SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

A kata szerinti adózás aktuális kérdései
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos rendelkezéseket a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) tartalmazza. A 2013. január 1-től hatályos törvény egyre népszerűbb a vállalkozások körében, tekintettel arra, hogy a többi adónemhez képest viszonylag egyszerű adózással és jóval kevesebb adminisztrációval jár.

2021. május 07.

Minden a 40%-os Kata adóról - Videó >>

 

A tételes adó megfizetésével az adóalany ugyanis nemcsak az őt terhelő egyes közterhek alól mentesül, hanem a más, vele szoros kapcsolatban álló adózókat (a tevékenységében nem munkaviszony keretében közreműködő egyes természetes személyeket) terhelő közterheket is kiváltja.
Jelen cikkben a törvény néhány olyan rendelkezésének az értelmezésével foglalkozunk, amelyek gyakorlati alkalmazása nemcsak a kezdő, de a kezdőnek nem minősülő adóalanyok számára is nehézséget okozhat.

 

Külföldi pénznemben szerzett bevétel

 

Az életben gyakran előfordul az a helyzet, hogy egy kisadózó egyéni vállalkozó külföldi pénznemben kapja meg a bevételét. A törvény erre vonatkozóan úgy rendelkezik, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételt a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.

 

Számos alkalommal előfordul olyan eset, hogy a kisadózó üzleti partnere olyan külföldi illetőségű személy, aki külföldi pénznemben (például euróban) átutalással fizet a kisadózó részére, aki euróban állítja ki a számlát, mivel azonban – jellemzően a kisadózó egyéni vállalkozó – devizaszámlával nem rendelkezik, az átutalt összeget a bank az átváltást követően forintban írja jóvá a vállalkozó forintszámláján. Ebben az esetben kérdésként szokott felmerülni, hogy bevételi nyilvántartás vezetése esetén, a bevételi nyilvántartásba a forintszámlán jóváírt összeget vagy az euróban átutalt, a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos MNB devizaárfolyamon átszámolt összeget kell-e szerepeltetni.

 

Abban az esetben, ha a számlatulajdonos részére devizautalás érkezik, a pénzforgalmi szolgáltató a forintszámlára utalt devizát automatikusan átváltja forintra. A bank a devizában teljesített nemzetközi fizetést tehát a forintszámlával szemben külkereskedelmi vételi árfolyamon számolja el. Mindezek alapján, továbbá tekintettel arra, hogy a kisadózó vállalkozó a számlát euróban állítja ki, és azt a külföldi üzleti partnere euróban utalja át részére, az adózó a bevételt külföldi pénznemben, vagyis euróban szerzi meg.

 

A bevétel megszerzésének időpontja ennek alapján a számlán történő jóváírás napja. Az euróban keletkezett bevételt pedig a számlán történő jóváírás napján irányadó MNB hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani [Katv. 2. § 13. pont a) alpontja]. A kisadózó vállalkozónak a Katv. 12. §-a szerinti bevételi nyilvántartásban az említett módon forintra átszámított bevétel összegét kell feltüntetnie, vagy elegendő az is, ha az általa euróban kiállított számla megőrzésével tesz eleget a nyilvántartás-vezetési kötelezettségének.

 

Abban az esetben pedig, ha egy kisadózó a bevételét a PayPal rendszeren keresztül kapja meg, a bevétel megszerzése időpontjának az elektronikus számlán való jóváírás időpontja minősül. Vagyis a kisadózó vállalkozónak az ilyen módon keletkezett bevétele szerzési időpontjának meghatározása során szintén a Kata tv. 2. § 13. pont a) alpontjában foglalt rendelkezést kell alkalmaznia.

 

Támogatás, mint bevétel

 

A kisadózó bevételére vonatkozóan számos kérdés merül fel azzal kapcsolatban is, hogy a katában hogyan kell megítélni az egyes támogatásokat. A Kata tv. alapján ugyanis nem minősül bevételnek a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás, különös tekintettel arra, hogy 2019. január 1-jétől bővül a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás fogalma is. Eszerint, a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak az olyan támogatás minősül, amelyet az adózó kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett, vagy a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kap, továbbá idetartoznak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításához nyújtandó támogatások is.

 

Az egyes támogatásokra vonatkozóan fontos hangsúlyozni, hogy annak eldöntéséhez, hogy egy támogatás a katában költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak minősül-e, a támogatási szerződés és a folyósítás feltételeinek, továbbá a folyósítóval történő elszámolás szabályainak a pontos ismerete szükséges. Vagyis a dokumentumok, azaz „az eset összes körülményeinek” az ismerete nélkül nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy az adott támogatás minek minősül a katában, tekintettel arra, hogy a különböző forrásokból származó különböző támogatások nagyon eltérőek lehetnek. A minősítést nehezíti továbbá az is, hogy nincs olyan „lista”, és nem létezik olyan jogszabály sem, amely pontosan meghatározná vagy felsorolná, hogy melyek azok a támogatások, amelyeket a kisadózónak katás bevételként kell figyelembe vennie.

 

Az egyes támogatásokra vonatkozóan tehát általánosan azt lehet – a dokumentumok pontos ismerete nélkül – kijelenteni, hogy ha egy magánszemély úgy kapja a támogatást, hogy a folyósítóval szemben valamilyen formában elszámolási kötelezettség terheli, akkor az a támogatás valószínűsíthetően költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak minősül, és ebben az esetben nem tekinthető a kisadózó bevételének. Abban az esetben viszont, ha a támogatásban részesülő adózót a támogatással összefüggésben nem terheli semmilyen elszámolási kötelezettség a folyósító felé, azaz annak felhasználását a támogatást nyújtó semmilyen formában nem ellenőrzi, akkor ez a támogatás nagy valószínűséggel nem tekinthető a Kata tv. 2. § 22. pontja szerinti költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak, és ezért katás bevételként kell figyelembe venni.

 

A munkaviszonytól való elhatárolás kérdése

 

A jogalkalmazás során szintén számos jogértelmezési kérdést vet fel a Kata tv-ben szabályozott, „munkaviszonytól való elhatárolás” kérdése, különösen abban az esetben, ha a kisadózónak csupán egyetlen üzleti partnere van. Ezzel kapcsolatban elsőként fontos kiemelni, hogy az ellenőrzési eljárások során az adóhatóságnak minden egyes alkalommal az eset összes körülményét mérlegelve kell meghatároznia azt, hogy a kisadózó és üzleti partnere között ténylegesen létrejött-e munkaviszony vagy sem. Az adóhatóság ugyanis az ellenőrzési eljárás keretében – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezi, hogy a kisadózó és üzleti partnere között munkaviszony áll fenn.

 

A Kata tv. a 14. § (3) bekezdésében rögzíti, hogy a munkaviszony vélelmét milyen körülmények fennállásakor kell megdőltnek tekinteni. Eszerint a kisadózó és üzleti partnere között fennálló munkaviszony vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha a törvényben felsorolt hét körülmény közül legalább kettő megvalósul. Ezek a körülmények a következők:

–    a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette (ez a pont megvalósulhat abban az esetben például, ha a kisadózó a tevékenység végzéséhez alkalmazottat is foglalkoztat);
–    a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az üzleti partnerétől szerezte;
–    a kisadózó üzleti partnere nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan (a kisadózó tehát maga határozza meg, hogy miként végzi el a munkát, az üzleti partnerének erre vonatkozóan nincs irányítási, utasítási joga);
–    a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll (például, ha a kisadózó a tevékenység végzését a saját székhelyén vagy telephelyén végzi);
–    a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az üzleti partnere bocsátotta a kisadózó rendelkezésére (például, ha a kisadózó a tevékenység végzésekor a saját munkaeszközeit, a saját maga által beszerzett tárgyi eszközöket, nyersanyagokat használja fel);
–    a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg (például, ha a munkaidejét a kisadózó maga határozza meg);
–    a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a Kata tv. 2. § 8. pont a) vagy g) alpontja szerint nem minősül főállású kisadózónak, feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem.

 

Fenti szempontok közül tehát kettő tényleges fennállása már megdönti a munkaviszony fennállásának a vélelmét. Így például a vélelmet megdőltnek kell tekinteni, – amennyiben ezen kívül még legalább egy feltétel megvalósul – ha a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében azért nem minősül főállású kisadózónak, mert heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem attól a személytől szerezte, akivel a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll.

 

A kisadózó vállalkozásoknak a partnereikkel ezért a szerződéseket minden esetben körültekintően kell megkötni annak érdekében, hogy a felek közötti jogviszony elhatárolható legyen a munkaviszonytól. Érdemes a feleknek a szerződésben kitérni például az eszközök biztosításának a módjára, a tevékenység végzésének a rendjére, vagy arra, hogy a megbízónak van-e irányítási joga a kisadózó vonatkozásában, és fontos, hogy ezen elhatárolási szempontoknak a valódi gazdasági működés keretében is ténylegesen érvényre kell jutniuk, tekintettel arra, hogy az adóhatóság a szerződéseket, jogügyleteket a valódi tartalmuk szerint minősíti.

 

Ugyanakkor fontos tisztában lenni azzal is, hogy minden esetben az adózót terheli annak bizonyítása, hogy a Kata tv. 14. § (3) bekezdésében foglalt feltételek közül legalább kettő fennáll. Amennyiben ugyanis a kisadózó az ellenőrzés során ezt bizonyítja, úgy a munkaviszony vélelmét megdőltnek kell tekinteni, ami egyben azt is jelenti, hogy a kisadózó mentesül az esetleges hátrányos jogkövetkezmények alól.

 

A kisadózóként be nem jelentett tag munkaviszonya

 

További értelmezési problémát jelenthet a Kata tv. 7. § (2) bekezdése is, mely alapján a kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság vagy közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. Mivel a Kata tv. nem határozza meg a munkaviszony fogalmát, ezzel kapcsolatban kérdésként szokott felmerülni, hogy a kata szerinti adózási módot választó betéti társaság kisadózóként be nem jelentett tagját – jellemzően a kültagot – lehet-e egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatni a társaságban. Az egyszerűsített foglalkoztatás ebben az esetben tekinthető-e a Kata tv. 7. § (2) bekezdése szerinti munkaviszonynak.

 

Mivel a Kata tv. valóban nem határozza meg a munkaviszony fogalmát, ezért annak meghatározásához leginkább az Art. munkaviszony fogalmából kell kiindulni. Az Art. 7. § 38. pontjának értelmében munkaviszonynak minősül – egyebek mellett – a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony, amelyre törvény szerint az Mt. rendelkezéseit is alkalmazni kell, illetve a munkavégzésre irányuló törvényben szabályozott egyéb jogviszonyok. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 4. § (1) bekezdése értelmében az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit az Efo tv-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

 

E rendelkezésekből levezethető, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony az Art. szerinti munkaviszonynak minősül, ezért nem kifogásolható az adózók azon eljárása, hogy a kisadózóként be nem jelentett tagot a betéti társaságban – a Kata tv. eltérő rendelkezésének a hiányában – egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazzák, feltéve, hogy a tag foglalkoztatására vonatkozóan az Efo tv-ben az adott foglalkoztatásra irányadó törvényi előírások is maradéktalanul megvalósulnak (például a bejelentésre, a foglalkoztatás időkorlátjára vagy a teljesítménybérre vonatkozóan). Továbbá figyelemmel kell lenni az Mt. 201. § (1) bekezdésének azon rendelkezésére is, miszerint érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn.

 

dr. Kiss Mariann
tájékoztatási kiemelt főreferens
NAV Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

 

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

29

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR