Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) rendelkezései alapján egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:
–    mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
–    alkalmi munkára.

Mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével –, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.

Turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.

Idénymunka: a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 90. § c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka, vagyis olyan munka, amely a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.

Alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között

a) összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt. szabályait – az Efo. tv-ben meghatározott eltérésekkel –, valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételnek (és egyben jövedelemnek) – a személyi jövedelemadó tekintetében – a kifizetett munkabér 100 százalékát kell tekinteni.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételről attól függően keletkezik a magánszemélynek bevallási kötelezettsége, hogy a kapott bevétel meghaladja-e az ún. mentesített keretösszeget.

A mentesített keretösszeg a foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér, vagy – ha a magánszemélynek alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzata. A mentesített keretösszeget tehát úgy kell megállapítani, hogy a foglalkoztatás naptári napjainak számát kell megszorozni az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), vagy a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatával.

A mentesített keretösszeg a 2018. naptári évben:

•    a minimálbér alapulvételével: naponta 8.255 Ft,
•    a garantált bérminimum alapulvételével: naponta 10.790 Ft.

Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel nem haladja meg a mentesített keretösszeget, akkor a magánszemélynek nem keletkezik bevallási kötelezettsége. Ebben az esetben bevallási tervezet sem készül a magánszemély számára, feltéve, hogy kizárólag egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétellel rendelkezik a magánszemély.

Amennyiben azonban az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel meghaladja a mentesített keretösszeget, akkor a magánszemélynek bevallási kötelezettsége keletkezik. Ebben az esetben az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni és bevallani.

A bevallási kötelezettség alá eső jövedelem számítása a minimálbér alapulvételével:

Foglalkoztatás napjainak száma: 8 nap

Kapott jövedelem: 88.000 Ft

Mentesített keretösszeg: 8 nap x 8.255 Ft = 66.040 Ft

Az adóbevallásban szereplő összeg: 88.000 – 66.040 = 21.960 Ft

Ha a magánszemély 2018-ban a mentesített keretösszeget meghaladó bevételre tett szert egyszerűsített foglalkoztatásból, akkor az adóbevallási tervezet tartalmazza a mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmét és annak személyi jövedelemadóját. Ha a magánszemély mindent rendben talál a bevallási tervezettel kapcsolatban, egyéb teendője nincs, az 2019. május 21-én bevallássá válik.

Amennyiben a magánszemély nem az adóbevallási tervezet felhasználásával teljesíti a bevallási kötelezettségét, akkor az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban kell megállapítani az egyszerűsített foglalkoztatásból az adóévben származó – a mentesített keretösszeget meghaladóan szerzett – jövedelem 15 százalékos személyi jövedelemadóját, tekintettel arra, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetén a kifizetőt nem terheli adóelőleg-megállapítási és levonási kötelezettség.

dr. Németh Ildikó

jogász és adótanácsadó.