A nappali felsőoktatási intézménybe járó személy, ha halaszt egy félévet, majd visszatér a nappali képzésbe a halasztás idejére milyen biztosítotti jogviszonya van? 
Év- vagy félévhalasztás alatt nem áll fenn a hallgatói jogviszony, ha nem végez keresőtevékenységet, így semmilyen biztosítási jogviszonya nincs. Az egyetemi hallgató egyébként nem is biztosított a szó igazi értelmében, a hallgatói jogviszony léte egészségügyi szolgáltatásra jogosít, és beszámíthat a nyugdíjnál, mint szolgálati idő.
  
 

Adott egy Katás egyéni vállalkozó, aki egyszemélyes kft tagja és ügyvezetője is egyben. Az ügyvezetést részmunkaidőben munkaviszonyban látja el. Az egyéni vállalkozás a fő biztosítási jogviszonya, azaz főállású katás egyéni vállalkozó. A kft-ben tagi jogviszonyában nem fizet járulékot. Megfelelő így a járulékfizetés? 
Mivel a munkaviszonyban a munkaidő nem éri el a heti 36 órát, KATA egyéni vállalkozóként főállású kisadózó. Tagi jogviszonyában a kft-ben ha nem végez személyes közreműködést, nem kap díjat, akkor tagként nincs fizetési kötelezettség, mert nincs társas vállalkozó minőség. De milyen munkaviszony az, amelyben nincs munkabér? Ha tényleg munkaviszony, mondjuk napi 2 órás, akkor illene erre megadni az arányos minimálbér-részt.   
 
 

Őstermelő családi gazdaság tagja olyan szülő aki betöltette a 78 életévét és nem kap semmilyen nyugellátást, háztartási dolgozó. Mi a járulék alapja? Kell-e egészségügyi szolgáltatási díjat fizetni?
Mivel nyugdíjat nem kap, elvileg kellene egészségügyi szolgáltatási járulékot. Kivéve, ha az erre rendszeresített nyomtatványon bejelenti az egészségbiztosítási feladatokat ellátó szervhez, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és nyilatkozik arról, hogy a minimálbér 30 százalékát elérő jövedelme nincsen.

Többes vállalkozó esetén főszabály, ha egyéni és társas vállalkozó is, az egyéni vállalkozás az első a járulékfizetés szempontjából. Ha KATA-s egyéni vállalkozó, akkor is érvényesül-e a főszabály?
Többes vállalkozói jogviszonyról csak a társadalombiztosítási törvényen belül beszélünk. A katás jogviszony nem tartozik ide. Ha a Tb-s társas vállalkozása alapján biztosított, a Katás egyéni vállalkozói jogviszonya nem, főállású kisadózói státusz, itt csak a havi 25 ezer forintos tételes adót kell fizetni.

40 órás munkaviszonyban lévő szeretne mellékállásban egyéni vállalkozást indítani. Ő csak a kivét után fizet adót és járulékokat, Szochot vagy ha nincs bevétel akkor minimálbér után is? 
Vélhetően nem katás egyéni vállalkozásról lenne szó, erre utal a kivét szó. Ha nincs bevétel, nincs se járulék, se Szocho.

A szerzői jogdíj-személyes közreműködési rész, nem éri el a minimálbér 30%-át, nincs TBJ járulék. Szocho van, de KIVA is van? A KIVA törvény a TBJ alapot veszi mérvadónak, de ha nem biztosított, akkor van-e KIVA? Illetve: ha van SZOCHO, akkor annak az alapja a költséghányaddal csökkentett adóalap lesz?
Ha a személyes közreműködői rész (egyébként járulékalapot képez jövedelem: ez egyébként az, amit az adóelőleg számításánál figyelembe kell venni) nem éri el a minimálbér 30 százalékát, akkor járulék fizetés nincs. Szocho azonban van. Alap, ami az összevont adóalapba az adóelőleg számításánál figyelembe veendő. Vagy 90 százalékos költséghányad, vagy az igazolt és elszámolható költséggel csökkentett.

Biztosított őstermelő, nyugdíjasnak minősül-e, ha még nem igényelte meg a nyugdíját? Szerezhet-e ezidő alatt szolgálati időt?
Nem kötelező Magyarországon nyugdíjba menni, amíg nem kéri és nem kapja a nyugdíjat nem minősül nyugdíjasnak, elvileg szerezhet további szolgálati időt. 

Dr. Futó Gábor