CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2021 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Gyakorlati útmutató a katás vállalkozók adózási könnyítéseihez
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A Kormány a kata szerint adózó, meghatározott tevékenységi körökben munkát végző egyéni és társas vállalkozókat június végéig mentesítette a kata megfizetése alól. Az érintett katás vállalkozók ezen kívül fizetési haladékot és részletfizetési lehetőséget kaptak a március előtt keletkezett adótartozásukra. A kedvezmények érvényesíthetősége kapcsán számos kérdés felmerült, így cikkünkben összefoglaltuk azokat a szabályokat, amelyeket a katás vállalkozók a veszélyhelyzetre tekintettel érvényesíthetnek.

2020. április 17.

A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerint adózó vállalkozásokat a koronavírus terjedése következtében kialakult veszélyhelyzetben megillető kedvezményeket a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.

 

A KATA SZERINTI ADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOKAT MEGILLETŐ EGYIK KEDVEZMÉNY, HOGY AZ ÚN. MENTESÍTETT TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁS 2020. MÁRCIUS, ÁPRILIS, MÁJUS ÉS JÚNIUS HÓNAPRA TEKINTETTEL MENTESÜL A KISADÓZÓ UTÁN A KATA TV. SZERINTI TÉTELES ADÓ MEGFIZETÉSE ALÓL.

 

A mentesülés első alkalommal a 2020. március hónapra vonatkozó, 2020. április 12. napjáig esedékes tételes adóra érvényes. A mentesülés utoljára a 2020. június hónapjára vonatkozó, 2020. július 12. napjáig esedékes tételes adóra lesz érvényesíthető.

 

A mentesített tevékenységek:

1.    taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),
2.    fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),
3.    festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),
4.    egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),
5.    villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),
6.    fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),
7.    előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),
8.    víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),
9.    szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),
10.    épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),
11.    sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),
12.    tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),
13.    általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),
14.    padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),
15.    fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),
16.    előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),
17.    egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),
18.    fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),
19.    konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),
20.    üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),
21.    testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),
22.    egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),
23.    egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),
24.    szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 9200),
25.    idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810),
26.    szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510).

 

A mentesített tevékenységeket a kormányrendelet TEÁOR és TESZOR számokra történő utalással határozza meg.

A TEÁOR a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, a TESZOR pedig a termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere. A TESZOR a termékeket és szolgáltatásokat az ágazati eredetük alapján osztályozza, következésképpen struktúrája a TEÁOR-ra épül, és tartalmilag is megfelel a TEÁOR fogalmainak.

 

A gyakorlatban a társas vállalkozások tevékenységeit a TEÁOR szerint kell azonosítani. Az egyéni vállalkozók esetében azonban nem a TEÁOR szerint, hanem az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (a továbbiakban: ÖVTJ) szerint kell azonosítani a tevékenységet.

 

Az ÖVTJ a Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) és a Termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere (TESZOR) tartalmi meghatározásain alapul, célja az egyéni vállalkozók által üzletszerűen végzett gazdasági tevékenységek TEÁOR-nál részletesebb csoportosítása és megjelenítése. Ennek megfelelően a TEÁOR struktúráját követi, és azt további két-számjegyen az egyéni vállalkozásokra jellemző tevékenységek szerint bontja tovább. Eszerint az ÖVTJ hat számjegyéből az 1-4 számjegy megegyezik a TEÁOR szakmakóddal, az 5. és 6. számjegy pedig egy alábontás, amely részletezi az adott tevékenységet.

 

A Kata tv. szerinti tételes adó alóli mentesüléshez első lépésben azt kell vizsgálni, hogy a vállalkozás – társas vállalkozások esetében a TEÁOR’08 szerint, egyéni vállalkozók esetében az ÖVTJ szerint – végez-e mentesített tevékenységet.

 

A kata szerint adózó, mentesített tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozás abban az esetben mentesül a kisadózó után a tételes adó megfizetése alól, ha a mentesített tevékenység tekintetében 2020. február hónapjában már a Kata tv. hatálya alá tartozott. Eszerint azt kell vizsgálni, hogy a vállalkozás 2020. február hónapjában ténylegesen végzett-e mentesített tevékenységet.

 

Amennyiben a vállalkozás 2020. február 1. napját megelőzően kezdte a tevékenységét, akkor abban az esetben mentesülhet a tételes adó megfizetése alól a 2020. márciustól júniusig terjedő időszakban, ha 2020. február 1. napján a kata hatálya alá tartozott, és egyben februárban bármikor mentesített tevékenységet folytatott.

 

Amennyiben a vállalkozás 2020 februárjában kezdi a tevékenységét, és az állami adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg választja a kata szerinti adózást, akkor szintén mentesülhet a tételes adó megfizetése alól a 2020. márciustól júniusig terjedő időszakban, feltéve, hogy 2020 februárjában mentesített tevékenységet folytatott.

 

A tételes adó megfizetése alóli mentességnek nem feltétele, hogy az adózó a mentesített tevékenységet főtevékenységként végezze.

 

Nem szükséges továbbá az sem, hogy a vállalkozás ebben időszakban (akár februárban, akár márciustól júniusig terjedő időszakban) a mentesített tevékenységből bevételt szerezzen. Előfordulhat például, hogy egy vállalkozás 2020. január és február hónapjában konferenciát szervez 2020. szeptember hónapjára. A vállalkozás a veszélyhelyzet elrendelését követően, március végén a konferencia szervezésétől eláll. Ennek megfelelően a vállalkozásnak a konferencia szervezéséből sem a szervezés időszakában, sem a mentesítés időszakában, sem azt követően bevétele nem származott/származik. Ennek ellenére a vállalkozás mentesül 2020 márciusától júniusáig terjedő időszakra a tételes adó megfizetése alól, mivel teljesül az a feltétel, hogy a mentesített tevékenység tekintetében 2020. február hónapjában már a Kata tv. hatálya alá tartozott.

 

A tételes adó megfizetése alóli mentesség abban az esetben is megilleti az adóalanyt, ha a mentesített tevékenység mellett más tevékenységet is folytat.

 

Kérdés:
Ha van más olyan tevékenysége a kisadózónak, amire nem terjed ki a mentesítés, annak hogyan kell eljárnia?

Válasz:
Az a kisadózó vállalkozás, amely a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdésében foglalt mentesített tevékenységet folytatónak minősül, és 2020. februárjában már a Kata tv. hatálya tartozott e tevékenysége tekintetében, 2020. március-június hónapokra tekintettel mentesül a tételes adó megfizetése alól, akkor is, ha más tevékenységet is végez és az említett hónapokban ebből bevétele is keletkezik.

 

Kérdés:
Egy katás egyéni vállalkozó 2020 februárjában már mentesített tevékenységet folytatott (fodrász), márciusban azonban kibővítette tevékenységi körét egy olyan tevékenységgel, amit a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet nem mentesít (futár), hogy legyen bevétele (tehát nem adóelkerülés volt a célja). Kérdés, hogy ebben az esetben sem kell a tételes adót megfizetni?

Válasz:
A kérdéses esetben a kisadózó tevékenységet váltott, de mivel a mentesített tevékenysége (fodrász) 2020. februárjában már a Kata tv. hatálya alá tartozott, így a mentesség – a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére is figyelemmel – alkalmazható.

 

Kérdés:
Ha a mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet hatályba lépése előtt kikerült a Kata tv. hatálya alól, de 2020. március hónapra vonatkozóan még tételes adófizetési kötelezettséggel érintett, akkor mentesül-e a március hónapra vonatkozó (2020. április 14-én esedékes) tételes adó megfizetése alól?

Válasz:
Ebben az esetben is fennáll a mentesülés, mivel a Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése szerinti mentesülés már a 2020. március hónapra vonatkozó tételes adó megfizetését is érinti, függetlenül attól, hogy a kisadózó a Korm. rendelet hatályba lépése napján (2020. március 24.) már nem tartozik a Kata tv. hatálya alá.

 

A KATA SZERINTI ADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOKAT MEGILLETŐ MÁSIK KEDVEZMÉNY, HOGY A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁS A 2020. MÁRCIUS 1-JE ELŐTT ESEDÉKESSÉ VÁLT KATA TV. SZERINTI ADÓTARTOZÁSÁRA FIZETÉSI HALASZTÁST ÉS RÉSZLETFIZETÉSI LEHETŐSÉGET KAP.

 

A kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Kata tv. szerinti adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig – fizetheti meg. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor a kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.

 

A fizetési halasztás azt jelenti, hogy a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Kata tv. szerinti adótartozás megfizetésének kötelezettsége felfüggesztésre kerül annak a negyedévnek a végéig, amikor a veszélyhelyzet megszűnik.

 

A részletfizetés pedig azt jelenti, hogy a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Kata tv. szerinti adótartozást 10 havi egyenlő részletben kell megfizetni. Az egyes részletek a tárgyhónap 12. napjáig lesznek esedékesek.

 

Ha például a veszélyhelyzet 2020 júniusában szűnik meg, akkor a fizetési halasztással érintett adótartozást 2020. július hónapjától kell megfizetni. Az adótartozás első 1/10-ed része 2020. július 12. napján lesz esedékes.

 

Ha például a veszélyhelyzet 2020 júliusában szűnik meg, akkor a fizetési halasztással érintett adótartozást 2020. október hónapjától kell megfizetni. Az adótartozás első 1/10-ed része ebben az esetben 2020. október 12. napján lesz esedékes.

 

Fontos, hogy az állami adóhatóság 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor – amellett, hogy a kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik – az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.

 

A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet a fizetési halasztást és a részletfizetési lehetőséget a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált adótartozásra biztosítja.

 

A tételes adót a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni, vagyis a 2020. január havi tételes adó 2020. február 12. napján, a 2020. február havi tételes adó 2020. március 12. napján vált esedékessé.

 

Megítélésem szerint a Korm. rendelet szó szerinti értelmezése alapján a fizetési halasztás és a részletfizetési lehetőség a meg nem fizetett, 2020. február havi tételes adóra már nem vehető figyelembe. Azonban a Korm. rendelet szó szerinti értelmezésével ellentétes álláspont olvasható ki az adóhatóság által a járványhelyzet adóintézkedéseivel kapcsolatban közzétett gyakori kérdések és válaszok között közzétételre került kérdésekből és az arra adott adóhatósági válaszokból.

 

Kérdés:
Az a kisadózó vállalkozás, amely nem fizette meg a február havi (2020. március 12-én esedékes) tételes adót, mentesül-e a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése alapján az adófizetés alól, vagy tartozását az 1. § (9) bekezdése értelmében a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól pótlékmentesen, 10 havi részletben fizetheti-e meg?

Válasz:
A Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése alapján a kisadózó vállalkozás február hónapra nem mentesülhet a tételes adó megfizetése alól. A Korm. rendelet 1. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása azonban kiterjedhet a február hónapra vonatkozó tételes adó megfizetésének elmaradásából keletkező adótartozásra is, mivel a kötelezettség már március elseje előtt keletkezett.

Kérdés:
A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (9) bekezdése szerinti részletfizetési szabály vonatkozik-e azokra a Kata tv. szerinti, 2020. március 1-je előtt esedékessé vált tartozásokra, amelyeket 2020. március 1-jét követően megfizettek?

Válasz:
A 2020. március 1-je előtt esedékessé vált, Kata tv. szerinti adótartozást és a meg nem fizetett 2020. február havi tételes adót a NAV az adózó adószámláján ellentételezi, és a veszélyhelyzeti időszakot követően írja elő a részleteket. A tartozások ellentételezése a 2020. március 31-én fennálló állapot alapulvételével történik. Ez azt jelenti, hogy részletfizetéssel azon 288-as adónemen (NAV Kisadózó vállalkozások tételes adója bevételi számla) fennálló tartozások lesznek érintettek, amelyeket 2020. március 31-ig nem fizettek meg. A 2020. március 31-ét követően megfizetett tételek azonban túlfizetésként szerepelnek az adózó adószámláján.

 

Valószínűsíthető, hogy a jogalkotói szándék az volt, hogy a 2020. március 1. napja előtti időszakra tekintettel meg nem fizetett adóra vonatkozzon fizetési halasztás és részletfizetési lehetőség, ezért tartalmazza az adóhatósági válasz, hogy a 2020. február havi adóra alkalmazható a fizetési kedvezmény. Célszerű az adóhatósági tájékoztatásokat folyamatosan figyelemmel kísérni, mert remélhetőleg ez az ellentmondás is megválaszolásra fog kerülni.

