A jelenlegi fix összegű bevételi értékhatár helyett egy rendszeres valorizálást biztosító, az éves minimálbér változását lekövető szabály kerül bevezetésre, egyszerűsödik a jövedelem megállapításához szükséges átalányköltség-hányadok rendszere és mentesül a személyi jövedelemadó alól az éves minimálbér felét el nem érő átalányban meghatározott jövedelem. 

Jogos a kérdés, hogy lehet-e ez kiút a KATÁS vállalkozókat terhelő 40-os  különadó elől?

Amennyiben a 200 000 Ft/hó minimálbért vesszük alapul, akkor 24 000 000 Ft (200 000 Ft/hó x 12 hónap x 10) bevételi limitig lehet majd alkalmazni az átalányadót, míg kereskedelmi tevékenység esetében az értékhatár 120 000 000 forint lenne (200 000 Ft/hó x 12 hónap x 50).

A jogalkotó nem titkolt célja, hogy a bevételi értékhatár növelésével egy, a kisadózó vállalkozások tételes adójával (továbbiakban: KATA) szemben versenyképes alternatívát kínáljon, ez által is visszavezetve a „normál” adózás – vagy inkább társadalombiztosítás – rendszerébe az egyéni vállalkozókat. 

Éppen ezért az egyéni vállalkozó a KATA szerinti adóalanyisága megszűnése bejelentésével(!) egyidejűleg az átalányadózására vonatkozó rendelkezések alkalmazására is nyilatkozatot tehet, feltéve, hogy a bejelentés időpontjában megfelel az Szja tv-ben foglalt valamennyi feltételnek.

Fontos kiemelni, hogy év közben a KATA szerinti adózásból kizárólag saját elhatározás alapján kilépő (!) egyéni vállalkozót illeti meg az átalányadózás választásának joga, mely esetben a bevételi értékhatárokat – hasonlóan az év közben kezdő vállalkozóhoz – időarányosan kell figyelembe venni.