A személyi jövedelemadóról szóló törvény 17. § (5) bekezdése szerint lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.

Az említett szabály nem támaszt megszorító feltételt a tekintetben, hogy az így bérbevett lakásnak belföldön kell lennie. Így nem kizárt az sem, hogy valaki a külföldön megfizetett bérleti díjjal csökkentse ily módon a bérbeadásból származó bevételét. Ha a magánszemély az ingatlant kifizetőnek (jellemzően nem magánszemélynek, hanem gazdasági társaságnak) adja bérbe, akkor 2018. december 31-éig ezzel a bevétel csökkentési lehetőséggel csak az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában élhetett.

2019. január 1-jétől a lakás bérbeadásból származó bevételből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia abban az esetben, ha a bérbeadó magánszemély nyilatkozik arról, hogy a bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját.

A magánszemély nyilatkozata alapján a kifizetőnek nincs adóelőleg megállapítási kötelezettsége, még abban az esetben sem, ha a lakás bérbeadásából az említett szabály alkalmazását követően mégis származik adóköteles jövedelme a bérbeadónak (vagyis a bérbeadás bevétele meghaladja a más településen bérelt lakás bérleti díját). Ilyen esetben a jövedelem után az adóelőleget a bérbeadó magánszemélynek kell megállapítania és a juttatás negyedévét követő hónap 12. napjáig megfizetnie és az éves személyijövedelemadó-bevallásban bevallania.

(Adópraxis Szerkesztőség)