A parlament 120 igen, 34 nem szavazattal és 24 tartózkodással elfogadta a Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott, a jogalkotásról szóló törvénynek az alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosítását.

A jogszabály célja, hogy a jogszabály-tervezetekhez tartozó indokolások nyilvánossága biztosított legyen. Az alaptörvény január 1-jén hatályba lépő rendelkezése szerint a bíróságoknak a jogszabályok céljának megállapításakor a preambulum mellett a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venniük.

Ezeket a dokumentumokat a Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tárában teszik közzé, azok az interneten, a nemzeti jogszabálytárban is elérhetők lesznek.

A közzétételre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyi miniszter határozza meg, aki kivételeket is nevesíthet. Kivétel lehet a kormány-, a miniszteri vagy az önkormányzati rendelet, mert technikai vagy végrehajtási jellegük miatt ezeket a bíróságoknak várhatóan nem kell értelmezniük - hangzott el a parlamenti vitában. Ugyancsak kivétel a költségvetés és a zárszámadás, mert azok indokolásának közzétételre alkalmas megszövegezése jelentős terhet jelentene.

A törvény a deregulációval, vagyis a jogszabályok számának, továbbá a jogszabályi rendelkezéseknek a csökkentésével kapcsolatban is tartalmaz szabályokat. A most elfogadott módosítás szerint a végrehajtott, kiüresedett, normatív rendelkezéseket nem tartalmazó jogszabályok a jogalkotási törvény alapján hatályukat vesztik.

Létrehozták az úgynevezett "paragrafusféket", amely előírja a jogszabály-előkészítőknek, hogy ha új adminisztratív, vagy fizetési kötelezettséget vagy egyéb módon a jogszabály címzettjeinek költségeit növelő új kötelezettséget kívánnak bevezetni, akkor lehetőség szerint tegyenek javaslatot valamely már fennálló ilyen kötelezettség megszüntetésére vagy arányos enyhítésére.
   

A törvény január 1-jén lép hatályba.

Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítása
    
A képviselők 120 igen szavazattal és 58 tartózkodás mellett elfogadták - a szintén az igazságügyi miniszter által benyújtott -, az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítását.

A jogszabály kilenc törvényt módosít, köztük a tavaly hatályba lépett ügyvédi tevékenységről szólót. Változnak például az ügyvédek azonosítási kötelezettségét előíró szabályok vagy az elektronikus ellenjegyzés szabályai. Egyértelművé tették, hogy az ügyvéd bizalmi vagyonkezelők felügyeletét az ügyvédi kamara látja el.

 A csődtörvény módosítása a felszámolószervezetekre vonatkozó kiegészítő szabályokat állapít meg.
   

Új fogalmat vezet be a jogszabály, ez az öröklési tanúsítvány, amelyet akkor állítanak ki, ha az öröklési ügyre nem áll fenn egyetlen uniós tagállam joghatósága sem. A közjegyző által kiállított okiratot kizárólag a harmadik államban történő jogérvényesítésre lehet használni.

Újraszabályozták a cégvezetők eltiltásának szabályait kényszertörlés esetén   

Két, az Alkotmánybíróság (Ab) által megállapított alaptörvény-ellenesség miatt is változtattak a jogszabályokon. Az egyik esetben azzal mulasztott a törvényalkotó, hogy egyes esetekben lehetetlenné tette a kárpótlásra jogosultak számára vételi joguk megfelelő gyakorlását a földárveréseken. Ezt most a szövetkezeti törvény módosításával rendezik, lehetővé téve az árverést.
   

Az Ab 2018. december 31-vel megsemmisítette a cégnyilvánossági törvény azon rendelkezését, hogy egy cég kényszertörlésekor vezető tisztségviselőjét öt évre eltiltják a hasonló tevékenységtől.
   

A most elfogadott szabályok továbbra is tartalmazzák az eltiltás lehetőségét. A jövőben csak azokban a kényszertörlési ügyekben él a cégbíróság az eltiltással, ahol fantomizálódás vagy adószámtörlés miatt indult eljárás. A törvény biztosítja, hogy a volt vezető tisztségviselő érdemben nyilatkozhasson, magát kimentse.
   

A bíróságnak lehetősége lesz az eltiltás mellőzésére, ha úgy ítéli meg, hogy az érintett személy minden kétséget kizáróan nem játszott szerepet abban, hogy a cég kényszertörlés alá került, illetve mindent megtett, hogy a cég jogszerűen működjön.
   

A korábbi vezető tisztségviselők és tagok nem tilthatóak el, ha a cég hitelezői által bejelentett összkövetelés nem éri el a 100 ezer forintot. Az eltiltás 1 évtől 5 évig terjedhet. A módosítás hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni lehet.
   

A törvény január 1-jén lép hatályba.

(MTI)