CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2021 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

A veszélyhelyzettel kapcsolatban 2020. november 30. és december 6. között kiadott kormányrendeletek
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az 535/2020. (XII. 1.) Korm. rendelet megtiltja a hely adók emelését és új adó bevezetését 2021. évre. Így 2021-ben a települési adó, az építményadó, a telekadó, a kommunális adó, az idegenforgalmi adó és a helyi iparűzési adó mértéke nem lehet magasabb, mint a 2021. december 2-án hatályos önkormányzati adórendeletben megállapított adómérték. A rendelet tiltja új helyi adó és új települési adó bevezetését és a fennálló adómentesség vagy adókedvezmény megszüntetését is.

2020. december 07.

Az 546/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet egyes szabályainak eltérő alkalmazásával kapcsolatos rendelkezéseket határoz meg a veszélyhelyzet idejére. A tavaszi szabályozáshoz hasonlóan a rendelet a személyes találkozások számának csökkentése érdekében lehetővé teszi egyes eljárási cselekmények elektronikus úton történő foganatosítását. Elektronikus útnak minősül a helyi önkormányzat honlapján közzétett részletes szakmai tájékoztató, videókonferencia keretében az érintettek részére tájékoztatás tartása és kérdések megválaszolása, valamint a helyi műsorszolgáltató felületén megjelenő részletes szakmai tájékoztató. A rendelet alapján ilyen formában tartható meg a szakmai konzultáció, a tájékoztatás, a véleménynyilvánítás és az egyeztetés valamint az előzetes és munkaközi tájékoztatás lakossági fóruma.


Az észrevételeket és a javaslatokat szintén elektronikus úton lehet megtenni a közzétételtől vagy a videókonferenciától számított tizenöt napon belül. A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmet szintén kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani és a településképi bejelentési eljárás során az eljárást kezdeményező iratok kizárólag elektronikus úton terjeszthetőek elő. A településrendezési eszközök záró szakmai véleményezése során tartott egyeztető tárgyalás – ideértve a tárgyalásos eljárás során tartott egyeztető tárgyalást is – videókonferencia formájában is megtartható.
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 4. § (1) bekezdése alapján 2021. január 1-től a tulajdonostársak kezdeményezhetik az osztatlan közös tulajdon megszüntetését az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott, a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelemmel. Az 547/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet alapján az ingatlan megosztása iránti eljárással kapcsolatos kérelem nem nyújtható be 2021. január 1-től az ingatlanügyi hatósághoz, annak előterjesztésére csupán a veszélyhelyzet lejártát követően lesz lehetőség.


2021. január 1-től hatályát veszti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (1) bekezdésének b) pontja, amely az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítására hatalmazta fel a települési önkormányzatokat. Az avar és kerti hulladék égetés önkormányzati szabályozására vonatkozó felhatalmazás eltörlésével általánossá vált az avar és kerti hulladék égetésének a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet szerinti tilalma. Az 549/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet viszont a hatályon kívül helyező rendelkezést „visszavonja” azzal, hogy a hatályát vesztő szabályozással megegyező módon a veszélyhelyzet megszűnéséig felhatalmazza a települési önkormányzatokat az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítására. Ezzel összefüggésben az 550/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet visszavonja a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet avar és kerti hulladék nyílt téri égetése önkormányzati szabályozásának hatályon kívül helyezésével összefüggő rendelkezéseit is.


Az 552/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet felhatalmazza a Magyar Államkincstárat, hogy a lakosság koronavírus-fertőzés kockázatának leginkább kitett érintettjei, vagyis az idősek számára az önkéntesen igénybe vehető és ingyenesen biztosított koronavírus elleni védőoltások kiosztásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében tájékoztatást küldjön. A 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítása felhatalmazza a munkáltatót és a munkavállalót, hogy megállapodjanak az üzletben történő munkavégzés során olyan szünet biztosításáról, amely során mellőzhető a maszk használata. A szünet céljára olyan helyiség illetve terület jelölhető ki, amely nem szolgál az üzletben értékesített termékek tárolására, és amelyben vásárló sem tartózkodhat.


Az 509/2020. (XI. 19.) Korm. rendelet az egészségügyben, a nevelési, oktatási intézményekben, a szociális intézményekben és a bölcsődei ellátásban dolgozók SARS-CoV-2 koronavírus kimutatására alkalmas heti rendszerességgel történő teszteléséről rendelkezett. Az 552/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet felhatalmazza az Operatív törzset, hogy a fentiek mellett más „hivatásrendekhez tartozó személyek, szakmacsoportokhoz tartozó személyek, intézményekben foglalkoztatottak, illetve személyi körök” tekintetében is elrendelje a tesztelést. A teszt elvégzése az ő esetükben sem kötelező, arra csak akkor kerül sor, ha a vizsgálat elvégzéséhez az érintett előzetesen hozzájárult, és nem rendelkezik az esedékes szűrővizsgálat kiváltására alkalmas előzetesen elvégzett megfelelő szűrővizsgálati lelettel.


Az 553/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet alapján szabálysértést követ el, aki a járványügyi intézkedések végrehajtását közvetlen és súlyos veszélynek teszi ki azzal, hogy


a)    a közintézmény rendeltetésszerű működését megzavarja, vagy
b)    a közintézményben foglalkoztatottak, ellátottak vagy jogszerűen tartózkodók jogainak érvényesülését vagy kötelezettségeinek teljesítését akadályozza.
Fenntartójától függetlenül közintézménynek minősül az egészségügyi, a szociális, a kulturális vagy az oktatási (köznevelési, szakképzési vagy felsőoktatási) tevékenységet folytató intézmény.

Az 556/2020. (XII. 4.) Korm. rendelet egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről rendelkezik. A rendelet alapján a pénzbeli szociális ellátások és a gyermekek otthongondozási díja esetén a veszélyhelyzet idejére eső esedékes felülvizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig kell elvégezni. A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további 90 nappal, az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából megállapított jogosultság pedig a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig meghosszabbodik.


A gyámhatósági eljárás során a jognyilatkozatokat az ügyfelek – személyes nyilatkozattétel helyett –írásban tehetik meg, a gyámhatóság a tárgyalás megtartását mellőzi. A veszélyhelyzet ideje alatt személyesen megtett jognyilatkozatnak kell tekinteni a kép- és hangkapcsolatot egyidejűleg biztosító elektronikus úton előterjesztett nyilatkozatokat. A gyámhatóság a veszélyhelyzet ideje alatt indokolt esetben eltekinthet a tényállás tisztázásához szükséges környezettanulmány beszerzésétől vagy elvégzésétől.


A rendelet hatálybalépésekor (2020. december 5.) fennálló és a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság időtartama, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatályának időtartama a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig meghosszabbodik. A veszélyhelyzet ideje alatt a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatóknál, intézményeknél és hálózatoknál a működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzést csak különösen indokolt esetben, ellátotti érdekből, valamint járványügyi vagy azzal összefüggő okból tarthat, a Magyar Államkincstár helyszíni ellenőrzést nem tarthat.


A veszélyhelyzet ideje alatt nappali ellátást nyújtó intézmények épületében nyújtott szolgáltatásokat a fenntartó szüneteltetheti azzal, hogy ebben az esetben a szükséges ellátást az ellátottak lakókörnyezetében vagy infokommunikációs eszközökön keresztül kell nyújtani. A nappali ellátást nyújtó intézmények 2020. augusztus 1-jétől a rendelet hatálybalépéséig – vagyis 2020. december 5-ig – a 2020. augusztus 1-jén engedélyezett és befogadott férőhelyszám alapján jogosultak a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra, ha az a fenntartóra nézve kedvezőbb.


Étkeztetés esetében a napi egyszeri meleg étel csak kiszállítással biztosítható. Alapszolgáltatások esetén a napi igénybevételt igazoló ellátotti aláírástól el kell tekinteni. Mindezek a szabályok a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságot nem érintik. A szakosított ellátást nyújtó szociális szolgáltatások nyújtása során a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételektől ellátási érdekből, a fenntartó döntése alapján ideiglenesen el lehet térni.
A települési önkormányzatoknak, illetve a köznevelési és szakképző intézmények nem állami fenntartóinak a szülő, más törvényes képviselő kérelmére – elvitel vagy kiszállítás formájában – a gyermekétkeztetést, kiemelten az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést kell biztosítaniuk a bölcsődéket, a köznevelési és szakképző intézményeket érintően elrendelt zárvatartás, digitális oktatás esetén.


Ha a gyermek a lakóhelyétől eltérő településen jár bölcsődébe, illetve köznevelési vagy szakképző intézménybe, és annak zárva tartása alatt a szülő, más törvényes képviselő a gyermek számára az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést igényli, akkor az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést a gyermek lakóhelye szerinti települési önkormányzat biztosítja, a nem ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést biztosíthatja.

Dr. Balás Endre

LexPraxis Szerkesztőség

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

17

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR