Valamennyi olyan automatát, amely a jogszabályban meghatározott  fogalomnak megfelel, be kell jelenteni az adóhatóságnál. E szerint automataberendezésnek minősül minden olyan kezelőszemélyzet nélkül is működni képes berendezés, ami termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás pénzbeli ellenértékének helyben történő megtérítésére szolgál.

Tehát a berendezésnek:

1.    képesnek kell lennie arra, hogy kezelőszemélyzet nélkül is működni tudjon, és
2.    gazdasági tevékenység pénzbeli ellenértékének helyben történő megtérítésére kell, hogy szolgáljon, amely gazdasági tevékenység lehet:
–    termékértékesítés vagy
–    szolgáltatásnyújtás.

A pénzbeli ellenérték helyben történő megtérítése készpénzes fizetéssel és bankkártyás fizetéssel valósulhat meg. A mobil applikációval való fizetés nem tartozik ebbe a körbe. A pénzbeli ellenérték mobileszközzel kezdeményezett megtérítése jelenleg is ellenőrizhető módon működik, ráadásul az ilyen tranzakciók nem minden esetben köthetőek kifejezetten egy automataberendezéshez.
A bejelentési kötelezettség szempontjából meghatározó, hogy milyen fizetési módot tud kezelni az automata. Amennyiben kizárólag mobileszközzel történő fizetésre alkalmas, akkor nem kell bejelenteni. Ha azonban csak készpénzes fizetésre vagy csak bankkártyás fizetésre alkalmas, vagy mindkettőre, esetleg mindháromra (mobil applikációval való fizetésre is), akkor fennáll a bejelentési kötelezettség.
Nemcsak elektronikusan, hanem mechanikusan működő berendezés is minősülhet automataberendezésnek. Például fenti feltételeknek megfelelhet az „aprópénz” bedobása ellenében, egy gomb megnyomásával játékot kiadó berendezés is.

Kinek kell az automatát bejelenteni?

Az automataberendezést – jogszabályban  meghatározott adattartalommal, az AVTOMATA elnevezésű nyomtatványon – az üzemeltetőnek kell bejelentenie. A legtöbb esetben nem okoz problémát annak eldöntése, hogy ki az automata üzemeltetője. Azonban előfordulhatnak olyan speciális esetek, amikor ez nem feltétlenül egyértelmű (általában ilyenkor az automata tulajdonosa és üzemeltetője különböző személyek). Jellemzően az a meghatározó, hogy ki az, aki az automatán keresztül szedi be a termékértékesítésének, illetve szolgáltatásnyújtásának ellenértékét, vagyis ki az, akinek ebből bevétele származik. Például ilyen eset, amikor az automata tulajdonosa – bérleti díj fejében – bérbe adja az automatát, de az automata bevételére a bérlő jogosult. Ilyenkor a bérlő minősül üzemeltetőnek, neki kell az automatát bejelentenie. Előfordulhat olyan konstrukció is, hogy az automata útján beszedett bevétel az automata tulajdonosát, annak tevékenységére tekintettel megillető ellenérték, de az automata technikai üzemeltetését más adóalany végzi. Ez esetben nem a technikai értelemben vett üzemeltetést végzőt terheli a bejelentési kötelezettség, hanem a tulajdonost.

Példák:

A fentieket is figyelembe véve, amennyiben az automataberendezés fogalmának megfelel az adott automata, akkor – többek között – bejelentési kötelezettség alá esnek például a következő berendezések:

–    parkolóautomata,
–    önkiszolgáló autómosó automata,
–    önkiszolgáló benzinkút,
–    csomagpont automata,
–    könyvautomata,
–    játékautomata (pl. flipper) ,
–    automata játék (pl. gyerekhintáztató),
–    emlékérem készítő automata,
–    automata utcai WC,
–    készpénzes telefonfülke,
–    fényképkészítő automata,
–    menetjegykiadó automata,
–    terméket (pl. játékot, óvszert) értékesítő automata.

Nem minősül a fogalom szerint automataberendezésnek, ezért bejelentési kötelezettség sem áll fenn például:
–    a pénznyerő automata ,
–    a kizárólag applikáción keresztül működő rendszerek esetében.

(NAV)