A beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése esetén az ügy gazdája az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálata (a továbbiakban: céginformációs szolgálat), azonban a NAV jár el szankciós jogkörben.

Főszabály szerint a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése esetében az állami adóhatóság mulasztás esetén harmincnapos határidő tűzésével felhívást küld a teljesítésre [Art. 220. § (1)-(3) bek.; 227. §; 246. § (5) bek. a) pont; 237. § (1) bek.]. A szabály alól kivétel képeznek a mulasztás időpontjában felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt álló alanyok. Ennek eredménytelensége esetén az adóhatóság ismételt, harmincnapos határidő tűzésével kettőszázezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Amennyiben az adózó a második „lépcsőt” követően sem teljesít, az állami az adóhatóság az adózó adószámát hivatalból törli, emellett erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

A mulasztási bírságot kiszabó határozat meghozatala előtt érkezett igazolási kérelmeket a NAV-nak hatáskör hiánya miatt végzéssel vissza kell utasítania, mivel hatósági jogkör hiányában a céginformációs szolgálat nem járhat el, így nincs lehetőség az adózói kérelmeket hivatalból hatáskörrel rendelkező szervhez áttenni. A határozat meghozatala után érkező kérelmeket a jogorvoslati út szabályai szerint kell figyelembe venni, értékelni.

Az MTI 2021. május 1-jén adott hírt arról, hogy Izer Norbert nyilatkozata értelmében kérelemmel menthető ki a május 31-ei határidő elmulasztása.  2021. május 17-én a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára által kiadott MTI közleményhez kapcsolódóan a NAV hivatalos sajtóközleményt tett közzé a honlapján.

A kérelemmel kimentés lehetősége

A tájékoztató nem véletlenül fogalmaz kérelemként. Ebben az esetben az Air. szerinti formailag kötetlen kérelemben a fenti szabályok mellett adott a lehetőség, hogy az eset körülményeit az érintett adózó feltárja.

Előfordulhatnak olyan esetek, mely túlmutatnak rajta vagy vegyes kérelemnek is minősülhetnek (például fizetési nehézség fogalmazódik meg benne). A törvény a kérelem előterjesztésének módját nagyon szélesen határozza meg. Itt azonban kiemelnénk, hogy azokban az esetekben – ilyen különösen a számviteli beszámoló benyújtására köteles adózó döntő többsége – ahol elektronikus kapcsolattartásra kötelezett személyről van szó, az elektronikus út kötelező.

    A kérelem benyújtható e-papír formában formai kötöttség nélkül.

Formailag alkalmazható a járványügyi indokokat tartalmazó kérelemre a NAV honlapján elérhető „Egyes adókötelezettségek késedelmes teljesítésének (EKKT) kimentésére szolgáló igazolási kérelem minta”.  

Az adóhatóság a kérelmet tartalma szerint bírálja el akkor is, ha az nem egyezik a kérelmező által használt elnevezéssel.

Azoknál a gazdasági szereplőknél, amelyeknél a járványügyi helyzet miatt nem tartható meg az eredeti határidő és a kötelezettség mulasztás önhibájukon kívüli ok miatt áll fenn, megoldást jelenthet a bírság elkerülésére, a határidő megtartottnak tekintésére, ha élnek a lehetőséggel. Fontos tudni, hogy az alkalmazott szabály értelmében, ebben az esetben is az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, ha ennek feltételei fennállnak.