SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Ha a munkavállaló angolosan távozik
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A munkaerőhiány egyik velejárója, hogy a munkavállalók könnyen találnak újabb, jobban fizető, esetleg személyi körülményeiknek, preferenciáiknak jobban megfelelő állást. Ilyenkor meglévő munkahelyüket igyekeznek a lehető leggyorsabban maguk mögött hagyni, hogy a vágyott állást mihamarabb betölthessék. Fennálló munkaviszonyuk jogszerű lezárásáról, a munkaszerződés szerinti felmondási idő kitöltéséről a munkavállalók hajlamosak megfeledkezni.

2019. november 08.

A munkaviszony fenntartásának kikényszerítése

 

A munkáltatónak csekély számban állnak rendelkezésére olyan jogi eszközök, amelyekkel a munkavállalót munkaviszonya fenntartására késztetheti. Ilyen lehet például egy tanulmányi szerződés megkötése vagy egy határozott időre szóló munkaviszony, de kikényszeríteni a munkaviszony fenntartását semmiképp sem tudja.

 

A munkáltató azon elvárása, hogy a munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató által kívánt ideig, illetve időszakban fenntartsa, a munkajog által csekély mértékben támogatott igény. Ennek megfelelően a munkáltató számára alkalmatlan időpontban közölt felmondás nem minősül automatikusan a munkaviszony jogellenes megszüntetésének. A munkáltató ellenben minden esetben joggal várhatja el a munkavállalótól, hogy munkaviszonya megszüntetése kapcsán a jogszabályi követelményeket, illetve a munkaszerződésben vállaltakat megtartsa, neki aránytalan hátrányt a munkaviszony jogellenes megszüntetésével ne okozzon.

 

Jogszerű és jogellenes munkaviszony megszüntetés

 

Ha a munkavállaló úgy határoz, hogy a fennálló munkaviszonyát megszünteti, akkor azt jogszerűen a munkáltatónak címzett, a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) által megfogalmazott követelményeknek megfelelő jognyilatkozatával teheti meg. Ha azonban a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésre vonatkozó szándékát nem hozza a munkáltató tudomására, illetve jognyilatkozatát nem foglalja írásba [Mt. 22. § (3) bekezdés és 44. §], majd azt megfelelően nem közli a munkáltatóval [Mt. 24. §], a munkaviszony megszüntetése kétségtelenül jogellenesnek minősül. A munkavállaló a munkaviszonya megszüntetésekor kizárólag akkor jár el jogszerűen, ha munkakörét, illetve a munkaviszonya teljesítése kapcsán hozzá került tárgyi eszközöket a munkáltató által meghatározott rendben és személynek megfelelően átadja [Mt. 80. § (1) bekezdés], felmondási idő esetén azt a reá irányadó szabályok szerint ledolgozza, ezzel a munkakör folyamatos ellátását szükségtelen mértékben nem akadályozza.

 

A munkaviszony megszüntetésére sor kerülhet közös megegyezéssel, felmondással, illetve azonnali hatályú felmondással is [Mt. 64. § (1) bekezdés]. Habár a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése a felek közti konszenzust, egyetértést, békés elválást vetíti előre, ilyenkor is előfordulhat, hogy a munkavállaló magatartása később jogellenessé teszi a megszüntetést.

 

A felek megegyezését tartalmazó megállapodásban foglaltakat ilyenkor is maradéktalanul meg kell tartani. Ha például a felek úgy állapodnak meg, hogy a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége alóli felmentésre nem kerül sor, úgy a munkavállaló ehhez köteles tartani magát, és a munkaviszony megszűnéséig dolgozni, illetve munkától való távolmaradását a szokásos módon igazolni.

 

A munkaviszony felmondással történő megszüntetését határozatlan idejű munkaviszony esetén a munkavállaló nem köteles megindokolni [Mt. 67. § (1) bekezdés], ilyenkor csupán a felmondási idő kitöltésére kell fokozottan ügyelni.

 

Határozott időre szóló munkaviszony esetén a munkavállalói felmondást is indokolni kell. Ha a megjelölt indok nem teszi lehetetlenné a munkavállaló számára a munkaviszony fenntartását, illetve annak alapján a munkavállaló számára nem járna aránytalan sérelemmel a munkaviszony fenntartása, úgy a megszüntetés jogellenesnek minősül [Mt. 67. § (2) bekezdés].

 

Ugyanígy nem jogszerű a munkaviszony azonnali hatályú felmondása, ha annak indokaként a munkavállaló nem a munkáltató munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondatlan, jelentős mértékű kötelezettségszegését vagy számára munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartását jelöli meg [Mt. 78. § (1) bekezdés].

 

Előfordulhat, hogy a munkavállaló által az azonnali hatályú felmondás indokaként megjelölt indok a munkaviszony felmondásának megfelelő oka lenne, azonban a megszüntetés ilyenkor is jogellenesnek minősül, hiszen a munkavállaló által megjelölt jogcím nem megfelelő.

 

A munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén irányadó jogkövetkezmények alkalmazandók akkor is, ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor munkakörét nem megfelelően adja át [Mt. 84. § (4) bekezdés].

 

A jogellenes megszüntetés szankciói, a munkáltatót megillető anyagi ellentételezés

 

Lévén a munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetésével a munkáltató jog- és érdeksérelmet szenved, a munkavállaló jogsértéséhez a törvény hátrányos jogkövetkezményeket fűz.

 

A munkavállaló, ha határozatlan időre szóló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni a munkáltató részére [Mt. 84. § (1) bekezdés]. Ennek megfelelően, ha a munkavállaló pl. nem közöl a munkáltatóval megszüntető nyilatkozatot, csupán egyik napról a másikra nem jelenik meg többé a munkahelyén, hogy munkavégzési kötelezettségét teljesítse (az általánosan használt kifejezéssel „eltűnik”), akkor a munkáltató pénzbeli ellentételezésre jogosult.

 

A munkavállaló által a munkáltatónak fizetendő összeg a munkavállalóra irányadó felmondási idő hosszától függ. A felmondási idő az Mt. alapján 30 nap [Mt. 88. § (1) bekezdés], munkaerő-kölcsönzés céljából fennálló munkaviszony esetében 15 nap [Mt. 220. § (2) bekezdés], a felek azonban munkaszerződésükben hosszabb, akár hathavi felmondási időt is kiköthetnek [Mt. 69. § (3) bekezdés].

 

Amennyiben a munkavállaló a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg idő előtt vagy egyébként jogellenesen, akkor a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni a munkáltatónak [Mt. 84. § (2) bekezdés]. A jogalkotó határozott idejű munkaviszony esetén némileg mérsékli a munkavállaló jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén fennálló felelősségét, hiszen, ha a határozott időből pl. még egy év van hátra, a munkavállaló nem a teljes egy évre irányadó távolléti díjnak, csupán annak háromhavi mértékének megfelelő összeg munkáltató részére történő megfizetésére köteles. Ugyanakkor ez az összeg is magasabb, mint amekkora pénzösszegben a munkáltató határozatlan idejű munkaviszony esetén a törvény alapján részesülne.

 

A feljebb megjelölt felmondási időre járó távolléti díj összegének megtérítésén túl a munkáltató követelheti a részére járó összeget meghaladó kárának a megtérítését is [Mt. 84. § (3) bekezdés].

 

A munkáltatót a jogellenes munkaviszony megszüntetés kapcsán ért kár könnyen jelentős méreteket ölthet, ha pl. a munkavállaló egy nagy projekt kellős közepén mond fel jogellenesen, majd a munkáltató nem tud megfelelő időben, kellő szakértelemmel, illetve tapasztalattal rendelkező munkavállalót a helyére állítani, így a munkáltató szerződéses partnere felé késedelmesen teljesít, kötbérfizetési kötelezettsége stb. keletkezik. Ugyan betanított munkaerő, illetve speciális képzettséget, tapasztalatot nem igénylő munkakörök esetében általában egyszerűbb a kieső munkavállalót pótolni, a munkáltató kára esetenként ilyenkor is magasabbra szökhet, mint a felmondási időre járó távolléti díj összege. Ugyan a munkavállaló a mostoha munkaerő-piaci körülmények miatt nem okolható, jogellenes felmondása objektív felelősséget alapoz meg, így a munkáltató kárának megfizetésére kötelezhető.

 

A munkavállaló által a munkáltatónak fizetendő összeg maximumát ugyanakkor a törvény ezekre az esetekre nézve is megszabja. A munkavállaló által a munkáltatónak fizetendő felmondási időre járó távolléti díj és a munkáltató azt meghaladó kárának munkavállaló által viselendő összege együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét [Mt. 84. § (3) bekezdés]. A munkáltató tehát legfeljebb a munkavállaló egy évre járó távolléti díjának összegéig részesülhet kártérítésben. A munkavállaló számára azonban ez is óriási csapást jelenthet, ezért a jogellenes munkaviszony megszüntetést részéről különösen érdemes többször átgondolni.

 

„Eltűnő” munkavállalók – a jogérvényesítés előkészítése

 

Az „eltűnő” munkavállalók kapcsán a munkáltatónak elsősorban érdemes meggyőződnie arról, hogy az adott munkavállaló valóban a munkaviszony fenntartásának szándéka nélkül maradt távol a munkavégzéstől, vállalt máshol munkát stb., nem csupán keresőképtelen, vagy egyéb, igazolható okból mulasztotta el a munkahelyén való megjelenést. Ennek érdekében a munkáltatónak célszerű először megpróbálni felvenni a munkavállalóval a kapcsolatot akár telefonon, akár a közösségi médián keresztül, majd formális, írásbeli formában is. A munkavállalónak küldött írásbeli felszólító levélben egyértelműen fel kell szólítani a munkavállalót, hogy távollétét meghatározott határidőn belül igazolja, és egyértelművé kell tenni számára, hogy ha ezt nem teszi meg, magatartását a munkáltató a munkaviszony jogellenes azonnali hatályú felmondásaként fogja értékelni. Amennyiben a munkavállaló a felszólító levélre nem válaszol, illetve távollétét megfelelően nem menti ki, a munkáltató jogosult a munkaviszony jogellenes megszüntetését visszamenőleges hatállyal, a munkavállaló igazolatlan távollétének első napjával megállapítani, és a jogkövetkezmények érvényesítése céljából intézkedni.

 

Munkáltatói jogérvényesítés

 

A munkavállalóval ellentétben – a munkáltató nem kérheti a munkaviszony helyreállítását, azt, hogy a bíróság a munkavállalót újra nála történő munkavégzésre kötelezze, de pénz kifizetését követelheti. Amennyiben a munkáltató által a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményeként érvényesíteni kívánt pénzkövetelés összege a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét nem haladja meg, úgy a munkáltató az igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti [Mt. 285. § (2) bekezdés]. A fizetési felszólítás lényegében egy munkavállalónak küldött levél, melyet a munkáltató köteles írásba foglalni [Mt. 285. § (2) bekezdés], abban köteles megjelölni pontos követelését, annak jogalapját, illetve ahhoz jogorvoslati kioktatást is fűznie kell. A munkavállalónak a fizetési felszólítás kézhezvételétől számítva 30 napja van, hogy bíróság előtt megtámadja [Mt. 287. § (1) bekezdés d) pont]. Ha a munkavállaló a felszólításnak bíróság előtt nem mond ellent, de a követelést nem is elégíti ki, a munkáltató jogosult bírósághoz fordulni követelésének végrehajtása céljából [Mt. 285. § (1) bekezdés]. A bírósági igényérvényesítést megelőzően a munkáltatónak azonban érdemes összevetnie a bírósági végrehajtás költségeit a behajtani kívánt követelés összegével, hiszen – különösen egy-két havi távolléti díjnak megfelelő követelés fennállása esetén – a végrehajtási eljárás költségei a sikeres végrehajtás esetén befolyó összeget meghaladhatják. Természetesen a munkáltató számára az igényérvényesítés nem csupán a behajtható összeg miatt lehet előnyös, de az eljárás elrettentheti a többi, még meglévő munkavállalót munkaviszonyuk jogellenes megszüntetésétől is.

 

dr. Pintér Miriam
munkajogász

 

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

19

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR