A Rendelet értelmében a pénzforgalmi szolgáltató a munkavállalóval szemben jogosult a SZÉP Kártya juttatásként átutalt, az utalás évét követő második naptári év május 31-éig fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére díjat felszámítani. A felszámított havi díj a fel nem használt pénzeszköz legfeljebb 3 százaléka lehet.[1]

A pénzforgalmi szolgáltató köteles a kártyabirtokos figyelmét felhívni a jelzett időpont előtt legalább két hónappal arra, hogy milyen időponttól kezdve milyen mértékű díjat számít fel a fel nem használt pénzeszközre.

Lényegében a SZÉP Kártya juttatás az utalás évét követő második naptári év május 31. napja után is hozzáférhető a kártyabirtokos számára, de ettől az időponttól kezdve díjat számít fel a pénzforgalmi szolgáltató. Ez azt jelenti, hogy 2019. május 31. napját követően a 2017-ben kapott és 2019. május 31. napjáig fel nem használt juttatások, illetve 2020. május 31. napját követően a 2018-ban kapott és 2020. május 31. napjáig fel nem használt juttatások után fog felszámítani a szolgáltató havi díjat.

Példa

Egyenleg 2019. május 31. napján:

A példa szerint a magánszemélynek 25.000 Ft olyan fel nem használt egyenlege van, amely az utalás évét (2017.) követő második naptári év (2019.) május 31. napjáig nem került felhasználásra. A 25.000 Ft-ból 10.000 Ft a vendéglátás alszámlán, 15.000 Ft a szabadidő alszámlán van nyilvántartva. 2019. június 1-jén a pénzforgalmi szolgáltató ezen összegekre számítja fel a 3 százalékos díjat.

Egyenleg 2019. június 1. napján:

A táblázatban látható, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a vendéglátás alszámlán fennálló 10.000 Ft fel nem használt összegre terhelt rá 3 százalék díjat, azaz 300 Ft-ot, illetve a szabadidő alszámlán fennálló 15.000 Ft fel nem használt összegre terhelt rá 3 százalék díjat, azaz 450 Ft-ot. A 2018-ban és a 2019-ben utalt juttatások esetén nem történt díjterhelés, tekintettel arra, hogy a 2018-ban utalt összeg után abban az esetben történik majd díjterhelés, ha a felhasználás 2020. május 31-ig nem történik meg, illetve a 2019-ben utalt összeg után abban az esetben történik majd díjterhelés, ha a felhasználás 2021. május 31. napjáig nem történik meg.

Ezt követően három eset lehetséges.

Az egyik eset, hogy a magánszemély 2019. júniusában nem használ fel semmit a 2019. május 31. napján lejárt, a vendéglátás alszámlán fennálló 9700 Ft, illetve a szabadidő alszámlán fennálló 14.550 Ft egyenlegből. Ebben az esetben a pénzforgalmi szolgáltató ezen összegek után fogja felszámítani a 3 százalékos díjat.

Egyenleg 2019. július 1. napján, amennyiben a magánszemély nem használja fel a 2019. május 31. napján lejárt juttatásait:

A másik eset, hogy a magánszemély 2019. júniusában részlegesen használja fel a 2019. május 31. napján lejárt egyenleget. Tegyük fel, hogy a magánszemély a vendéglátás alszámláról felhasznál 5.000 Ft-ot, a szabadidő alszámláról 3.000 Ft-ot. Ebben az esetben a pénzforgalmi szolgáltató a fennmaradó összegek után, vagyis a vendéglátás alszámla esetén (9.700 – 5.000) 4.700 Ft után, illetve a szabadidő alszámla esetén (14.550 – 3.000) 11.550 Ft után fogja felszámítani a 3 százalékos díjat.

Egyenleg 2019. július 1. napján, amennyiben a magánszemély részlegesen használja fel a 2019. május 31. napján lejárt juttatásait:

A harmadik eset, hogy a magánszemély 2019. júniusában teljes egészében felhasználja a 2019. május 31. napján lejárt egyenleget. Tegyük fel, hogy a magánszemély a vendéglátás alszámláról felhasznál 12.000 Ft-ot, a szabadidő alszámláról 20.000 Ft-ot. Ebben az esetben a pénzforgalmi szolgáltató 2019. július 1. napján már nem számít fel díjat.

Egyenleg 2019. július 1. napján, amennyiben a magánszemély teljesen felhasználja a 2019. május 31. napján lejárt juttatásait:

Célszerű, ha a munkáltatók felhívják a munkavállalók figyelmét a változásra, tekintettel arra, hogy a 2017-ben átutalt és 2019. május 31. napjáig fel nem használt juttatások közel 30 százalékkal fognak csökkenni, amennyiben a magánszemély ezt a fel nem használt juttatást a 2019. május 31. napját követő egy évben sem használja fel.