Az Áfa törvény szerint ja alapján az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (TESZOR’15 56.10-ből) adómértéke az adó alapjának 5 százaléka [Áfa tv. 82. § (2) bekezdés és a 3. számú melléklet II. rész 3. pont].

Az ügylet akkor tartozik a kedvezményes adómérték alá, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:   

    az Áfa tv. szerinti szolgáltatásnyújtás valósul meg,
    ez a szolgáltatás a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) besorolási rendje szerint a TESZOR’15 56.10 alá tartozik, mely lehet
    o TESZOR’15 56.10.11 Ételszolgáltatás teljes kiszolgálással (a 2019. június 30-áig alkalmazandó besorolás szerint SZJ 55.30.11 Éttermi, cukrászdai szolgáltatás)
    o TESZOR’15 56.10.12 Ételszolgáltatás vasúti étkezőkocsiban, hajón (a 2019. június 30-áig alkalmazandó besorolás szerint SZJ 55.30.12 Étkeztetés járművön)
    o TESZOR’15 56.10.13 Önkiszolgáló ételszolgáltatás (a 2019. június 30-áig alkalmazandó besorolás szerint SZJ 55.30.13 Önkiszolgáló étkeztetés)
    o TESZOR’15 56.10.19 Egyéb ételszolgáltatás (a 2019. június 30-áig alkalmazandó besorolás szerint SZJ 55.30.14 Egyéb étkezőhelyi szolgáltatás)
    a szolgáltatás étel- és/vagy helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra vonatkozik.

Az üzemi étkeztetés besorolása

    Az üzemi étkeztetés statisztikai besorolása TESZOR’15 56.29.20, így az üzemi vagy munkahelyi étkeztetés, ha jellegét tekintve szolgáltatásnyújtásnak is minősül az áfa rendszerében, a fentiekből következően nem tartozhat az 5%-os adómérték alá, így az általános, 27%-os adókulccsal adózik.

A KSH az egyes vendéglátóipari egységek tevékenysége vonatkozásában az alábbi jellemzők alapján végzi el az üzemi/munkahelyi étkeztetést is végzők tevékenységének besorolását:

    kinek nyújt szolgáltatást, mely személyekből áll a vendégkör, milyen keresletet kíván kielégíteni;
    szerződéses kapcsolatban állnak-e a munkáltatóval, a munkáltató maga üzemelteti-e a vendéglátó egységet;
    a vendéglátó egység honnan közelíthető meg.

A zárt vendéglátó egység: 27 százalék

A besorolás a fenti elhatároló szempontok alapján megkülönbözteti a zárt- és nyitott vendéglátó egységeket.

Zárt vendéglátó egység az olyan zárt vendéglátó egység,

    amelynek fő célja/rendeltetése munkavállalók étkeztetése,
    amely például irodaházban, vagy valamely munkáltató székhelyén/telephelyén működik, és ahová az utcáról nincs lehetőség belépni, így külsős személy alapvetően nem veheti igénybe az éttermi szolgáltatást,
    amelyet a munkáltató üzemeltet, vagy a munkáltató (vagy akár az irodaház üzemeltetője) szerződéssel rendelkezik a vendéglátóegységet üzemeltető személlyel a munkavállalók étkeztetésére vonatkozóan,  az étkeztetési szolgáltatásra vonatkozóan TESZOR’15 56.29.20 Üzemi étkeztetés (korábban SZJ’03 55.51.10 Munkahelyi étkeztetés) besorolást kap.

    Ha a vendéglátó egység a zárt vendéglátó egység besorolást kapja, az ott nyújtott étkeztetési szolgáltatás 27%-os adómértékkel adózik.

A nyitott vendéglátó egység: kedvezményes 5 százalék

Nyitott vendéglátó egység az olyan nyitott vendéglátó egység,  

    amelynek a szolgáltatását bárki igénybe veheti,
    amely szabad, korlátozás nélküli bejárással, például utcáról nyíló bejárattal rendelkezik,
    amely – bár akár egy irodaházban működik, de – nem rendelkezik szerződéssel egyetlen munkáltatóval sem (és az irodaház üzemeltetőjével sem) a munkavállalók étkeztetésére vonatkozóan,  az étkeztetési szolgáltatásra vonatkozóan TESZOR’15 56.10 Éttermi és mozgó vendéglátás (korábban az SZJ’03 55.30 Étkezőhelyi vendéglátás kategórián belül a megfelelő) besorolást kap.

Ha a vendéglátó egység a nyitott vendéglátóegység besorolást kapja, akkor az a szolgáltatásnyújtása, mely étel- és/vagy helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra vonatkozik, 5%-os adókulccsal adózik.
Hogyan adózik a vegyes vendéglátó egység?

Vegyes (nyitott és zárt) vendéglátó egység az olyan vegyes (nyitott és zárt) vendéglátó egység,

    amelynek elsődleges célja a munkavállalók étkeztetése, de emellett, másodsorban „külsős” személyek étkeztetését is végzi,
    amely például az irodaházból és közvetlenül az utcáról is megközelíthető,
    amelyet a munkáltató üzemeltet, vagy a munkáltató szerződéssel rendelkezik a vendéglátóegységet üzemeltető személlyel a munkavállalók étkeztetésére vonatkozóan,
    az az étkeztetési szolgáltatásra vonatkozóan kétféle besorolást kap:
    az üzemi étkeztetési tevékenységreTESZOR’15 56.29.20 Üzemi étkeztetés (korábban SZJ’03 55.51.10 Munkahelyi étkeztetés),
    a külsős személyek számára nyújtott étkeztetési szolgáltatásraTESZOR’15 56.10Éttermi és mozgó vendéglátás (korábban az SZJ’03 55.30 Étkezőhelyi vendéglátás kategórián belül a megfelelő).

Ha a vegyes vendéglátó egység mind az étkezőhelyi vendéglátásra, mind az üzemi/munkahelyi étkeztetésre megkapja a vonatkozó besorolási kódot, a helyes adókulcs meghatározásához azt kell vizsgálni, hogy meg tudja-e különböztetni az egyes vendégeket aszerint, hogy munkavállalók vagy „külsős” vendégek.

Ha kétséget kizáróan el tudja különíteni a munkavállalókat a „külsős” vendégektől [például azon az alapon, hogy bizonyos időintervallumban munkavállalók nem, kizárólag „külsős” vendégek étkezhetnek, vagy olyan módon, hogy a munkavállalók kártya/igazolvány felmutatása mellett étkeznek (például kedvezmény igénybevétele érdekében, vagy a fizetés történik alkalmazotti kártyával)], ebben az esetben

    a „külsős” vendégek részére nyújtott, étel- és/vagy helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra vonatkozó szolgáltatásnyújtásra a kedvezményes, 5%-os adómérték alkalmazható,
    a munkavállalók részére nyújtott étkeztetési szolgáltatás pedig 27%-os adókulccsal adózik.

    Ha a vendégek egyértelmű elkülönítése nem megoldható, akkor minden vendég részére nyújtott étkeztetési szolgáltatás 27%-os adómértékkel adózik.

    [Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/9820/2021 – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2440665178/2021.]