A kérdést előadó ügyfelünk 1956-ban született, határőrtiszt volt, és a határőrség megszűnésekor szolgálati nyugdíjra vált jogosulttá, amelyet igénybe is vett, nyugdíjas lett. A határőrség 2007-ben megszűnt. Valaha a fegyveres erők hivatásos állományú tagjai az idevonatkozó törvények szerint, még jóval az általános öregségi nyugdíjra jogosító korhatár előtt, a civilek nyugdíjához képest igen előnyös feltételekkel nyugdíjra váltak jogosulttá. Az egyik ilyen előny, hogy a nyugdíjalapot képező keresetet nem nettósították (például nem csökkentették a személyi jövedelemadó összegével) a civilekét azonban igen, holott a szolgálati nyugdíj is ugyanolyan adóterhet nem viselő járandóság volt, mint a sima öregségi nyugdíj.

Ezeket a korhatár előtti nyugdíjakat azonban 2012. január 1-jétől megszüntették, aki már ilyenben korábban részesült, annak ellátását átalakították szolgálati járandósággá. Ami ugyan nem nyugdíj, de évente ugyanúgy emelkedik, mint az öregségi nyugdíj.

Az átalakításkor azonban a szolgálati nyugdíjat csökkentették a személyi jövedelemadó összegével, és ilyen csökkentett összegben folyósították tovább, immár szolgálati járandóság címen.

Az adott fegyveres erőkre vonatkozó törvény tételesen felsorolta, hogy milyen esetekben nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege.

A szolgálati járandóságot azonban az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból átalakítják öregségi nyugdíjjá, tehát ezt kérelmezni sem kell. Egy 1956-ban született személy öregségi nyugdíjra jogosító korhatára a 64. életév betöltését követő 183. nap. Aki 1956 első felében született, az már vagy betöltötte a nyugdíjkorhatárt, vagy hamarosan be fogja tölteni.

Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. Tehát a szolgálati járandóságban részesülő volt határőr nyugdíja jelentősen megemelkedik a volt szolgálati járandóságához képest (akár havi 50.000 forinttal is), anélkül, hogy ez ügyben tennie kellene valamit is.

Ettől kezdve minden tekintetben saját jogú nyugdíjas személynek minősül, keresőtevékenységet korlátozás nélkül végezhet (bár megjegyezzük, hogy az állami szférában igen korlátozott a nyugdíjasok foglalkoztatása).

Az érintettek részére a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága egy tájékoztató levelet küld, melyben a vonatkozó jogszabályok ismertetése mellett jelzi a jogosultság időpontját és felhívja a figyelmet az új megállapítás lehetőségére is. Ez utóbbi azok számára lehet érdekes, akik a szolgálati járandóság mellett (2012. január 1. után) keresőtevékenységet folytattak, és ezzel további szolgálati időt, nyugdíjalapot képező keresetet szereztek. Mivel a szolgálati járandóság nem minősült nyugdíjnak, keresőtevékenység esetén meg kellett fizetni a járulékot (2020. július 1. előtt a 10 százalékos nyugdíjjárulékot). Az új megállapítás kérelmezésével nem lehet pórul járni, hiszen a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a kedvezőbb összeget fogja továbbfolyósítani. Mivel a jogosultság kezdete általában hó közben esedékes, előfordulhat, hogy az elszámolásra csak a következő utalásnál kerül sor.

dr. Futó Gábor

ügyvéd és társadalombiztosítási szakértő

Lezárva: 2020. szeptember 12.