GAZDASÁGI HÍREK
A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló köteles a munkáltató rendelkezésére állni és munkát végezni. De! A koronavírus miatti helyzet mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldalán befolyásolhatja a fő kötelezettségek teljesítését.
Előfordulhat, hogy bár a munkavállaló tünetmentes, munkára képes állapotban van, sőt a munkáltatója is tudná foglalkoztatni, mégsem tud dolgozni menni, mert a lakóhelyén karantén elrendelésére kerül sor. Ilyen esetben abból kell kiindulni, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) alapján a munkavállaló ekkor is keresőképtelennek minősül. A törvény szerint ugyanis az is keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá, aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható [Ebtv. 44. § g) pont].
Amint látható, ilyen esetben a keresőképtelenség feltétele, hogy a munkavállalónak nem adható más beosztás, vagy nem küldhető ki más munkavégzési helyre. Ezekre az intézkedésekre a munkavállaló beleegyezésével van mód (Mt. 58. §), de évente legfeljebb 44 munkanap erejéig a munkáltató egyoldalúan is elrendelheti (Mt. 53. §). Ez utóbbi, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás nevű intézmény lényege, hogy a munkáltató egyszerű utasítással tér el a munkaszerződés szerinti munkakörtől vagy munkavégzési helytől. Ha ezzel a munkavállaló a karantén idején is foglalkoztatható (pl. otthonról végzendő munkakör elrendelésével), akkor nem állapítható meg keresőképtelenség. A munkavállaló a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás idejére a ténylegesen ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult [Mt. 53. § (5) bek.]. Ez tehát azt jelenti, hogy ha a ténylegesen ellátott munkakörre magasabb alapbér jár, mint ami a munkaszerződésben szerepel, akkor a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás idejére e magasabb alapbérre jogosult a munkavállaló. Ha viszont alacsonyabb alapbért jelentene a megváltozott munkakör, a munkavállaló alapbére nem csökken. A más munkahelyen való munkavégzés többletköltséget okozhat a munkavállalónak. Természetesen ilyenkor is a munkáltató kötelezettsége, hogy a munkavállalónak megtérítse a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerülő költségeket [Mt. 51. § (2) bek.].
Ha a karantén miatt a munkavállaló foglalkoztatása a fenti eszközökkel sem oldható meg, akkor a munkavállaló keresőképtelennek minősül, és betegszabadságra jogosult, majd táppénzt kaphat, illetve – ezek kimerítése esetén – továbbra is igazoltan hiányzik a munkahelyéről.
LexPraxis Szerkesztőség
További hírek
Ezek lesznek a legfontosabb szja-változások 2025-től
A munkába járás költségtérítésének különös esetei
Kanyarban az Ügyfélkapu kivezetése: folyamatosan frissül...
Így változnak a kisadók 2025-től
Várható munkajogi változások 2025-től
A DÁP alkalmazása 2025-től: jönnek a részletkérdések...
Végelszámolás KIVA alany esetén
Így maradhat minden esetben adómentes a borravaló
Értékesített és lízingelt gépjármű áfája
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
17
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR