SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK
A társasági adóról a kisvállalati adóra történő áttérés esetén gyakori kérdésként merül fel, hogy mi a sorsa a társasági adóalanyiság időszakában képződött eredménytartaléknak. Kötelező-e az osztalék kivétele a kisvállalati adóra történő áttérést megelőzően?
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Kiva törvény) nem rendelkezik arról, hogy a kisvállalati adóra történő áttérés esetén a társasági adóalanyiság időszakában képződött adózott eredményt (eredménytartalékot) osztalékként ki kellene fizetni.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) alapján a 2016. üzleti évtől osztalékként az előző évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék fizethető ki (Szt. 39. § (3) bekezdése). Érdemes megemlíteni, hogy a korábban hatályos számviteli szabályozás éppen fordítva írta ezt elő, a tárgyévi adózott eredményt, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményt lehetett kifizetni osztalékként.
A társaság által megállapított és fizetendő osztalék összegét az erre vonatkozó döntés napjával, a tárgyévet követő üzleti évben kell elszámolni a számviteli nyilvántartásokban. (Az adott üzleti év adózott eredményét a következő üzleti év nyitása után az eredménytartalékba át kell vezetni, a beszámoló elfogadásakor az osztalék fedezete már az eredménytartalékban szerepel.)
Amennyiben a kisvállalati adó alanya a korábbi társasági adóalanyisága időszakában keletkezett adózott eredménye, illetve (szabad) eredménytartaléka terhére határoz az osztalékfizetésről, ennek összege nem képezi a kisvállalati adó alapját, tekintettel a Kiva törvény 20. § (3) bekezdés b) alpontjában foglalt rendelkezésre, mely szerint az adóalap megállapításakor nem kell növelő tételként kell figyelembe venni a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot. A Kiva törvény 23. § (2) bekezdés b) pontja arról is rendelkezik, hogy ezen összeget az adóelőleg megállapítás során sem kell figyelembe venni.
A kisvállalati adókötelezettség szempontjából tehát jelentősége van annak, hogy mely időszakban képződött eredménytartalék terhére fizet a társaság osztalékot, de a számviteli szabályok változására figyelemmel az osztalék forrásául a teljes (az adott adóévi adózott eredménnyel már kiegészített) eredménytartalék szolgál.
Az adókötelezettség megfelelő teljesítése ellenőrzése céljából természetesen az adóalanynak megfelelően igazolnia szükséges, hogy mely időszakban képződött eredménytartalék terhére történt a kifizetés.
dr. Németh Ildikó
jogász és adótanácsadó
További hírek
Ismét élesítik a nemzeti tengelysúlymérő rendszert
Kisteherautó-lízing nyomán felmerülő kérdések
Elvesztett átalányadózás: de mikortól?
A haszonélvezet megszüntetése
A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adattartalma
Otthonról dolgozó, gyesen lévő vállalkozó
Őstermelői támogatás könyvelése
Ügyfélkapu+ a legfontosabb kérdés
Ingatlanközvetítés áfája
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
26
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR