről a következő évben írásban tájékoztatja a katást. Ez alapján készíti el a katás vállalkozó a bevallását.

Munkaviszonytól való elhatárolás

A kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e (Kata tv) törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.
Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben az adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre.
Tehát például, ha egy korábbi alkalmazott csinál egy katás vállalkozást és ugyanazt a tevékenységet beszámlázza a cégnek, akkor az bizony gyanús lehet az adóhatóságnak. Ha a számlázott és kifizetett összeg meghaladja az 1 millió forintot, akkor a kata törvény automatikusan vélelmezi a burkolt munkaviszonyt, és bizonyítani kell ennek az ellenkezőjét mind a katás vállalkozásnak, mind a számlát kifizető vállalkozásnak.

A leggyakoribb kérdések

2021-től új lendületet vettek és változatlan intenzitással folytatódnak a katás ellenőrzések, és bizony nagyon kell figyelni, hogy mit válaszol mind a katás, mind a katás számláját kifizető vállalkozás. 

Az ellenőrzések alkalmával nagyjából harminc kérdést tesznek fel, elsősorban azokat, amelyeket az alábbiakban elemezni fogunk. A kérdésekből jól látszik, hogy az adóhatóság valóban a munkaviszonyt feltételezi, rendszeresen használja a munka, munkaidő, munkavégzés megjelölést. A kérdések megválaszolásához mindenféleképpen hozzáértő személy igénybevétele javasolt, mert még a nem megfelelő szóhasználaton is „el lehet csúszni”.

1.
Hogyan került kapcsolatba a K102-es (KATA számlát befogadó adózó adatszolgáltatási nyomtatványa a NAV felé) adatszolgáltatást teljesítő társasággal, mint vevőjével? Hogyan, és honnan ismerte meg őket, hogyan történt meg az első kapcsolatfelvétel?  Kérjük a partnerrel való kapcsolatfelvételre vonatkozó információkról való tájékoztatást.

2.
Ha voltak, milyen tárgyalások előzték meg a szerződéskötést? Ha volt ajánlat bekérés, ajánlat össze állítás, ahhoz kapcsolódó infó gyűjtés, ajánlat nyújtás, ajánlat elbírálás, ajánlat pontosítási kérelem, ajánlat elfogadás, előzetes szerződés, akkor az arra vonatkozó iratokat kérjük a revízió részére átadni.

3,
A KATA egyéni vállalkozói tevékenysége vagy a BT bejelentett KATA-s tagi jogviszonya megkezdése előtt a megbízóval vagy annak kapcsolt vállalkozásával milyen jogviszonyban állt? Állt-e munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, tagi-tulajdonosi jogviszonyban, alkalmi munkavállalói jogviszonyban, nyugdíjaskénti foglalkoztatás vagy egyéb bármely jogviszonyban? Kérjük a jogviszonyra vonatkozó iratokat csatolni.

4.
Pontosan mire irányult a megbízás, egy konkrét munkára, megrendelésre, folyamatosan végzett feladatokra, alkalomszerűen végzett feladatokra, stb. )? A szerződés alapján milyen tevékenységgel járó munkát végzett a vizsgált időszakban? Kérjük vevőnkét megadni a kért adatokat. 

5.
Helyileg hol végezte a munkát? Írja le pontosan a munkavégzés helyének címadatait? Ha több helyen végezte a feladatokat akkor az összes címadatot kérjük megadni. A munkavégzés helye kinek a tulajdonában volt, vagy ki bérelte, lízingelte azt? 

6.
A munkaidő meghatározásra került-e? A feladatok gyakorlati elvégzésének voltak-e, időbeli behatárolásai, korlátai? A feladatokat 24 órában, akár hétvégén is el lehetett, végezni, vagy csak konkrét idő intervallumban? Kérjük csatolni az egyes elvégzett feladatokra vonatkozó időnyilvántartást, vagy teljesítés igazolást. 

7.
Milyen tárgyi feltételei voltak a munkavégzésnek? Milyen eszközöket kellett a feladatok elvégzéséhez használni, igénybe venni? Milyen szoftvereket használt a munkavégzés során? Kérjük felsorolni azokat az eszközöket, melyek a feladatok elvégzéséhez szükségesek voltak, amiket használt. 

8.
A tárgyi feltételeket ki biztosította? Kinek a tulajdonában voltak a feladat teljesítése során használt eszközök és szoftverek? Kérjük számlákkal és/vagy szerződésekkel igazolja a feladat teljesítése során használt tárgyi eszközök és szoftverek beszerzését. Ha nem saját beszerzésű eszközöket használt, kérjük megadni azt, hogy milyen megállapodás alapján használhatta azokat, és a használt eszközök kinek a tulajdonában voltak.

9.
A megbízó adott-e utasítást a tevékenység végzésének módjára? Kinek az irányítása alatt végezte a munkát? Kérjük megadni annak a személynek a nevét és elérhetőségét, akinek az utasítása/irányítása alatt a munkát végezte, feladatait ellátta.

10.
Korábban állt-e munkaviszonyban vagy egyéb biztosítási jogviszonyban a megbízónál, vagy annak a kapcsolt vállalkozásával? Ha igen, mikortól meddig, milyen jogviszonyban? Kérjük az ezt alátámasztó bizonylatok rendelkezésre bocsájtását.

11.
A megbízási tevékenység keretében végzett tevékenysége mennyiben tér el a munkaviszonyban folytatott tevékenységétől? Melyek azok a megbízási tevékenységek, amelyek megegyeznek a munkaviszonyban folytatott tevékenységeivel? Kérjük pontosan adja meg az eltérő és az egyező tevékenységeket.

És a jó válaszok, avagy: Hogyan lehet bizonyítani, hogy a katás megbízás nem munkaviszony?

Leginkább egy jó vállalkozási szerződéssel, amit ügyvéd is átnézett. 

Kerülni kell az olyan szavakat, hogy munka, inkább megbízási feladat. Munkaidő helyett időkeret, amely alatt a megbízott elvégzi a teljesítést. Lényeges elem, hogy a megbízott köteles önállóan végezni a tevékenységet, saját időbeosztás szerint. A megbízó nem ad utasítást a tevékenység végzésének módjára, mivel a megbízott a tevékenységet megbízási jogviszony alapján végzi. 

Mikor dől meg a színlelt munkaviszony feltételezése?

Ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:

• a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; (valakivel együtt dolgozik)
• a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől (akinek beszámláztál több mint 1 millió Ft-ot) szerezte; (a bevétel fele ne egy ügyféltől legyen)
• az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; (önállóan dolgozik)
• a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; (saját iroda, telephely)
• a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; (saját eszközökkel dolgozik)
• a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg; (a katás dönti el, hogy mikor dolgozik)
• a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel a kisadózó a naptári évben nem állt munkaviszonyban. (máshol van a katás főállása)

Azaz, ha legalább két feltétel teljesül, akkor megdől a burkolt munkaviszony (elvileg). Gyakorlatilag pedig egy ellenőrzés után derül ki, hogy mit fogad el a NAV, ezért is fontos a jó szerződés, meg valóban bizonyítani lehessen, hogy ez egy vállalkozási tevékenység.

Az a vállalkozás, aki egy katás vállalkozónak fizetett ki több, mint 1 millió forintot egy évben, tárgyévet követő év március 31-ig adatszolgáltatásra kötelezett, azaz be kell jelentenie azokat a kisadózókat egy bevallásban, akiknek az előző évben több mint 1 millió forintot fizetett ki. Nem kell figyelembe venni azokat a bevételeket, amelyekről nem számla vagy költségelszámolásra alkalmas bizonylat került kiállításra (nyugtát nem kell figyelembe venni).
Nyilván ennek az összegnek meg kell egyeznie azzal, amit a kisadózó adott be a kata bevallásában.