SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK
A magyar társadalom aktív munkaerőpiaci szereplői a Baby boom, az X, az Y és kis mértékben a Z generáció tagjai. A globális gazdasági válság a fiatal korosztály munkavállalási lehetőségeit érintette a legrosszabbul, miközben a nyugdíj korhatáron állók egyrészt nem engedhetik meg maguknak a munkabér nélkülözését, másrészt a munkaerőpiac sem tudná pótolni a legnagyobb demográfiai csoport hirtelen kiesését.
Ahogyan arra korábbi írásunkban is rámutattunk: az eltérő generációk között jelentős különbségek tapasztalhatók, értékeik eltérőek, amelyekre az ösztönzésük, és motiválásuk során tekintettel kell lenni. A nyugdíjkorhatár-emelés következtében mind a nők, mind a férfiak esetében egységesen nőtt az öregségi nyugdíjazás nyugdíjcsökkentés nélküli igénybevételének korhatára. Az Európai Unión belüli munkaerőpiac és a demográfiai változások összefüggéseire fókuszáló Allianz Demographic Pulse egyik 2012-es tanulmánya szerint, az Európai Unióban megközelítőleg 200 ezerrel többen mentek nyugdíjba, mint ahányan ugyanabban az évben kikerültek valamilyen oktatási intézményből, így becslések szerint 2030-ban közel 9 millióval több nyugdíjas lesz, mint aktív, fiatal dolgozó.
Elmondható, hogy egyszerre négy, különbözőképpen szocializált, oktatott generáció van jelen a munkaerőpiacon, eltérő értékrendekkel, elvárásokkal, szakmai ismeretekkel, nyelvtudással. A HR-szakemberek számára napjainkban kihívást jelentenek a toborzási, képzési, kompenzációs stratégiai folyamatok, az egymástól értékekben, felfogásban, a munkához való hozzáállásban távol álló generációk nem, vagy csak nehezen értik meg egymás nyelvét; egy csapatépítés céljából megszervezett bogrács-party ezen nem segít. Annyi bizonyos, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben a karrier brandingre, az utánpótlás-nevelésre, a munkaterület berendezésére és designjára, a vezetőség fejlesztésére és nem utolsósorban a munkaerő toborzására és megtartására.
A generációs csoportok közötti konfliktusokat az alábbi tényezők okozhatják:
- a változásokhoz való viszonyulás kérdése,
- a folyamatos tanulásra való hajlandóság,
- a karrierépítés fontossága,
- vezetőkkel szemben támasztott elvárások,
- a munkakörnyezettel szembeni támasztott elvárások.
A társadalmi elöregedés problematikája
Az évszázad végére a várható élettartam az előzetes számítások szerint a jelenlegi 68 évről 81 évre növekszik majd. A termékenység csökkenése és a várható élettartam növekedése hozzájárul a népesség öregedéséhez, amelynek következtében kialakulhat az úgynevezett „egyharmados” népesség, azaz minden harmadik ember az időskorúak közé fog tartozni.
A társadalmi folyamatok lekövethetőek a vállalatoknál is. A vállalatok korfája folyamatosan változik, és igazodik a társadalmi változásokhoz. Amíg az ötvenes években jellemzően a 20-30 évesek tették ki az alkalmazottak nagy részét, addigra ez a 21. század közepére drasztikusan átalakult.
A munkaerőpiac gerincét az X és Baby boom generáció alkotja, és csak őket követi az Y és Z generáció.
Kivételt képeznek az informatikai vállalatok, ahol többnyire Y és Z generációs munkavállalókat alkalmaznak. Szakemberek előrejelzése szerint jóval kevesebb fiatal fog dolgozni, magasabb lesz az idősebb korosztály jelenléte.
A munkaerőpiac átalakulása azt mutatja, hogy a munkaerő-kereslet (kiemelten a fiatal, tehetséges munkavállalók iránt) jelentősen megnő, míg a kínálat nagymértékben csökken. Ez a munkáltatók közötti verseny fokozódásához vezet majd, átalakítva ezáltal a munkaerőpiac kínálati oldalát. A munkáltatóknak fel kell készülniük arra, hogy egy-egy munkavállaló egyre hosszabb időt kénytelen a munkaerőpiacon és a munkahelyen tölteni, amely komoly problémát jelent a fizikai és pszichikai megterhelést jelentő munkakörökben.
A pandémia hatása a munkaerőpiac generációs problémáira
A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság sokak életére, munkájára és jövedelmére hatással volt/van. A gazdaság bizonyos szektorai egy időre leálltak vagy megtorpantak, amelynek következtében sokan veszítették el az állásukat, és kényszerültek más karrierutakra. Mivel kevés szó esik arról, hogy a 25 év alatti generáció munkaerőpiaci lehetőségeit hogyan érintik ezek a negatív következmények, a HÉTFA Kutatóintézet gyorselemzésében azt vizsgálta, miként hatott a koronavírus-válság a fiatalok álláskeresési, elhelyezkedési lehetőségeire.
A koronavírus-járvány által előidézett válság hatásai eltérően jelentkeznek az egyes generációk körében. A fiatalokat a pandémia egészségügyi hatásai kevésbé érintik, mint az idősebb generációkat, azonban a járványt követő gazdasági és társadalmi hatások több szempontból is súlyos következményekkel járhatnak rájuk nézve. A járványügyi zárlat az iskolapadból már kikerült, de a munkaerőpiacra éppen csak belépni készülő vagy már aktív fiatalok számára is komoly nehézségeket okozott. Az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO is arra figyelmeztet, hogy a járvány miatt kialakuló gazdasági válság alapjaiban határozhatja meg a fiatalabb generációk munkavállalási lehetőségeit, a karrierutak alakulását.
A 2008/2009-es gazdasági válság egyik legjellemzőbb trendjének világszerte és Magyarországon egyaránt a 25 év alattiak nagymértékű állásvesztése tekinthető.
A gazdasági visszaesés várhatóan most is súlyosan érinti majd a fiatal munkavállalókat. Bár hazánkban a vírus előtt a pályakezdő munkanélküliek aránya meghaladta az idősebbek körében mérhetőt, a járványügyi válság egyelőre nem a 25 év alattiak körében járt a legnagyobb arányú munkanélküliséggel: 2020 februárja és májusa között összesen 99 ezer fővel nőtt az álláskeresők száma, ebből 11 ezer fő 25 év alatti. Az Európai Unió országaiban a hazaival ellentétes trend érvényesül: a 25 év alatti fiatalok körében regisztrálták a legnagyobb arányú növekedést az álláskeresők közt az elmúlt hónapokban. Az Eurostat adatai szerint 2020 februárja és májusa között összesen 545 ezer fővel nőtt az álláskeresők száma, a 25 év alattiak 126 ezerrel voltak többen. Annak, hogy hazánkban nem az uniós tendencia figyelhető meg, legvalószínűbb oka a 25 év alattiak körében tapasztalható alacsony regisztrációs hajlandóság.
Számos tényező áll annak hátterében, hogy a fiatalok fokozott munkaerőpiaci nehézségekkel szembesülnek koronavírus-válság idején. A legfőbb ok, hogy a fiatalok felülreprezentáltak azokban az ágazatokban és munkakörökben, amelyeket a legnagyobb mértékben sújt a járvány.
2019-ben hazánkban az összes foglalkoztatott 6%-a volt 15–24 év közötti; a kereskedelemben 8%, művészeti területen 10%, szálláshely és vendéglátás terén 14% volt a 25 év alatti dolgozók aránya. Másrészt, a fiatalok körében gyakoribbak az olyan sérülékeny jogviszonyok, mint az alkalmi munkavállalói jogviszony, kölcsönzéses foglalkoztatás, vállalkozói szerződés vagy feketefoglalkoztatás. Az ilyen formában dolgozók könnyebben veszítik el állásukat, mint a teljes munkaidőben, munkaszerződéssel foglalkoztatottak.
Amennyiben a fiatalok munkanélküliként kezdik pályájukat, sok fiatal a sikertelen próbálkozások hatására elveszíti álláskeresési motivációját, vagy a képzettségénél alacsonyabb munkát vállal el, ami a későbbi karrierútját és kereseti kilátásait is jelentősen befolyásolja.
Slabéczi Ivett
További hírek
Új szabályok a sertés ágazat támogatásaiban: mi vár a gazdákra?
Visszaváltási díj a számvitelben
A szerző tevékenység tb-kérdései
Szolgalmak és a szolgáló telek kisajátítása
A NAV 2024-es ellenőrzési terve – mi történik, ha az adóhatóság mulaszt?
Két vagy több munkáltató által nyújtott kölcsön
A polgármesteri munkakör átadása
A több munkáltató által létesített munkaviszony
Keresőképtelenség ellenőrzése: mit tehet a munkáltató?
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
28
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR