SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK
A jogszabály, mely meghatározza, ki köteles a kitelepülésen, alkalmi rendezvényen is az online kassza használatára, immár két éve, hogy megváltozott. Ez az az új szabályozás, amivel sajnos még mindig sokan nincsenek tisztában.
Bár már a 2017. évtől több ponton, továbbá értelmezésében is változott a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet, miszerint a vendéglátós (a pénztárgép használatára kötelezett adóalany) már nem csak az üzletében kötelezett a pénztárgép használatára, még mindig sok kérdés merül fel a gyakorlati megvalósítás során.
A kérdés tehát az, kötelező-e az online kassza használata a vendéglátósok kitelepülésekor? Az alap, a fő meghatározó szempont, melyből ki tudunk indulni, a TEÁOR-besorolás.
Nézzünk először egy szerencsés tevékenységet! A TEÁOR’08 47.8, a piaci kiskereskedelem nem szerepel a pénztárgép rendelet 1. mellékletében, így e tevékenység végzéséhez nem kötelező az online pénztárgép használata.
Piaci kiskereskedelem például az olyan alkalmi rendezvényeken végzett kiskereskedelmi értékesítés, melyeken e tevékenység csupán kapcsolódó szolgáltatás, és nem a rendezvény fő célja. És miért írom le ezt a vendéglátósok vonatkozásában? Mert az ilyen rendezvényen a megrendelő által meghatározott helyen eseti alkalommal végzett étkeztetés és italszolgáltatás is ide, e kategóriába értendő. Ez csak a vendéglátósok egy kisebb hányadát érinti ugyan, de ez esetben rájuk nézve nem kötelező a pénztárgéphasználat.
A jelentős hányad abba a kategóriába esik, melynél a TEÁOR’08 56.3 (italszolgáltatás) érvényesül. A TEÁOR’08 56.3 besorolás pedig szerepel a pénztárgép rendelet 1. mellékletében, esetében kötelező a pénztárgéphasználat a kitelepüléseken is, így nincs választási lehetőség.
Vegyük azt az esetet példaként, amikor egy borozó kitelepül egy, a város főterén rendezett fesztiválra, a várostól bérelt kis árusító helyre, egy fix faházba. A borozó vendéglátó tevékenységet végez, italszolgáltatást nyújt, bort mér ki, fröccsöt készít, kávét főz, ami a TEÁOR’08 56.3 besorolás alá tartozik.
A jogszabályváltozás előtt a borozó megtehette, hogy nem visz online kasszát a kitelepülésre, hanem minden vendégének nyugtát vagy számlát ad. 2017-től azonban már nem adott ez a lehetőség, nem választhatja a nyugtaadást, kötelezően online kasszát kell használnia ezen a rendezvényen.
Van egy kivétel e kategóriában a kitelepülések tekintetében, ami nem más, mint a mozgó szolgáltatásnyújtás, mivel a pénztárgépes rendelet e tevékenységet kiemeli a kötelezett TEÁOR’08 56.1 (éttermi-, mozgó vendéglátás), és 56.3 besorolásokból. Mit jelent a mozgó szolgáltatásnyújtás?
A mozgó szolgáltatásnyújtás legfőbb feltételei, hogy a szolgáltatást nyújtó folyamatosan változtatja a helyét, nem szolgál fel, nem biztosít ülőhelyet. A legismertebb mozgóárusok például a perecárus vagy a fagylaltos kocsi. A borozó nyilván nem perecet vagy fagylaltot szeretne árulni.
A példában szereplő borozós akkor nem is lehet mozgóárus? De igen. Amennyiben a borozó nem a fix faházból árul, hanem egy kis árusító kocsit fel-le tologatva a belvárosban, a főtéren kínálja borait, nem szolgál fel, és nincs egy kerthelyiség rászerelve a kocsira, azaz nem biztosít ülőhelyet, úgy az mozgó szolgáltatásnyújtásnak minősül. Feltéve persze, ha minderre megkapja az engedélyt. Egyéb esetben viszont online kassza nélkül sajnos nem tud kitelepülni.
Fontos, hogy amennyiben egy mozgásra alkalmas, de fix helyen árusító eszközből áruljuk italainkat, az nem minősül mozgó szolgáltatásnyújtásnak. Arra gondolok például, amikor egy büfékocsiból árulunk a fesztiválon, amivel fix helyen állunk, és nem ide-oda mozgunk.
Más a helyzet, ha például nem borozóról, hanem borászatról beszélünk. Amennyiben a borászat települ ki a fix árusító faházba, és kitelepülése során kizárólag termelői borkimérést végez, úgy számára nem kötelező az online pénztárgép használata.
Nem egyszerű a helyzetük azon vendéglátósoknak, akik párhuzamosan üzemeltetik üzletüket, és vesznek részt a rendezvényen, amennyiben csak egyetlen online kasszával rendelkeznek, hisz az egy időben két helyen nem tud működni. Persze több lehetőség is adott. Vagy választanak az üzlet nyitvatartása és a kitelepülés között, vagy vásárolnak, esetleg bérelnek egy plusz pénztárgépet.
Fontos, hogy a kitelepülést a jövedéki törvény végrehajtási rendeletében meghatározott adattartalommal az értékesítés megkezdése előtt legkésőbb három munkanappal be kell jelenteni a NAV felé. Ez a bejelentési kötelezettség csak arra az esetre vonatkozik, amikor a kitelepülésen jövedéki termék árusítására is sor kerül.
Fontos információ az is, hogy az alapból az üzletben használt pénztárgép kitelepülésen történő használatát, mivel az átmeneti, ideiglenes jelleg miatt nem tekinthető állandó üzemeltetési helynek, nem kell külön bejelenteni. Abban az esetben azonban, ha kizárólag kitelepülésekhez szerzünk be online kasszát, az üzembe helyezéshez szükséges regisztrációs kód igénylésekor azt kell jelölni, hogy állandó üzemeltetési hellyel rendelkezünk, az üzemeltetési hely címeként pedig székhelyünk címét kell megadni.
Az alkalmazottak tekintetében figyeljünk arra, hogy amennyiben alkalmi munkavállalóval dolgozunk a kitelepülésen, úgy egyértelmű legyen, hogy őt mely munkahelyen foglalkoztatjuk.
Az általános szabályok szerint ugyanis a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen foglalkoztatni, tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén ez a szabály viszont nem él! Tehát az egyszerűsített foglalkoztatott nem foglalkoztatható eltérő munkakörben, illetve munkahelyen.
Így például, ha adott vendéglátó egységbe írásbeli szerződéssel felveszek három napra egy egyszerűsített foglalkoztatott munkavállalót, akkor a kitelepülést is írásban rögzítenem kell, mert eltérő munkahelyen ő nem foglalkoztatható.
A fiatal munkavállalókra is figyelnünk kell, főleg a fesztiválok esetében, mivel ők éjszakai munkában nem vehetnek részt. Éjszakai munka alatt a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés értendő. Vigyázzunk, ebben az időszakban fiatal munkavállaló ne legyen jelen!
Ferenc Krisztina
A szerző adószakértő, adótanácsadó, informatikus, közgazdász.
További hírek
Új szabályok a sertés ágazat támogatásaiban: mi vár a gazdákra?
Visszaváltási díj a számvitelben
A szerző tevékenység tb-kérdései
Szolgalmak és a szolgáló telek kisajátítása
A NAV 2024-es ellenőrzési terve – mi történik, ha az adóhatóság mulaszt?
Két vagy több munkáltató által nyújtott kölcsön
A polgármesteri munkakör átadása
A több munkáltató által létesített munkaviszony
Keresőképtelenség ellenőrzése: mit tehet a munkáltató?
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
22
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR