2020. január 1-jétől ismételten a normál 27 százalékos áfa kulcsot kell alkalmazni az új lakóingatlanok értékesítésére, azaz 2020. január 1. napjától kezdődően megszűnik az a lehetőség, hogy kedvezményes 5 százalékos adómértékkel adózzon az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan lakások (lakóingatlanok) értékesítése, amelyek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150, illetve a 300 négyzetmétert. A 150 négyzetméteres küszöbérték a többlakásos lakóingatlanban kialakítandó, vagy kialakított lakásra, míg a 300 négyzetméteres küszöbérték az egylakásos lakóingatlanra vonatkozik. Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) és jb) alpontja alá azok a lakóingatlanok tartoznak, amelyek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.

Az Áfa tv. módosításakor a jogalkotó nem határozott meg speciális átmeneti rendelkezést az adómérték váltásra, így a normál adókulcsra történő visszaállásnál az Áfa tv. 84. §-a az irányadó. E rendelkezés értelmében főszabályként a fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni.

A főszabálytól eltérően, amennyiben az ingatlanértékesítés fordított adózás alá esik [Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében, ha az Áfa tv. 142. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak], a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Tekintettel azonban arra, hogy a lakóingatlanokat érintő 5 százalékos áfa kulcs kivezetéséhez kapcsolódó kérdések jellemzően azokban az esetekben merülnek fel, amikor a vevő nem adóalany, cikkünk további része feltételezi, hogy a lakóingatlan értékesítése az egyenes adózás alá tartozik.

Így a 27 százalékos adómértéket arra az új lakóingatlan értékesítésre kell majd ismételten alkalmazni, ahol a teljesítés (illetve előleg esetén a fizetendő adó megállapítása – kézhezvétele, jóváírása, megszerzése) 2020. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

Az adómérték meghatározását befolyásolja, ha a felek részteljesítésben vagy előlegfizetésben állapodtak meg.

Ha a felek 2020. január 1. előtti részteljesítésben állapodtak meg

Az Áfa tv. 57. § (1) bekezdése értelmében termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható, és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés.

Fontos, hogy a részteljesítés nem azonos fogalom a részletfizetéssel, ahol a felek közötti megállapodás az ellenérték részletekben való kifizetésére irányul. Részteljesítés esetén nem csupán az ellenérték részletekben való megfizetéséről van szó, hanem a felek az ügylet természetben osztható tárgyát megbontják, és az egyes részek külön történő átadás-átvételében állapodnak meg, illetve az egyes részekhez rendelnek meghatározott ellenértéket.

Erre figyelemmel, amennyiben egy, 2019. december 31-ét követően elkészülő új lakóingatlan esetében a felek 2020. január 1-jét megelőző részteljesítésekben állapodnak meg, – értve ez alatt a fentiek értelmében az egyes részfázisok elkészüléséhez igazodó fizetési és számla kibocsátási kötelezettséget is – úgy az egyes részteljesítések az Áfa tv. 57. § (1) bekezdése értelmében teljesítésnek minősülnek, és az ellenérték részteljesítés(ek)hez igazodó összege arányában az új lakóingatlan értékesítését 5 százalékos áfa terheli. A 2019. december 31-e utáni részteljesítéshez, teljesítéshez kapcsolódó arányos ellenérték rész után pedig 27 százalékos áfa fizetendő.

Ha 2020. január 1. előtt előlegfizetés történik

Az Áfa tv. 59. § (1) bekezdése értelmében előlegnek számít minden, a teljesítést megelőzően adott, az ellenértékbe beszámítandó összeg. Az Áfa tv. 84. § (2) bekezdés b) pontja alapján előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni.

Amennyiben az Áfa tv-ben előírt feltételeknek megfelelő új lakóingatlan értékesítésének teljesítése 2020. január 1-jén vagy ezt követően történik, de ezen értékesítéshez 2016. január 1. és 2019. december 31. között fizettek előleget, úgy a 2020. január 1-jét megelőzően kézhez vett, jóváírt előleg még kedvezményes 5 százalékos adómértékkel adózik.

A jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget az Áfa tv. 59. § (2) bekezdése értelmében úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.

Az Áfa tv. alkalmazása során előlegről csak abban az esetben beszélünk, ha a termék beszerzőjét vagy a szolgáltatás igénybe vevőjét – mint az adott ügylet jogosultját – a teljesítésre kötelezett áfa-alannyal kötött szerződés vagy jogszabály kötelezi arra, hogy a teljesítést megelőzően az adott ügylet ellenértékének egy meghatározott részét vagy akár egészét megfizesse. Ebből az is következik, hogy nem valósul meg az Áfa tv. szerinti előlegfizetés, vagyis az adott ügylet kapcsán az Áfa tv. 55. és 56. §-ában foglaltaknak megfelelően kizárólag a teljesítési időpontban keletkezik adófizetési kötelezettség, ha az ügylet jogosultja az ellenértéket a saját döntése alapján a teljesítés napjánál korábbi időpontban fizeti meg.

A felek szerződéskötési szabadságukból kifolyólag szabadon meghatározhatják, hogy az új lakóingatlan értékesítés tekintetében sor kerül-e és milyen mértékben előlegfizetésre. Ezt az Áfa tv. nem korlátozza vagy zárja ki, lévén, hogy nem általános forgalmi adózási kérdésről van szó. Ebből következően annak sincsen akadálya, hogy az eladó számára a vevő adott esetben akár a teljes ellenértéket előlegként kifizesse, függetlenül az új lakóingatlan készültségi fokától.

Így, ha a vevő a teljes ellenértéket előlegként fizeti meg, és annak eladó általi kézhezvételére, jóváírására 2020. január 1-jét megelőzően kerül sor, úgy az új lakóingatlan értékesítését (függetlenül annak teljesítési időpontjától) lényegében 5 százalékos áfa terheli, tekintettel arra, hogy a teljesítés időpontjában már nem marad fenn további rendezendő ellenérték.

A kérdés most már csak az, hogy az – akár a vevő által közvetlenül, akár az eladó által közvetetten – ügyvédi letétbe helyezett pénz megfelel-e az Áfa tv. szerinti előleg meghatározásnak.

Önmagában az a tény, hogy a vevő a pénzösszeget – akár közvetlenül, akár közvetetten – ügyvédi letétbe helyezi, nem elegendő ahhoz, hogy az előlegnek minősüljön, mivel az eladó ekkor még nem rendelkezik szabadon a pénzösszeg felett. Így a vételárnak az ügyvédi letétbe történő elhelyezése nem eredményez adófizetési kötelezettséget. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a pénzösszeg az ügyvédi letétből az eladóhoz kerül, tehát amikortól az eladó szabadon rendelkezik a foglaló összegével, vagyis amikor kézhez kapja, vagy amikor az összeget az eladó bankszámláján jóváírják.

Fentiekre figyelemmel a felmerült esetekben az ügyvédi letétbe helyezett összegek tekintetében nem alkalmazhatóak az Áfa tv. előleg utáni adófizetési kötelezettség keletkezésére vonatkozó szabályai. Az előlegként történő megítélés szempontjából nincs jelentősége, hogy a vevő a teljes vételárat közvetlenül helyezi ügyvédi letétbe, vagy az eladónak fizeti meg, aki azonban az összeg felett nem rendelkezhet szabadon, hanem a megállapodásnak megfelelően ügyvédi letétbe helyezi, ahonnan a szerződéses feltételek teljesítése esetén kaphatja vissza.

Az ügyvéd az általa átvett pénzről egyéb számviteli bizonylatot köteles kiállítani, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. §-a alapján. Az eladó Áfa tv. szerinti számlát azon a napon köteles kiállítani, amikor ténylegesen hozzájut a pénzösszeghez (amennyiben azt készpénzben kapja meg), vagy amennyiben a pénzösszeget a bankszámláján írják jóvá, akkor a bankszámlán történő jóváírás napjától számított 15 napon belül (ezen időpontoktól minősül ugyanis az átadott pénzösszeg előlegnek).

Ha a pénzösszeg jóváírásának, kézhezvételének a napja az alapügylet (adásvétel) teljesítési időpontját követő időpontra esik, akkor ezen pénzösszeg nem minősül előlegnek [az Áfa tv. 59. § (1) bekezdésének „termékértékesítés teljesítését megelőzően az ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak” kritériuma ugyanis nem teljesül], így ezen pénzeszköz átvételét önmagában az Áfa tv. szerinti bizonylattal sem kell kísérni. Ez esetben az alapügyletről az eladónak számlát az arra egyébként irányadó teljesítési időpont figyelembevételével kell kiállítania, a pénzösszeg átvételéről pedig egyéb számviteli bizonylat kiállítása szükséges.

Azt, hogy a normál adómértéket konkrétan mely összeg (adóalap) figyelembevételével kell megállapítani előlegfizetés vagy részteljesítés esetén (azaz előlegfizetés/részteljesítés esetén a teljes vételárból pontosan milyen összegre fog vonatkozni a normál adókulcs), attól függ, hogy a felek egymással nettó (áfa nélküli) vagy bruttó (áfát is tartalmazó) ellenértékben állapodtak meg. A bírósági ítélkezési gyakorlat értelmében amennyiben a felek nem rendelkeztek kifejezetten az adóról, úgy kell tekinteni, hogy az ellenérték adóval növelt.

dr. Németh Ildikó
jogász és adótanácsadó