SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

 

A személyi jövedelemadózásban a „súlyosan fogyatékos személyeket” megillető személyi kedvezmény összevont adóalapot csökkentő kedvezménnyé válik. A jogosultsági feltételek és a megspórolható kedvezmény összege nem változik.

 

A javaslat megszünteti a költségvetési szervek és az egyéb munkáltatók által biztosított béren kívüli juttatás adókötelezettségével összefüggésben meghatározott ún. rekreációs keretösszegek közötti különbséget. 2021. január 1-jétől minden munkáltató esetében egységesen évi 450 ezer forint feletti összegben adott juttatás keretösszeg feletti része minősül egyes meghatározott juttatásnak.

 

A hatályos szabályok szerint a kisvállalkozások adókedvezményének mértéke attól függ, hogy mikor került sor a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzését szolgáló hitelszerződés megkötésére. Jelenleg a kamat teljes összege csak a 2017. január 1-jét követően felvett hitelek esetében vehető figyelembe kedvezményként. A javaslat törli az időkorlátot megállapító szabályt, és lehetővé teszi a hitelszerződés megkötésének időpontjától függetlenül a kamat teljes összegének érvényesítését.

 

TÁRSASÁGI ADÓ

 

A javaslat szerint 2021. január 1-jétől a fejlesztési tartalékképzés alapján igénybe vehető társasági adóalap-csökkentő tétel az adóévi adózás előtti nyereség összegéig vehető igénybe. A 10 milliárd forintos korlát megszűnik.

 

A számviteli törvény módosulására tekintettel hatályon kívül helyezésre kerül az a rendelkezés, amely a társasági adóalap csökkentését írja elő a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedése esetén. Az osztalékot megállapító társaság tagjára vonatkozó adóalap növelés alóli mentesülés pedig megszűnik.

 

Általános jelleggel szigorodnak a telephely keletkezésének szabályai.

 

A törvényjavaslat alapján személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét nem lehet igénybe venni, kivéve a jogszabályban meghatározottak szerinti nagy rakodóterű személygépkocsi esetében.

 

A javaslat alapján az ellenőrzött külföldi társasági minőséggel összefüggő osztalékra, tőkekivonásra vonatkozó társasági-adóalap módosító tétel kerül kiegészítésre annak érdekében, hogy a valódi jogügyletekhez kapcsolódó rész mentesülhessen az adózás alól.

 

KISVÁLLALATI ADÓ

 

A kisvállalati adó árbevételi korlátja és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára 3 milliárd forintra emelkedik. Ezzel összhangban a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének árbevételi határa 6 milliárd forintra emelkedik.

 

A hatályos szabályozás szerint az adózónak le kell adóznia a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel a társasági adóra történő áttéréskor a kisvállalati adó hatálya alatt képződött, de kisvállalati adóval nem terhelt összeget. A javaslat ezen szabályt pontosítja egy általánosabb jellegű rendelkezés bevezetésével.

 

A javaslat szerint nem szűnik meg a kisvállalati adóalanyiság, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított a naptári év utolsó napján az 1 millió forintot meghaladó adótartozását az adóalany az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti. Az állami adó- és vámhatóság ez esetben visszavonja a megszűnésről rendelkező határozatát.

 

KATA

 

A módosító javaslat kiegyenlítő szorzót iktat be a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló külföldi jogi személytől származó bevétel, illetve a külföldi kifizetőtől származó 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel esetében, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a 40 százalékos mértékű adó nem a kifizetőt, hanem a kisadózó vállalkozást terheli. Az adó alapja nem a 3 millió forintot meghaladó bevételrész egésze, hanem annak 71,42 százaléka.

 

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

 

A törvényjavaslat szerint a jövőben az adóhatóság készíti el a hozzá beérkező számlaadatok birtokában a vállalkozások számára az áfa bevallás tervezetét (eÁfa), tovább csökkentve ezáltal a vállalkozások adminisztratív terheit. Az eÁfa – az eSZJA-val ellentétben – csak az érintett adózók aktív közreműködésével minősülhet bevallásnak, az adózóknak a levonható adóról számlánként dönteniük szükséges. Az áfa bevallás tervezetének adóhatóság általi elkészítése elsősorban a kisadózók számára eredményez jelentősebb adminisztráció csökkentést. A javaslat tartalmazza azokat a módosításokat, melyek egyrészt szükségesek az eÁfa megvalósításához, másrészt megkönnyítik annak elkészítését és egyben modernizálják a jelenlegi bizonylatolási szabályokat.

 

A törvényjavaslat alapján 2021. január 1-jétől lehetővé válik az adóalap utólagos csökkentése azon behajthatatlan követelések vonatkozásában is, amelyek esetében a vevő (adós) nem minősül áfaalanynak.

 

A törvényjavaslat az ún. e-kereskedelemre vonatkozó uniós áfa csomag 2021. július 1-jétől hatályba lépő módosításait is átülteti a hazai szabályozásba.

A módosítások négy nagy területet ölelnek fel:

–    Közösségen belüli távértékesítés szabályainak változása,
–    kis értékű import küldemények áfa mentességének eltörlése,
–    az elektronikus kereskedelmet elősegítő elektronikus platformok adófizetésre kötelezetté tétele, valamint nyilvántartási kötelezettségük előírása, és
–    az egyablakos rendszer adaptálása az új típusú adófizetési kötelezettségek teljesítéséhez.

 

JÖVEDÉKI ADÓ

 

A jövedéki adózás legjelentősebb változása, hogy a bérfőzés jövedéki adókulcsa 0-ra csökken, a bérfőzés gyakorlatilag adómentessé válik. A gyümölcstermesztő háztartások saját fogyasztását szolgáló magánfőzés intézménye 2021. január 1-jétől ismét adómentessé válik. Az évente előállítható mennyiség továbbra is 86 liter marad háztartásonként, tekintettel arra, hogy a háztartás saját fogyasztását szolgáló magánfőzött párlat esetében továbbra sincs meghatározva alkoholtartalom ellenőrzési kötelezettség, és ez a mennyiség arányos a bérfőzés 43 liter tiszta alkohol mennyiségben meghatározott adókedvezményre jogosító éves felső korlátjával.

 

A magánfőzés adómentessé válásával a párlat adójegy intézménye megszűnik. A főzésről előzetesen továbbra is bejelentést kell tenni az állami adó- és vámhatósághoz, amely a bejelentett mennyiségről a termék eredetét igazoló magánfőzött párlatszármazási igazolást állít ki. A magánfőzés szabályainak betartását továbbra is az önkormányzati jegyzők jogosultak ellenőrizni, a jogsértések esetére kialakított szankciórendszer változatlan marad.

 

Az uniós irányelv cigarettára meghatározott adóminimumának teljesítése érdekében két lépcsőben, 2021. január 1-jén és április 1-jén emelkedik a cigaretta jövedéki adómértéke, valamint a termékhelyettesítő jellegre tekintettel, ahhoz igazodóan a többi dohánygyártmány jövedéki adómértéke.

 

Megszűnik számos bejelentési, nyilvántartásba-vételi kötelezettség, így pl.: a kereskedelmi gázolaj utáni adó-visszaigényléshez kapcsolódó előzetes nyilvántartásba-vételi kötelezettség.

Az adminisztrációs és gazdálkodói terhek csökkentését szolgálja több módosítás, így pl.: az új típusú dohánygyártmányok esetében is azonos időpontban keletkezik az áfa és jövedéki adóbevallási, -befizetési kötelezettség; a gazdálkodó által kezdeményezett készletfelvétel esetén a megállapított hiány után, hatósági jelenlét esetén sem kell bírságot fizetni, csak adót; rugalmasabbá válik az egyedi veszteségmegállapítás.

 

HELYI ADÓK

 

A törvényjavaslat rögzíti a kapcsolt felek közti ügyleteknél a szokásos piaci ár alkalmazásának kötelezettségét, ha az ügylet hatással van akár a nettó árbevételre, akár a nettó árbevételcsökkentő költségre, ráfordításra. A szokásos piaci ár miatti kiigazítás azokra a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik, amelyek számára a Tao. törvény előírja e kötelezettséget. A javaslat szerint – összhangban a Tao. törvénnyel – csak akkor lehetséges az adóalap csökkentését eredményező korrekció, ha a vállalkozó rendelkezik üzleti partnere azon nyilatkozatával, miszerint az üzleti partner is azonos összegű, ellentétes irányú iparűzési adóalap-korrekciót végez.

 

A javaslat megszünteti a 30 napon túli építőipari tevékenység után fennálló ideiglenes helyi iparűzési adókötelezettséget. Fennmarad ugyanakkor az a Htv-beli rendelkezés, mely szerint azon vállalkozásnak, amely valamely településen adóéven belül 180 napot meghaladóan végez építőipari tevékenységet, az adott településen állandó jellegű iparűzési adókötelezettséget eredményező telephelye jön létre.

 

A hatályos szabályozás szerint az iparűzési adóalap-megosztás ún. eszközérték alapú megosztási módszere alapján a gépjárműveket annál a telephely szerinti településnél kell figyelembe venni, ahol azokat jellemzően tárolják. A javaslat értelmében módosul a Htv. iparűzési adóalapmegosztást szabályozó melléklete. A javaslat szerinti módosítás 2021-től azt fogja rögzíteni, hogy a gépkocsit bérbe-, lízingbe adók esetén az iparűzési adóalap-megosztásnál e gépkocsik eszközértékét a székhelyen, telephelyen felmerült személyi jellegű ráfordítás arányában kell kimutatni.

 

GÉPJÁRMŰADÓ

 

A hatályos szabályok szerint a gépjárműadóban az adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el. Magyarország 2021. évről szóló költségvetési törvénye értelmében a gépjárműadóból, mint központi adóból származó bevétel 2021-től teljes egészében a központi költségvetést illeti meg. Ezért az önkormányzatoknak ezen adónemből érdemi bevételük nem lesz, ugyanakkor az adóztatás költségét az önkormányzatok viselnék. Erre figyelemmel a javaslat a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban az adóhatósági jogkört áttelepíti az adótárgy gépjármű tulajdonosa, üzembentartója szerint illetékes önkormányzati adóhatóságtól az állami adóhatósághoz.

 

TURIZMUSFEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS

 

A törvényjavaslat megszünteti a hozzájárulás-köteles szolgáltatás közvetített szolgáltatásként való nyújtásakor fennálló hozzájárulási kötelezettséget.

 

ADÓIGAZGATÁS

 

A fizetési kedvezmények összeghatára jelentősen megemelkedik annak érdekében, hogy biztosítva legyenek azoknak a tartozásoknak a megfizetése, amely tartozások már ismertek az adóhatóság előtt.

 

2020. január 1-jétől a megbízható adózók évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi automatikus részletfizetési lehetőséget vehetnek igénybe a jelenleg legfeljebb 1,5 millió forint összegű adótartozás helyett legfeljebb 3 millió forintos tartozás esetén. A természetes személyek 500 ezer forint összegű adótartozás helyett 1 millió forintra vehetnek majd igénybe évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést.

 

A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személyek az általuk 6 hónapra, 200 ezer forintos összegre igénybe vehető automatikus részletfizetést 12 hónapra, 500 ezer forintos összegre kérhetik a személyi jövedelemadó bevallásukban.

 

2018. január 1-jétől az adóhatóság a kezdő vállalkozásoknak az adószám megállapítását követő 30 napon belül szóban vagy írásban ingyenes tájékoztatást nyújt az adókötelezettségekről, az azok teljesítését segítő információk elérhetőségéről és személyes kapcsolatfelvételt (mentorálást) kezdeményez. A mentorálás időtartama a kapcsolatfelvétel kezdeményezésétől számított 6 hónapig tart. A törvényjavaslat ezt a 6 hónapos időtartamot 12 hónapra emeli.

 

Az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat számos, további módosítást tartalmaz. Cikkünkben a legfontosabb változásokat gyűjtöttük össze. A törvényjavaslat elfogadását követően a honlapunkon és kiadványainkban is részletesen olvashatnak majd a vállalkozásokat, az egyéb szervezeteket, illetve a magánszemélyeket érintő változásokról.

 

(Adópraxis Szerkesztőség)

 

Lezárva: 2020. október 14.

 

 

Szeretnék ilyen híreket kapni >>