 

A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet szerint a fizetési halasztás és a részletfizetési lehetőség a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Kata tv. szerinti adótartozásra , tehát a meg nem fizetett tételes adóra (havi 25 ezer, 50 ezer, illetve 75 ezer forint), valamint a 40 százalékos adóra vonatkozik.

 

Kérdés:
A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (9) bekezdése szerinti részletfizetési szabály a 19KATA bevallásban bevallott, de a 2020. február 25-i határidőig meg nem fizetett 40 százalékos mértékű adóra is kiterjed?

Válasz:
A meg nem fizetett havi tételes adó és a meg nem fizetett 40 százalékos mértékű adó is a Kata tv. szerinti adótartozásnak minősül, ezért alkalmazható erre is a Korm. rendelet 1. § (9) bekezdése szerinti rendelkezés, miszerint a kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Kata tv. szerinti adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben fizetheti meg, az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig.

 

Érdemes kiemelni, hogy a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Kata tv. szerinti adótartozásra vonatkozó fizetési halasztás és részletfizetési lehetőség valamennyi kata szerint adózó egyéni és társas vállalkozást automatikusan (külön kérelem nélkül) megillető kedvezmény, tehát nemcsak a mentesített tevékenységet folytató vállalkozások esetében alkalmazható.

 

GYAKRAN FELMERÜLŐ EGYÉB KÉRDÉSEK

 

1.    Mentesülés hatása a bevételi értékhatár számítására

Kérdés:
A Kata tv. rendelkezései alapján 40 százalékos mértékű adót kell fizetni a katás vállalkozásnak arra a bevételére, ami meghaladja a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és 1 millió forint szorzatát. A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése szerinti, március-június hónapokra mentesülés azt jelenti-e, hogy a bevételi értékhatár számítása során ezeket a hónapokat figyelmen kívül kell hagyni, azaz 8 millió forint lesz az éves bevételi értékhatár, vagy a mentesülés hónapjait ebben a tekintetben nem kell figyelembe venni és a 12 millió forint feletti bevételre kell megfizetni a 40 százalékos mértékű adót?

Válasz:
A Korm. rendeletben nincs arra vonatkozó jogszabályi rendelkezés, hogy a mentesülés csökkentené az éves bevételi értékhatárt. A Korm. rendelet vonatkozó szabálya is csak azt mondja ki, hogy ezen hónapokra nem kell megfizetni a tételes adót, és a kisadózói státusz fennáll, azt nem érinti a fizetés alóli mentesülés. Tehát a mentesítés nem olyan esetnek számít, mint a Kata tv. 8. § (9) bekezdés szerinti adott jogálláshoz, körülményekhez kapcsolódó fizetés alóli mentesülés. A Korm. rendelet szerinti mentesülés tehát nem okozza a bevételi értékhatár csökkenését, azaz az érintetteknél továbbra is 12 millió forint az éves bevételi értékhatár.

 

Mentesülés hatása a társadalombiztosítási ellátásokra és az álláskeresési járadékra

 

Kérdés:
A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése alapján az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés miként befolyásolja a főállású kisadózó munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátásának összegét, valamint a NAV által kiadott álláskeresési járadék igazolás tartalmát, tekintettel arra, hogy a Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése csak a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatban ad iránymutatást?

Válasz:
A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése szerinti mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási és a munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét.

A Kata tv. 10. § (1) bekezdése alapján a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.) meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet.
A Kata tv. 9. § (1) bekezdés c) pontja alapján a kisadózó vállalkozások tételes adója kiváltja a személyi jövedelemadót és a járulékokat is.
A Kata tv. idézett rendelkezései alapján a Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése szerinti tételes adófizetés alóli mentesülés sem a társadalombiztosítási, sem a munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságot és ellátásösszeget nem érinti.
Így az Flt. 36/B. § (1) bekezdése alapján az egyéni és társas vállalkozónak kiadott álláskeresési járadék-igazolásban a NAV a mentesüléssel érintett hónapokra vonatkozó tételes adót megfizetettnek (teljesítettnek) tekinti.

 

(Szerzői megjegyzés: Cikkünkben egyéni vállalkozónak kizárólag az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemélyt tekintjük.)

 

dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász és adószakértő

 

Lezárva: 2020. április 14.

 

 

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

13

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR