A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete létrehozásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXXV. törvény egy új szövetkezeti formát hozott létre. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Sztv.) III. Fejezete a 2021. július 1-jétől a következő alcímmel egészül ki: „a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete”.

Az új szövetkezeti forma jellemzői

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete olyan speciális szövetkezet, amelynek célja nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban (gyed) vagy gyermekgondozást segítő ellátásban (gyes) részesülők vagyoni, szociális, kulturális helyzetének előmozdítása, lehetőséget biztosítva arra, hogy a tagok rugalmas keretek között a foglalkoztatásba bekapcsolódjanak, illetve abban újra részt vehessenek, közösséghez tartozhassanak. Más ellátás (például gyermeknevelés támogatás, ápolási díj), illetve személy (például nagyszülő) nem jöhet szóba.   

A törvényből kiderül, hogy elsősorban a kevésbé tanult kismamákkal számol. 

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének kiemelt célja, hogy elősegítse a tagok között a kisgyermekek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó tudás- és ismeretanyag átadását, valamint tapasztalatcserét, ezen túlmenően pedig hozzásegítse tagjait a kisgyermekek gondozását, nevelését érintő új ismeret- és tudásanyag megszerzésének lehetőségéhez.

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete minden olyan tevékenységet gyakorolhat, amelyet jogszabály nem tilt és egybeesik az előbb meghatározott célkitűzésekkel. A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének csak természetes személy (ember) tagjai lehetnek. A szövetkezet tagjainak legalább 90 százaléka olyan természetes személy, aki nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül. 

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja. Tehát valamilyen munkavégzés valamilyen formában kötelező. 

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjának társadalombiztosítási jogállása

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019.  évi CXXII.  törvény (Tbj.) szerint e szövetkezet tagja akkor biztosított, ha személyes közreműködése munkaviszonyon, vagy megbízási jogviszonyon, vagy vállalkozási jellegű jogviszonyon alapul (az adott jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint). Ezt a szabályt nem kell alkalmazni arra a gyed-ben, gyes-ben részesülő tagra, aki egyéb jogcímen biztosított, kivéve, ha ez a magánszemély munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerint, például megbízási, vállalkozási szerződés alapján vagy választott tisztségviselőként biztosított.

Az új szabály értelmében tehát a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagjának személyes közreműködése főszabály szerint nem keletkeztet a társadalombiztosítási törvény szerinti biztosítotti státuszt. 

Ugyanakkor biztosítottnak minősül az a tag, aki nem rendelkezik munkaviszonnyal, vagy más, biztosítással járó jogviszonnyal (időközben megszűnt, vagy nem is volt munkaviszonya, ilyen jogviszonya).

Egyéb közterhek

Személyi jövedelemadó

A tag személyes közreműködése ellenében kapott juttatása nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, így az az összevont adóalap részeként adóköteles.

Mentes a személyi jövedelemadó alól: 
a) az említett ellátásban részesülő tag személyes közreműködésének ellenértékeként juttatott élelmiszer, a szövetkezetben előállított javak, vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel, melyeknek értéke együttesen havonta a minimálbér összegét nem haladhatja meg (a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát),
b) a szövetkezet által támogatásként vagy segélyként a tagnak juttatott, élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány, legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben.
A juttatott élelmiszerek vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítéskor alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.

Szociális hozzájárulási adó
Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a szövetkezetnek a gyed-ben, gyes-ben részesülő tagjával fennálló jogviszonyra tekintettel kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó-, (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem után. 

Szakképzési hozzájárulás

A szövetkezet szakképzési hozzájárulást sem fizet. 

Illeték

A szövetkezet cégbejegyzési eljárása illetékmentes.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle szeptemberi számában olvashatják)