GAZDASÁGI HÍREK

A járulékfizetési alsó határ és a kisvállalati adó alapja
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az új Tbj. 2020. július 1-jétől bevezette a járulékfizetési alsó határt. A kiva szerint adózó vállalkozásoknál adóalapot képeznek a személyi jellegű kifizetések. Az új szabályozásra tekintettel kérdésként merült fel, hogy mi minősül személyi jellegű kifizetésnek? A tényleges vagy a minimum járulékalap? A válasz közvetlenül az adóhatóságtól érkezett.

2020. október 13.

Adócsomag 2022 Teljes videóanyag >>

 

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 20. § (1) bekezdés b) pontja szerint a kisvállalati adó alapját képezik a személyi jellegű kifizetések. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben.

 

A 2020. július 1-jétől hatályos Tbj. 27. § (1) bekezdés a) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Ugyanakkor a Tbj. 27.§ (2) bekezdése alapján a 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ). Ez azt jelenti, hogy lehetséges olyan eset, amikor a munkavállaló tényleges jövedelme nem éri el a járulékfizetési alsó határt. Ebben az esetben a munkáltató köteles megfizetni a tényleges bér és a minimálbér 30 százaléka közötti különbözetre eső járulékkötelezettséget.

 

A személyi jellegű ráfordítások a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 79. § (1) bekezdése értelmében az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összegek, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összegek, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok.

 

A fentiekben foglaltakat, valamint a számviteli elszámolást alapul véve a kiva alapjánál a tényleges jövedelem összegét indokolt alapul venni, a járulékfizetési alsó határt figyelmen kívül kell hagyni.

 

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2507709429, Pénzügyminisztérium PM/16172/1/2020.]

 

Lezárva: 2020. október 12.

 

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

14

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR