1.    A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló rendelet módosítása értelmében a jogi személy döntéshozó szervének ülése - ideértve küldöttgyűlést és a részközgyűlést is - már a tagok személyes részvétele mellett is megtartható. Ha a  veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig a  jogi személy ügyvezetése a  veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával a  döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben határozott, e  döntést legkésőbb 2021. október 15.  napjára összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés  napirendjére kell tűzni. (289/2021. (V. 31. ) Korm. rendelet, Magyar Közlöny 99. szám)

2.    Kiegészült több, szaktanácsadással kapcsolatos tevékenységekkel az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke. (6/2021. (V. 31.) MvM rendelet, Magyar Közlöny 99. szám)

3.    Kihirdették az egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról szóló kormányrendeletet. A rendelet mellékletében meghatározott termékeket (pl. evőeszköz, tányér, szívószál stb.) 2021. július 1-től tilos forgalmazni. Tilos azon könnyű műanyag hordtasak forgalomba hozatala is, amelynek falvastagsága 15 mikron és a  feletti, a biológiailag lebomló műanyagból készült kivételével. (301/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet, Magyar Közlöny 100. szám)

4.    Megjelent a 2022. évi munkaszüneti napok körüli munkarendet szabályozó rendelet. (23/2021. VI. 1.) ITM rendelet, Magyar Közlöny 100. szám)

5.    Létrehozták az építőipari kivitelezési tevékenységekhez kapcsolódó foglalkoztatás átláthatóságának elősegítése érdekében Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszert.  Az informatikai rendszer („Üvegkapu”) az építőipari foglalkoztatás nyomon követése érdekében folyamatosan rögzíti az építési munkaterületre való be- és kilépések adatait és nyilvántartja a munkavégzés céljából tartózkodásra jogosult foglalkoztatottakra vonatkozó egyéb adatokat. (2021. évi LXIII. törvény, Magyar Közlöny 102. szám)

6.    Az uniós jogharmonizáció keretében kihirdették a fizetésképtelenné váló vállalkozások (adós) szerkezetátalakítására vonatkozó szabályokat. Az  adós a  fizetésképtelenné válás valószínűsége esetén szerkezetátalakítást határozhat el. A  szerkezetátalakítás célja, hogy az adós egyes hitelezőivel vagy valamennyi hitelezőjével olyan szerkezetátalakítási tervet fogadjon el és hajtson végre, amellyel megelőzhető az adós jövőbeli fizetésképtelensége, illetve biztosítható a működőképessége. A bírósági polgári nemperes szerkezetátalakítási eljárás  a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik. (2021. évi LXIV. törvény, Magyar Közlöny 102. szám)

7.    A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló rendelet szerint a polgármesterek kivételes hatásköre megszűnik, a települési önkormányzat képviselő-testülete, a  fővárosi, megyei közgyűlés, illetve ezek bizottsága feladat- és hatáskörét veszélyhelyzetben újra maga gyakorolhatja. (307/2021. (VI. 5.) Korm. rendelet, Magyar Közlöny 103. szám)

LexPraxis Szerkesztőség