Az 546/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet egyes szabályainak eltérő alkalmazásával kapcsolatos rendelkezéseket határoz meg a veszélyhelyzet idejére. A tavaszi szabályozáshoz hasonlóan a rendelet a személyes találkozások számának csökkentése érdekében lehetővé teszi egyes eljárási cselekmények elektronikus úton történő foganatosítását. Elektronikus útnak minősül a helyi önkormányzat honlapján közzétett részletes szakmai tájékoztató, videókonferencia keretében az érintettek részére tájékoztatás tartása és kérdések megválaszolása, valamint a helyi műsorszolgáltató felületén megjelenő részletes szakmai tájékoztató. A rendelet alapján ilyen formában tartható meg a szakmai konzultáció, a tájékoztatás, a véleménynyilvánítás és az egyeztetés valamint az előzetes és munkaközi tájékoztatás lakossági fóruma.

Az észrevételeket és a javaslatokat szintén elektronikus úton lehet megtenni a közzétételtől vagy a videókonferenciától számított tizenöt napon belül. A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmet szintén kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani és a településképi bejelentési eljárás során az eljárást kezdeményező iratok kizárólag elektronikus úton terjeszthetőek elő. A településrendezési eszközök záró szakmai véleményezése során tartott egyeztető tárgyalás – ideértve a tárgyalásos eljárás során tartott egyeztető tárgyalást is – videókonferencia formájában is megtartható.
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 4. § (1) bekezdése alapján 2021. január 1-től a tulajdonostársak kezdeményezhetik az osztatlan közös tulajdon megszüntetését az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott, a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelemmel. Az 547/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet alapján az ingatlan megosztása iránti eljárással kapcsolatos kérelem nem nyújtható be 2021. január 1-től az ingatlanügyi hatósághoz, annak előterjesztésére csupán a veszélyhelyzet lejártát követően lesz lehetőség.

2021. január 1-től hatályát veszti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (1) bekezdésének b) pontja, amely az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítására hatalmazta fel a települési önkormányzatokat. Az avar és kerti hulladék égetés önkormányzati szabályozására vonatkozó felhatalmazás eltörlésével általánossá vált az avar és kerti hulladék égetésének a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet szerinti tilalma. Az 549/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet viszont a hatályon kívül helyező rendelkezést „visszavonja” azzal, hogy a hatályát vesztő szabályozással megegyező módon a veszélyhelyzet megszűnéséig felhatalmazza a települési önkormányzatokat az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítására. Ezzel összefüggésben az 550/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet visszavonja a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet avar és kerti hulladék nyílt téri égetése önkormányzati szabályozásának hatályon kívül helyezésével összefüggő rendelkezéseit is.

Az 552/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet felhatalmazza a Magyar Államkincstárat, hogy a lakosság koronavírus-fertőzés kockázatának leginkább kitett érintettjei, vagyis az idősek számára az önkéntesen igénybe vehető és ingyenesen biztosított koronavírus elleni védőoltások kiosztásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében tájékoztatást küldjön. A 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítása felhatalmazza a munkáltatót és a munkavállalót, hogy megállapodjanak az üzletben történő munkavégzés során olyan szünet biztosításáról, amely során mellőzhető a maszk használata. A szünet céljára olyan helyiség illetve terület jelölhető ki, amely nem szolgál az üzletben értékesített termékek tárolására, és amelyben vásárló sem tartózkodhat.

Az 509/2020. (XI. 19.) Korm. rendelet az egészségügyben, a nevelési, oktatási intézményekben, a szociális intézményekben és a bölcsődei ellátásban dolgozók SARS-CoV-2 koronavírus kimutatására alkalmas heti rendszerességgel történő teszteléséről rendelkezett. Az 552/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet felhatalmazza az Operatív törzset, hogy a fentiek mellett más „hivatásrendekhez tartozó személyek, szakmacsoportokhoz tartozó személyek, intézményekben foglalkoztatottak, illetve személyi körök” tekintetében is elrendelje a tesztelést. A teszt elvégzése az ő esetükben sem kötelező, arra csak akkor kerül sor, ha a vizsgálat elvégzéséhez az érintett előzetesen hozzájárult, és nem rendelkezik az esedékes szűrővizsgálat kiváltására alkalmas előzetesen elvégzett megfelelő szűrővizsgálati lelettel.

Az 553/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet alapján szabálysértést követ el, aki a járványügyi intézkedések végrehajtását közvetlen és súlyos veszélynek teszi ki azzal, hogy

a)    a közintézmény rendeltetésszerű működését megzavarja, vagy
b)    a közintézményben foglalkoztatottak, ellátottak vagy jogszerűen tartózkodók jogainak érvényesülését vagy kötelezettségeinek teljesítését akadályozza.
Fenntartójától függetlenül közintézménynek minősül az egészségügyi, a szociális, a kulturális vagy az oktatási (köznevelési, szakképzési vagy felsőoktatási) tevékenységet folytató intézmény.

Az 556/2020. (XII. 4.) Korm. rendelet egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről rendelkezik. A rendelet alapján a pénzbeli szociális ellátások és a gyermekek otthongondozási díja esetén a veszélyhelyzet idejére eső esedékes felülvizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig kell elvégezni. A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további 90 nappal, az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából megállapított jogosultság pedig a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig meghosszabbodik.

A gyámhatósági eljárás során a jognyilatkozatokat az ügyfelek – személyes nyilatkozattétel helyett –írásban tehetik meg, a gyámhatóság a tárgyalás megtartását mellőzi. A veszélyhelyzet ideje alatt személyesen megtett jognyilatkozatnak kell tekinteni a kép- és hangkapcsolatot egyidejűleg biztosító elektronikus úton előterjesztett nyilatkozatokat. A gyámhatóság a veszélyhelyzet ideje alatt indokolt esetben eltekinthet a tényállás tisztázásához szükséges környezettanulmány beszerzésétől vagy elvégzésétől.

A rendelet hatálybalépésekor (2020. december 5.) fennálló és a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság időtartama, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatályának időtartama a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig meghosszabbodik. A veszélyhelyzet ideje alatt a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatóknál, intézményeknél és hálózatoknál a működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzést csak különösen indokolt esetben, ellátotti érdekből, valamint járványügyi vagy azzal összefüggő okból tarthat, a Magyar Államkincstár helyszíni ellenőrzést nem tarthat.

A veszélyhelyzet ideje alatt nappali ellátást nyújtó intézmények épületében nyújtott szolgáltatásokat a fenntartó szüneteltetheti azzal, hogy ebben az esetben a szükséges ellátást az ellátottak lakókörnyezetében vagy infokommunikációs eszközökön keresztül kell nyújtani. A nappali ellátást nyújtó intézmények 2020. augusztus 1-jétől a rendelet hatálybalépéséig – vagyis 2020. december 5-ig – a 2020. augusztus 1-jén engedélyezett és befogadott férőhelyszám alapján jogosultak a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra, ha az a fenntartóra nézve kedvezőbb.

Étkeztetés esetében a napi egyszeri meleg étel csak kiszállítással biztosítható. Alapszolgáltatások esetén a napi igénybevételt igazoló ellátotti aláírástól el kell tekinteni. Mindezek a szabályok a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságot nem érintik. A szakosított ellátást nyújtó szociális szolgáltatások nyújtása során a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételektől ellátási érdekből, a fenntartó döntése alapján ideiglenesen el lehet térni.
A települési önkormányzatoknak, illetve a köznevelési és szakképző intézmények nem állami fenntartóinak a szülő, más törvényes képviselő kérelmére – elvitel vagy kiszállítás formájában – a gyermekétkeztetést, kiemelten az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést kell biztosítaniuk a bölcsődéket, a köznevelési és szakképző intézményeket érintően elrendelt zárvatartás, digitális oktatás esetén.

Ha a gyermek a lakóhelyétől eltérő településen jár bölcsődébe, illetve köznevelési vagy szakképző intézménybe, és annak zárva tartása alatt a szülő, más törvényes képviselő a gyermek számára az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést igényli, akkor az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést a gyermek lakóhelye szerinti települési önkormányzat biztosítja, a nem ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést biztosíthatja.

Dr. Balás Endre

LexPraxis Szerkesztőség